Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-82

170 82 ' «rs*ágts ülés máreaiHS 17-én, siambaton. 1188. bármi incidens és bármi okból a biráló-bizottság jelentése és az ahhoz csatolt irományok alapján a ház nem érezte magát indittatva, hogy elnökét felkérje az iratoknak illetékes helyre való jutta­tására ; • azt hiszem, hogy akkor, mikor a sértett fél panaszokkal áll elő, akkor csakugyan ki nem térhet azon kötelesség teljesítése elől, melyet a házszabály reá ró. (Igaz Ugy van! a bal- és szélső haloldalon.) Ez az én teljes meggyőződésem és én részemről egész megnyugvással szavazok Bernáth Dezső t. barátom külön véleményére, mert azt hiszem, hogy ez a kérdés eldöntésének correct módja. De, t. képviselőház, én tisztelem a formai aggályokat másokban még akkor is, mikor ezen formai aggályok alaposságáról én meg nem vagyok győződve. Fődolog itt előttem az, hogy a ház ne álljon az igazságszolgáltatás megtagadásá­nak álláspontjára. El akarom kerülni a jogrend iizon károsodását, a jogérzetnek azon megrendü­lését, mely abból származik, hogy a képviselőház felhivatván az elkövetett jogsérelemnek súlyos jelenségeire, erre azt válaszolja: én ezt az irat­tárba teszem, itt további eljárásnak helye nincsen. Ezt akarom elkerülni, t. képviselőház. (Helyeslés a bal- és ssélsö baloldalon.) És azért, ha a t túloldal tagjainak az általunk elfogadott módosításnak formai helyességére nézve kételyei vannak,nekem nincsen kifogásom az ellen, hogy a kérdés ezen formai oldalának megbirálása végett a beadott javaslat a ház jogügyi szakközegéhez, a jogügyi bizottsághoz utasíttassák. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ismétlem, t. képviselőház, nekem erre nincsen szükségem, mert én tökéletesen meg vagyok győződve a Bernáth Dezső t. képviselő­társam által beadott javaslat helyességéről, de ki akarom jelölni azt az utat, a mely utat követve, azok is, a kik ezt a megoldási módozatot formai akadályokba ütközőnek tartják, elkerülhetik azt, hogy szavazatukkal az igazságszolgáltatás meg­tagadásának terére lépjenek. S ezért bátor vagyok a magam részéről nem ellentétesen Bernáth Dezső képviselőtársam indít­ványával, hanem annak kiegészítéséül indítvá­nyozni, hogy a kérvény vélemény és jelentéstétel végett kiadatik a jogügyi bizottságnak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy ezen indítványhoz mindenki hozzájárulhat, kinek más czélja nincs, mint hogy megtaláltassák annak formája, hogy az állítólag sértett jogrenden elkövetett sérelem valódisága megvizsgáltassák s ha valódinak találtatott, megtoroltassék. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Természetes, hogy azok számára, kik ürü­gyet keresnek arra, hogy az igazságszolgáltatás megtagadtassák, hogy az ügynek felderítése kerül ­tessék, nincsen tehetségemben indítványt tehetni. Ajánlom az indítvány elfogadását. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. TÖrs Kálmán jegyző (olvassa): Határozati javaslat. Beadják gróf Apponyi Albert és társai. „A kérvény véleményadás és jelentéstétel végett kiadatik az igazságügyi bizottságnak". Gr. Tisza Lajost T. ház! Én csak szavaim félreértése, illetőleg egy általam tett idézésnek nem helyes reproducálása folytán bátorkodom szót kérni, a nélkül, hogy különben a többire, mit gr. Apponyi t. képviselő ur mondott, reflec­tálni akarnék. (Halljuk!) 0 az én szavaimat, ille­tőleg az általam idézett szavakat reproducálván, azt mondta, hogy a 76. §. az én idézetem szerint ezeket tartalmazza: „Az iratok az eljárás befeje­zése után a képviselőház elnöke által az illetékes hatósághoz teendők át." Én azonban nem ugy idéztem e szakaszt, mert az nem is ugy szól, ha­nem azt mondja: „Az iratok az eljárás befejezése után a képviselőház elnöke utján az illetékes hatósághoz teendők át." Természetesen, mert hi­szen a bíráló bizottság közvetlenül nem érintkez­hetik a hatóságokkal, csakis az elnökség utján. Itt tehát e kis szónak megváltoztatásában nagyon fontos különbség van, én pedig a mint mondom, nem ugy idéztem, a mint a t, képviselő ur mondotta, hanem ugy, a mint a 76. §. tényleg van. (Helyeslés jobbfélöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! Én a magam részéről igen röviden s teljesen tárgyilagosan és higgadtan kívánok a kérdéshez szólani. (Halljuk!) Erre pedig jobban fogok igyekezni, mint az előttem szólott gr. Appo­nyi t. képviselő ur tette, a ki higgadtan okos­kodott ugyan, de még sem tartózkodott annak kifejezésétől, hogy a ki az ő nézetében nem osz­tozik, az csak ürügyet keres az igazságszolgál­tatás elkerülésére. (Tetszés jobbfélöl.) Én nem fo­gom azt találgatni, (Halljuk!) mert nem termé­szetem, hogy milyen szerepet visznek azok, a kik ezt az ügyet folytonosan, minden alkalommal boly­gatják és midőn az egyik végéhez közeledik, akkor — ugy mint a képviselő ur is tette — már megint egy más módját a megbolygatásnak jelezik előre. (Felkiáltások a szélső'^baloldalon: Teszszük is !) Kérem, nem vonom kétségbe. (Derültség­jobbfelöl.) Almásy Sándor: Kell is! Ez mementó móri! A szennyest mindig mosni kell! (Zaj. Hall­juk ! Halljuk! jobbfélöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Legyenek megnyugodva a képviselő urak, én nem szoktam senkinek szavában sem kételkedni. (Derültség jobbfelöl.) Most pedig épen nem fejeztem ki semmi kételyt, nem is fejezek ki, sajnos, soha ilyen esetben ; mert az a tapasztalatom van, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents