Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-87

87. országos ülés április 13-án, pénteken. 1888. J97 viszünk ki Algírba vasúti talpaknak. Csakhogy Algírban a Lloydnak nincsen járata, hanem a fiumei Adria hajózási vállalat szerel fel koronként egyes hajókat eme szállítmányok számára. Figyelmet érdemel fakivitelünk Egyptomba, főleg Alexandriába, csakhogy utána járván a dolognak, megtudtam, hogy itt is a kivitelnek legnagyobb részét nem a Lloyd hajói szállítják, mert igen magas tételek mellett járnak, hanem vitorlás hajók és azon alkalmilag felhasználható gőzösök, melyek a Lloydnál sokkal olcsóbbak. Mi érdekünk lehet tehát a Lloydot ebben az irányban segélyezni ? Azt mondják, hogy az adriai tenger partján kell a forgalmat fentartani. Itt ismét hivatkozom arra, a mi magában at. kormány előterjesztésében foglaltatik arra nézve, hogy az Adriában a Lloydra nincsen szükségünk. Miféle gazdasági érdekek tehát azok, melyek kívánják, hogy Magyarország az osztrák-magyar Lloydot subventionálja? De maga az előadó is hivatkozott arra úgy mostani beszédében, valamint jelentésében, melyet a közgazdasági bizottság nevében terjesztett elő, hogy gazdasági érdekeinknél sokkal fontosabbak azon politikai érdekek. Ezek teszik kívánatossá, hogy Magyarország a segélyezéshez járuljon. Azok után, t. képviselőház, melyeket Helfy t. képviselőtársam a politikai szempontokra vonatkozólag elmondott, én csak egypár megjegyzésre szorítkozom. Annak a működésnek, melyet a Lloyd keleten kifejt, politikai jelentőségét két szempontból lehet tekinteni. Bizonyos jelentősége annak is van, hogy a Lloyd, mely a kelet sok kikötőjében ismert ezég, ne szűnjék meg épen a mai viszonyok között, hanem a hajózást továbbra is fen tartsa. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy háború eseten hajói a hadi tengerészeinek rendelkezésére álljanak. A mi az első kívánságot illeti, teljesen meg lehetünk nyugodva, t. ház, mert biztosra vehetjük, hogy akár megadjuk ezt a subventiót, akár nem, a Lloyd ezentúl is fenn fogja tartani járatait, ép úgy, mint eddig. (Ugy van! baloldalon.) Igaz, hogy az alkudozások alatt, midőn a kormányok nem voltak hajlandók a segélyösszeget oly magasan megállapítani, mint a Lloyd kívánta, a Lloyd részéről fenyegetőztek, hogy a társulat lífjiiidálni fog. De hát kérem, a ki a viszonyokat csak egy kissé ismeri, annak lehetetlen ezen nyilatkozat komolyságában hinni. Mert miből áll, t. ház, az osztrák-magyar Lloyd vagyona '? (Halljuk! Halljuk!) Áll egy trieszti palotából, az arzenálból és a társulat hajóiból. Még legjobban azt a palotát értékesíthetné, dehogy az arzenál könyvekben felvett értékének hányadrészét kapná meg, az nagyon is nagy kérdés. Én azt hiszem, felénél többre alig számíthatna. Hajói pedig — mint általában ismeretes dolog — meglehetősen rossz állapotban vannak. Hiszen a hivatalos kimutatás, melyet évi jelentéséhez rendesen mellékelni szokott, j megmutatja, hogy maga a Lloyd mennyire becsüli hajóinak egy nagy részét, mely úgyszólván már amortizálva is van. Hanem mégaz az érték is, melyet a kimutatás feltüntet, sok hajóra nézve merőben illusorius, mert a hajó építés terén tudvalevőleg oly túltermelés mutatkozik világszerte, különösen pedig Angliában, hogy olyan régi, rozzant hajókat, hajószámba nem fog megvenni senki. Legfölebb mint ócska vasat adhatnák el; már pedig az ócska vas csak akkor használható, ha a hajó szétromboltatik, a mi munkába és költségbe kerül, ez pedig levonandó levén az igy nyerhető csekély értékből, voltakép alig maradna valami. Szakértők állítják, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) a kik tüzetesen ismerik a Lloyd viszonyait, hogy alig egy harmadrészét kapná meg jobb hajói azon értékének, a mely mint hajóérték könyveiben van felvéve. Ha tehát így áll a dolog, t. ház, a Lloyd alig liquidálhatna kedvezőbben, mint 25 — 307o-kal. Ily körülmények közt ki tehetné fel tehát a társulatról, hogy még akkor is, ha a subventiót elvesztené, a mai, gazdaságilag oly nehéz viszonyok közt üquidálni hajlandó volna? (Helyeslés balfeUl.) i De nem is juthat, t. ház, a Lloyd abba a helyzetbe, hogy a segélyösszeg legnagyobb részét elveszítse, ha mi a subventiót megvonjak is tőle. Valószinü, sőt majdnem bizonyos, hogy még a mai járatait sem kellene nagyobb mértékben megszorítania. Mert méltóztassék figyelembe venni, t. ház, hogy az osztrák állam azon a subventión kivül, mely ebben a javaslatban foglaltatik, még 862 ezer forinttal segélyezi ezt a vállalatot azért, hogy az Indiába és általában Kelet-Ázsiába, továbbá a legújabb idő óta Brasilíába is járatokat rendezzen be az ő számára. Hogy ilyen segély mellett erre a 4 százezer forintra olyan feltétlenül szüksége lenne a társulatnak, mely nélkül liquidálnia kellene, azt senki sem fogja elhinni. (Helyeslés balfelöl.) Ennélfogva bátran állíthatni, hogy akár megadjuk a subventiót, akár nem: a Lloyd csaknem ugyanazon méretek mellett, mint ma, folytatni fogja üzletét ezentúl is, vinni fogja a monarchia lobogóját és czége ép úgy, mint eddig, fenn fog maradni a jövőben is. E tekintetben tehát teljesen meg lehetünk nyugodva. i A mi a másik kérdést illeti, hogy nagy előny lenne háború esetén a hadi tengerészet kiI egészítése végett hajózási vállalatra számíthatni, ez j tény. De azok után, a miket előbb mondottam, \ állíthatom, hogy e tekintetben a Lloyd helyét meg | fogja állani. Kizárólag az osztrákok által segélyezett hajózási vállalatnak a jelzett czél érdekében j történő kötelezése nem lenne senkivel szemben [ sem méltánytalan eljárás, mert hiszen valamint mi I háború esetében valamennyi vasutunkat a hadi szolj gálát rendelkezésére bocsátjuk, ugyanazt kellene I az osztrákoknak tenni azon hajózással is, melyet