Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-87

87. országos ülés április 13-án, pénteken. 1888. 8J07 fiumei kereskedelmi kamara azt az álláspontot vallja magáénak, hogy önálló magyar gőzhajózási társaságot kellene létesíteni, mely útirányainak kiszemelésében a magyar közgazdasági érdeket szolgálja. És ez az álláspont a mienk is. Ezzel ellentétben a t. minister ur a memorandumnak végét olvassa fel, az utolsó mondatot, melyben a kamara azon meggyőződését fej'eziki, vagy látszik kifej'ezni, hogy bármi megoldása legyen az osztrákmagyar Lloyd kérdésének, a kamara megbízik a kormány bölcseségében és át van hatva, hogy a megoldás olyan lesz, mely az ország érdekeinek meg fog felelni. Ez a kamara előterjesztésének végmondata, de a t. miniszter ur, ugy látszik, nagyon megörült annak, hogy akár a végmondatban is a kamara megbízik a kormánynak bölcseségében. (Derültség balfelöl) Hát ez a mai nyilatkozata kicsit veszedelmes színben tünteti föl a levelezést a minister úrral. Mert ha ő azokat az udvariassági formákat, melyekkel leveleket befejezni szokás, annyira betű szerint veszi, hát akkor az, a ki magát „alázatos szolgájának" irja alá, ki van téve annak, hogy a miniszter ur őt be fogja rendelni személyes szolgálattételre. (Élénk derültség balfelől.) De ha a minister ur azt akarja fentartani, hogy ebben az esetben a bölcseség fölemlítése nem az az udvariassági formula, mint a minőt minden levél végén használni szoktunk kinek-kinek állásához mérten, különböző szavakkal, hanem hogy itt valóban a kormány bölcseségében való bizalom és feltétlen megnyugvás fejeztetik ki mindabban, a mit a kormány határozni fog ezen ügyben: akkor bátor vagyok ugyanezen jelentésnek egy 3 ik passusát felolvasni, mely a minister urnak talán kevesebb örömet fog okozni, de arról én nem tehetek. (Halljuk!) Közvetlenül azon passus után, melyet Graál Jenő t. barátom felolvasott és a melyben az iparkamara állásponja gyanánt azt jelöli meg, hogy a Lloyddal egyáltalában nem kell szerződni, hanem önállóan magyar hajózási vállalatot kell létesíteni, a kamara ezeket mondja: „De ily természetű véleményezés és tanácsadásnak nem volna meg a gyakorlati eredménye, szemben azon körülménynyel, hogy a magas kormány az osztrák-magyar Lloyd kérdésében határozatait mindenha politikai tekinteteknek rendelte alá és nem érvényesítette azon határozottságot és tágas látókört (Derültség balfelöl.) — most jő az arany, melylyel a pirula meg van aranyozva — melyet nála közgazdasági kérdésekben mindenha tapasztalni szoktunk". (Derültség balfelől.) Ez pedig a valóság, t. ház. Végtelenül jellemző a fiumei kereskedelmi és iparkamarának azon két évvel ezelőtt elfoglalt álláspontja, talán jellemző az is, a melyet ma elfoglal, ha ugyan Csernatony t. barátom őszintén informáltatott Fiúméban. De véghetetlenül szomorú Magyarország közállapotában az, hogy egy első sorban véleményadásra hivatott, mert az érintett érdekeket legjobban ismerő testület először kifejt és alaposan indokol egy közgazdasági meggyőződést és miután ezt a meggyőződést kifejtette, akkor azt mondja: de hát hiszen ennek nem lesz gyakorlati eredménye; mert tudjuk hogy e részben a kormány politikai tekinteteknek rendeli alá nézeteit, tehát itt süket fülnek prédikálunk és átmegy annak fejtegetésére, hogy ha már ezen Lloyd-szerződésnek meg kell lenni, hogyan kell annak ártalmas voltát csökkenteni. Mert a memorandum világosan ezt mondja: ,,a szerződés tehát harmadszor is meg fog újittatni" és ezt mondja a resignatió azon hangján, mely már sajnos, az ország minden rétegét áthatja (Helyeslés balfelöl) és mely összes vereségeinknek főoka, a férfiasság azon hiányának hangján. (Élénk helyeslés balfelöl) mely a közvéleményt minden téren az egész országban jellemzi, még ha a legjogosabb követelésekről is van szó. (Élénk helyeslés balfelől). Ez a resignatió hangja az, mely az ehhez hasonló törvényjavaslatok elfogadását lehetővé teszi; ugyanaz a resignatió az, melyekkel, sajnos, itt a t. házban is találkozunk. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) És a mig pedig ezen resignatió tart, az ország érdekeinek megóvása semmiféle irányban nem fog sikerülni, az ország pénzügyeinek rendezése sem sikerülhet. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mert arra Magyarországot elég erősnek tartom, hogy összes erkölcsi, szellemi és anyagi erejének összeszedésével saját érdekeit meg tudja óvni, az ő gazdasági, pénzügyi és politikai organismusán eddig ejtett sebeket meg tudja gyógyítani; de ha ezen erők egy része mindig idegen, az ország érdekeivel összefüggésben nem álló te'cinteteknek szolgálatában pazaroltatik el : (Élénk helyeslés balfelől) akkor igenis kimerülünk és akkor nem marad elég erő azon sebek orvoslására, azon czélok elérésére, melyeknek orvoslása és elérése végett vagyunk itt. (Élénk tetszés és helyeslés balfelől.) T. ház! Közgazdasági téren tulajdonkép kár egyáltalában argumentálni. Közgazdasági téren ezen kérdés annyira el van döntve, hogy csak egymással szembe kell állítani azon érdekeket, melyek a Lloyd subventionálása mellett elhanyagoltainak és azon érdekeket, a melyek talán valami keveset nyernek ezen subventionálás által. Csak össze kell hasonlítani a budget főtételeit, azokat, a melyek belőle kimaradtak s azokat, a melyek kíméletlenül leszállittattak azzal a ténynyel, hogy e<ry, a mi közgazdasági érdekeinkre nézve jóformán irreleváns hajózási vállalatnak évenkint majdnem fél milliót adunk; csak össze kell hasonlítani ezeket a tételeket, annak bebizonyítására, hogy itt nem objectiv okok, nem az ország érdekei határoznak. (Helyeslés balfelől) A mi a hadászati érdeket illeti, melyet én na-