Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-87

2ü4 87. országos ülés április 13-án, pénteken- 1888, igen nagy fontosságai bir a magyar gazdasági érdekekre nézve, kivált, ha azok ellen egy hatalmas társulat egészen ellenkező irányban jár el. Ennek a lehetősége pedig ki nem zárható. Hogyha nekünk egy 750,000 frttal segélyzett kizárólagos magyar társulatunk volna, ezzel viszont Austria a Lloydda], ennek régi öszszeköttetéseivel, régi piaczaival, régi megszokottságával szemben állana: eo ipso kifejlődnék az ellenséges verseny. És hogy vajjoo ezen verseny mellett hogyan állanának a mi kiviteli, gazdasági érdekeink, azt nem fejtegetem, azt méltóztassék mindenki magának elképzelni. De hát azt lehet mondani, hogy nem 750,000 forintot, hanem hogyha egyszer ráadjuk magunkat, hát többet is áldoznánk, mert ugy szokott az lenni, hogy a ki építeni kezd, meghatározza, hogy ennyit költök rá, aztán tovább megy és igy tovább, tovább, és soha sincs vége. De hát legyen nem 700,000, hanem 2-szer vagy 3-szor annyi. Azt kérdem, hogy erre a mostani pénzügyi viszonyok között lehet-e készség, lehet-e vállalkozás? Nenezen. Már pedig a mostani versenyezés korszakában és bizonytalanságok idejében, azt hiszem, nekünk experimentálni, midőn experimentumok nélkül időt nyerünk és az időnyerés által a mai Adriát, ha van életképesség benne, tovább fejleszthetjük, mondom, ily viszonyok között experimentálni helyén lévő nem volna. Költséges experimentálás különösen nem, mert arra pénzünk nincsen. Ez okoknál fogva fogadom én el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Steinacker kéviselő ur személyes kérdésben kivan szólni^ Steinacker Ödön: T. ház! Csernatony t. képviselő ur felszólalására egy pár szóval kell reflectálnom, nehogy az oly benyomást tegyen, mintha nekem szándékomban lett volna Fiume localis érdekeit az ország általános kereskedelmi és közgazdasági érdekeivel ellentétbe helyezni. Ez, t. ház, absolute nem volt szándékomban. Én bizonyos személyes indokoknál fogva, melyeket a t. képviselő ur is ismer, de ezeknél még íontosabb általános indokoknál fogva is Fíumének localis érdekei iránt a legnagyobb rokonszenvvel viseltetem. Én csak azt akartam mondani, hogy lehet Fiúménak oly localis érdeke, melynek ha ily módon teszünk eleget, mint ők most kívánják, az országra nézve talán költségesebb, mintha ez más, az ország érdekeire nézve ép oly egyenértékű, de olcsóbb módon elégíttetik ki. (Helyeslések.) Gróf Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azon alapos eritica után, a melynek a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ugy Helfy Ignácz, mint Graál Jenő és Lukáts Gyula t. képviselőtársaim által alávettetett, de talán még inkább azon védelem után, a melyben az Csernatony t. képviselőtársam által részesülni szerencsés volt, még inkább, mondom, ezen védelem után, nekem elutasító szavazatom megokolására nagyon kevés mondani valóm volna. De ezt a keveset is, t. ház, elakarom mondani. (Halljuk !) Mert valóban én az ügyet, melyet most tárgyalunk, igen komolynak tartom és szemrehányást tennék magamnak, ha én a magam részéről bármily csekély legyen is a kilátás a sikerre, el nem követnék mindent, hogy a t. házat figyelmeztessem azon lépésnek fonák voltára, a mely lépést a t. kormány ezen törvényjavaslat elfogadása által vele elkövettetni kivan. (Helyeslés halfelől.J Hogy közel félmilliónyi évi subventiót, tehát 10 éven át sok milliót biztosítsunk valamely közgazdasági czélra, az minden körülmények között, de különösen az országnak jelen pénzügyi helyzetében igen komoly kérdést képez. Ma, midőn a kormány részéről is kimondatott azon helyes elv — ámbár sajnos, nem mindig követtetik, de az elv maga helyes — hogy nemcsak a feltétlenül szükségesre kell szorítkoznunk, de a szükséges kiadások sorában is azt, a mi elhalasztható, jobb időkre kell halasztani, ilyen időpontban, mikor a lehetőség legszélsőbb határáig menő költségkímélést kell az állami pénzügyek rendezésének egyik módja gyanánt felkarolnunk: ilyen időpontban nem elég azt bizonyítani — még ha ennek bebizonyítása sikerülne is — hogy ebből a subventióból, melyet a Lloyd számára megszavaztatni akarnak, valami haszon vagy előny származik, ez, t. képviselőház, ismétlem, még ha sikerülne is bebizonyítani, nem lenne elég, mert számtalan kiadást lehetne ehhez hasonló indokolás mellett a t. házzal elfogadtatni, számtalan kiadást, a melyet törlünk, a melyet kiméletlenül megtagadunk az országtól, lehetne és pedig sokkal erősebb érvekkel akkép indokolni, hogy kimutatható haszon van bennök. (Igás! balfelöl.) Tehát annak bebizonyítása, hogy valami előnye van az országnak a Lloyddal fenálló viszonyból — még ha e bebizonyítás sikerülne is — nem volna elég ennek a törvényjavaslatnak elfogadtatására. (Helyeslés balfélől.) Azt kell bebizonyítani, t. képviselőház, hogy az az előny, melyet Magyarország a Lloydtól vár, hogy az az előny, melyet Magyarország ezen subventió megszavaztatása által biztosítani kíván, olyan nagy, hogy a jelenlegi pénzügyi körülmények közt is évenként több, mint 4 százezer frt subventiót megérdemel. Azt kell bebizonyítani, hogy az a czél, melyet ezen subventio által biztosítani kívánunk, fontosabb, hogy az az előny, melyet általa elérni akarunk, nagyobb, mint az a sok előny, az a sok czél, a melynek megszerzéséről, a melynek eléréséről — tekintettel pénzügyi körülményeinkre — le kell mondanunk. {Helyeslés balfélől.) És, t. képviselőház, igy vetve fel a kérdést, — már pedig ki fogja tagadni, hogy a kérdésnek