Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-87

19| 8Í. mnágos ülés április 13-án, fentben, 18S8 gyalás s jelentéstétel végett a véderő bizottsághoz utasítani. Elnök; A törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni s előzetes tárgyalás végett a véderő-bizottsághoz utasíttatik. Több jelentés nem lévén, következik a napirend: a Dániával, a védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában 1888-ik évi február 9 én kötött egyezmény beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e e törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni ? (Megszavazzuk !) Megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendi házhoz átküldetni határoztatik. Következik „a Spanyolországgal 1880. évi január hó 3-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés meghosszabbításáról szóló egyezmény beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat* harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni? (Megszavazzuk!) Megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendi házhoz átküldetni határoztatik. Következik „a Zanzibárral 1887. évi augusztus hó 11-én kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény beezikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni ? (Megszavazzuk!) Megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a közgazdasági bizottság 148. számú jelentésének tárgyalása az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállatattal kötött hajózási és posta-szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a bizottságok jelentéseit felolvasottaknak tekinti, (Igen!) az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Láng Lajos előadó: T. ház! (Ralijuk!) Az osztrák-magyar Lloyddal kötött szerződést és az abból a magyar államra háramló terheknek jogosultságát nem lehet pusztán azon gazdasági szolgáltatásokból megítélni, melyeket a Lloyd Magyarországnak nyújt; mert azon gazdasági szolgáltatások mellett e társulat egyéb nevezetes szolgálatokat is tesz a magyar államnak és különösen a monarchiának és azért pusztán a gazdasági szolgáltatások nem képezik azon aequivalenst, melynek alapján a szerződés értékét megítélni lehet. Mindennek 1 daczára azonban a gazdasági téren is nem megvetendők azon szolgálatok, melyeket a Lloyd nemcsak a monarchiának, de különösen Magyarországnak is tesz. Különösen kétségtelen, hogy az új szerződésben e téren nevezetes javítások foglaltatnak, a mennyiben a közös külügyi kormányzatnak és ezzel egyszersmind a monarchia két állama gazdasági ministereinek megfelelő befolyás biztosíttatik az intézet vezetésére és különösen gondoskodás történik az iránt, hogy Fiume Trieszttel minden tekintetben egyenlő bánásmódban részesittessék úgy a rakomány menynyiség megállapításánál, mint a tarifák tekintetében; és különös gond mutatkozik Fiume iránt abban is, hogy a jelen szerződéeben — a mint tudni méltóztatnak — egy külön fiumei aligazgatóság felállítása is terveztetik, a mely megfelelő hatáskörrel birván, Magyarország gazdasági érdekeinek védelmére természetesen többet tehet, mint a mennyit az eddigi szervezet mellett elérni lehetséges volt. De különben is a járatoknak szervezése újabban oly módon történik, hogy az Magyarországra több előnynyel bir, a mennyiben némely új járatok vétettek fel kötelezőleg, a melyek eddig csak facultative szerepeltek és azon kivül Fiumének érintése oly vonalakon is felvétetett, a hol az eddig nem szerepelt. De, ismétlem, nem ezen gazdasági szolgáltatások azok, a melyeken a Lloyddal kötendő szerződés elfogadhatósága főleg alapszik; mert ezek mellett legalább is hasonló fontossággal bir még azon szolgálat, a melyet a Lloyd a posta- és személyforgalom terén nyújt a monarchiának keleti állására való tekintetben és nyújt különösen tengerészetünknek. A mi ugyanis a postai és a személyforgalmat illeti, igaz, hogy újabban a keleti vasutak helyesebb és terjedelmesebb kiépítése következtében, ugy látszik, mintha a postaforgalom keleten ma csekélyebb jelentőséggel birna. De nem szabad elfelejteni azt, hogy a keleti vasutak a Balkán-félszigetnek főleg keleti és déli pontjain építtettek ki, mig ellenben a Balkán nyugati részén, tehát azon a részén, mely hozzánk legközelebb esik, vasutak nem igen épittettek és ennek következtében a Balkán-félsziget nyugati partjain a postaszolgálatot ezentúl is a Lloyd van hivatva fenntartani. Ezen postaszolgálat a Balkánfélsziget nyugati partján még különösen azért is nagy fontosságú, mert ez utón közvetittetik a forgalom a megszállott tartományokkal, mely az utóbbi időben nevezetes arányokat öltött. Ezért a postaforgalom ma is nagy jelentőséggel bir, azt ma is egyedül a Lloyd közvetíti, még pedig veszteséggel közvetíti és bárki más közvetítené is, tetemes támogatás nélkül nem tehetné. A másik igen fontos szempont, mely a szerződés elfogadása mellett szól, az a politikai állás, melyet monarchiánk a keleten elfoglal. Ha fontos-