Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-87

87. országos U16s április 13-án, péntekeu. 1888. 209 Gróf Apponyi t. képviselő ur továbbá azt mondta, hogy mig maga a kormány állította fel azt az elvet, hogy a mi halasztható jobb időkre, azt halasztani kell: ime most ezzel szemben mégis a jeleu szerződés megújítását ajánlja. Ennek az érvelésnek, t. ház, csak egy esetben van a pénzügyi helyzet egyoldalú szempontjából jogosultsága: ha azt mondanám, ejtsük el a Lloyd-szerződést, ne subventionáljunk, de más utón se gondoskodjunk az illető érdekek kielégítéséről. Ily esetben, ha ő igy fogja fel, ha az összeköttetések fentartását halaszthatóknak tartja, akkor financiális szempontból igazsága van. De ha a maga részéről sem tartja elhalaszthatóknak az összeköttetések fentartását, akkor nincsen igazsága ; (ügy van ! a jobboldalon) nincs pedig igazsága azért, mert, a mint előttem is mondták, nincs az az ember, a ki higyje vagy elhitesse valakivel is, hogy egy önálló, habár sokkal csekélyebb mérvű, sokkal kevesebb befolyással biró intézméy létesítése nem sokszorosan többe kerüljön, mint annak, a mi meg van, fentartása. (Elénk helyeslés jóbbfdöl.) És a t. képviselő ur némileg még mást is igyekezett bizonyítani. Ugyanis beszédje végén már más önálló társulatot is akart, mert akkor a pénzügyi tekintetet már elfelejtette és azt kérdezte: miképen lehet azt mondani, hogy a gyengébb fogna-e versenyezhetni a Lloyd-társulattal, hiszen nem is azon piaczokra kell annak majd mennie, mint ez jár, a hol semmi keresetünk nincs. Hát, t. ház, a képviselő ur azon nézetében sem osztozom, hogy nekünk ott semmi érdekünk nincs. Mert igaz ugyan, hogy ma még forgalmunk arra felé kevés; de az nem csökkenőben, hanem — habár lassú és fokozatos — növekedőben van. Azt pedig mindenki tudja, a ki régebb időkben ily kérdésekkel foglalkozott, hogy minden államb világon nem ott szokták adni a subventiót, a hol a piacz már el van foglalva s az összeköttetés biztosítva; hanem ott, a hol az összeköttetést még nevelni és táplálni kell, (Helyeslés jobbfelől) hogy az idővel fokozatosan kifejlődjék. (Helyeslés jobbfelől.) De tovább megy a képviselő ur e kérdésben s a politikai tekintetet igen csekélynek jelzi, mert azt mondja: hiszen a Lloyd úgyis ott maradt volna, az ő lobogója úgyis mutatkoznék azokon a tengereken és igy a politikai befolyás nem szűnnék meg. De, t. ház, ha érdekünkben van, hogy ez a politikai befolyás, ha ugy tetszik, tekintélyadás megmaradjon: akkor érdekünkben van és bizonyos mérvben indokolva is, hogy a vállalatot, mely azt fentartja, segélyezzük. (Helyeslés jobbfelől.) De mi is lenne a következése annak, t. képviselő ur, ha csak a monarchiának másik állama subventionálná a Lloydot és mi nem ? (Halljuk!) Ma a Lloyd azokon a vidékeken ugy szerepel, mint osztrák-magyar Lloyd; meglehet, hogy erre néha nagyon keveset, néha nagyon sokat adtak, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. IV. KÖTET. most ugy látszik semmit sem adnak. (Tetszés jobbfelől.) Ha mi nem subventionálnók, subventionálná a másik állama a monarchiának s mindenütt eltűnnék a magyar és maradna csak az osztrák a világ előtt ismertnek és akkor elmondhatnék, hogy Magyarország eszméje, mely 300 év után ily alakban csak az újabb időben lett a világ előtt újból elismerve, az enyészet tengerébe sülvedne. (Élénk helyeslés a jobboldalon Zaj balfelöl. Halljuk!) A másik, t. ház, a mi minden esetre érdekel bennünket, az a hadi tengerészet szempontja. Nem akarom tagadni, hogy a Lloyd nélkül is lehet ennek eleget tenni; de én abban a meggyőződésben vagyok, hogy semmiféle hadviselet oly modorú biztosítékkal, a mire Helfy képviselő ur is hivatkozott — hogy hiszen akkor le lehet foglalni minden hajót — nem fogja beérni.(Igaz!jobbfelől.) Nem fogja beérni pedig azért, mert arra, hogy hajót le lehessen foglalni, két dolog kell: először annak a hajónak ott kell lennie, másodszor annak a hajónak czéiszerűnek, jó személyzettel és jó kormányzattal birónak is kell lennie, anélkül nem fogja használhatni. Na már bocsásson meg a t. képviselő ur, azt csak mindenki tudja, hogy a hajótulajdonosoknak van annyi eszök, hogyha valamely tengeren a háború kiütését megsejtik, igyekezni fognak, a mennyire csak lehetséges, onnan hajóikkal távozni. (Tetszés jobbfelől.) De ha ettől eltekintünk is, én azt hiszem, hogy a szolgálat biztonsága és helyessége igényli, hogy azon hajók, a melyekre támaszkodni akarunk, egy oly társulatnak képezzék tulajdonát, a melyre a kormányok folytonosan befolyást gyakorolhatnak, a melynek tisztviselői kara és hajószemélyzete nem idegen, esetleg akkor ellenséges egyénekből, hanem saját államának fiaiból alakuljon. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ez a második szempont. Mondom, lehetne máskép is eljárni, de méltóztassanak azt is elhinni, hogy a mely perczben ez a biztosíték elenyészik — és itt ismét pénzügyi szempontból szólok — ugyanazon perczben gondoskodni kellett volna a költségvetés során a hadi tengerészet részére oly eszközökről, a melyeknek ugy előállítása, mint fentartása sokkal többe kerülne, mint a mennyi a költségvetésbe most fel van véve. (ügy van! jobbfelől.) Mindezek alapján, mert én azt, hogy összeköttetéseinket keletnek ezen részén is felbontsuk, lshetőnek nem tartom; mert én részemről arra, hogy azon czím, a mely az utolsó évtizedben keleten megismertetett, el ne enyészszék, politikai szempontból sxilyt fektetek; és mert azt tartom, hogy hadi tengerészet szempontjából is helyes és szükséges ezen szerződés s mert azt hiszem, hogy ezen hármas czélt sokkal kevesebb pénzzel és sokkal előnyösebben érjük el ezen szerződéssel, 27