Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-82

162 82, országos fllés márczius 17-én, szombaton. 1SSS, kapott hírről értesült, első dolga volt utána nézni, vájjon nem mesterséges eszközökkel terjesztettek-e itt oly állításokat, melyek a tárgyilagos igazságot talán a pártérdek szemüvegén keresztül vizsgálják s a neki megküldött példányt a belügyministeriumhoz áttette, hogy az ítélje meg, vájjon az ő tiszta jellemével és kifogástalan nagy lelkével összeegyeztethető-e annak elfogadása. De miután az ő mandátumában, illetőleg a kezeihez jutott névsoros lajstrom-példányban a tévedésnek még árnyéka sem, a hamisításnak pedig lehetősége sem forgott fenn : a minister ur teljes és nyugodt önérzettel jelenthette ki, hogy az ügyet nyugodt lelkiismerettel az igazoló bizottság ítéletérebizza. T. ház! E ponthoz érkezvén, nem érzem magamat feljogosítva, hogy a bírálóbizottság ítéletét a legtávolabbbról is czélzatossággal illessem. Én lelkem egész teljével meg vagyok győződve arról, hogy az egyéni helyzet függetlensége egyetlenegy birói testületnek sem nyújt több biztosítékot az ítélet és véleményszabadságnak részrehajlatlanságára, mint épen a törvényozás birói tisztet teljesítő igazoló bizottságainak, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások abal és szélső baloldalon.) De, t ház, ínég ezen bizottságok is kötve vannak bizonyos formák és rendszerekhez, melyek gyakran a tárgyi igazságot alárendelik az alaki igazságnak és bárhogyan is iparkodjanak annak tagjai a tárgyi igazságot kideríteni, csak átlépnék jogkörüknek határait, midőn a törvény által előirt alaki eljárás kellékein magukat önkényűleg túlemelni akarnák. A bíráló bizottság verdictje ezen választást törvényessé tette. Itt tehát az alaki hiány azon punotum saliens, azon sarok, mely körül ezen kérdés megoldása megfordul. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) De ezen hiányokért sem Somogy vármegyét, sem a küldöttséget, sem a biráló bizottságot, sem e háznak bármely pártját felelőssé tenni nem lehet. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. ház! Ezen kérdést oly elfogulatlanul ítélem meg, hogy szükségesnek tartottam e tekintetben teljes nyíltsággal szólani, mert meggyőződésem nem tííri, hogy egy véletlen hibáért, egy véletlen tévedésért akár a megye, akár egyesek méltatlanul gyanúsittassanak. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy még maga az ellenzék is t ház, teljes jóakaratú tévedésnek tulajdonította a hibát, kitűnik az ellenzék azon eljárásából, hogy a központi választmányhoz nem hamisítás miatt történt feljelentés, hanem arra kérte a központi választmányt az ellenzék, hogy tekintse át a névlajstromot, állapítsa meg, hogy kit illet a többség és azután mondja ki ítéletét. Természetes, ez volt a másik alaki hiba, mely a választás folyama alatt elkövettetett. A ' központi választmány jogköréhez nem tartozik a mandátumok felülbirálata ésabelügyministerigen helyesen járt el, midőn ítéletét megsemmisítette, mert ítéletével a központi választmány túllépte azon jogkört, melyet az 1874 : XXXIII. törvény czikk részére biztosít. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez a dolog lényege, t. ház. A többi csak staffage és Potemkin-falu. Hogy irt-e TalliánBéla és mit irt abelügyministernek. az a dolog lényegéhez nem tartozik. (Igaz! Ugy van! jobbfelől. Mozgás halfelöl.) De azt tudom, t. ház, hogy ott, hol a választási szenvedélyek izgalmai az egész megyét oly izgatottságban tartották, mint az Somogy megyében történt; ott, a hol az elvi diíferentiák küzdelmei, a politikai fanatismust a végletekig élesítették ; ott, hol a pártérdekek a választási jog gyakorlását, a személy- és vagyonbiztonság terrorismusával fenyegették: ott sokkal izgatottabbak és érzékenyebbek voltak a kedélyek, hogy sem egyes nyilatkozataikat a normális idők nyugalmával mérlegelhetnők. Én, t. ház, ki szintén átéltem ezen küzdelmeket, egy cseppet sem találom túlzásoknak azok véleményeit, kik a féktelenség és terrorismus vádjának bélyegét sütötték a somogymegyei választásokra. Mindezek után engedje meg a t. ház, hogy röviden áttérjek a szőnyegen forgó concret kérdésre, magára a jelen kérvényre, mely elől teljesen elzárkózni nem akarok. (Halljuk!) Én &i előadó ur felfogását, nézetem szerint, tárgyilagosnak, objectivnek találom és ahhoz csupán azt csatolom még, t. ház, hogy eltérve az előadó ur felfogásától, a Bernáth képviselőtársam által beterjesztett javaslat a parlamenti tekintélyt támadná meg az által, midőn az általa megválasztott bizottság ítéletét további eljárás végett az igazságügyministerhez tenné át. (Nem arról volt szó ! balfelöl.) T. ház ! Én azt hiszem, hogy ez álláspontom, nézetein jogosult; jogosult pedig azért, mivel az igazoló bizottság hatáskörébe tartozik averificatio teljes anyaga. De nemcsak a verificatio fölött dönt az igazoló bizottság, de dönt a falsifieatio kérdésében is és ha a falsifieatio kérdése feletti döntés jogát kiragadjuk kezéből és a bizottsági ítéletet az igazságügyministerhez teszszük át további eljárás végett, hogy határozzon egy oly kérdés felett, melynél egy bevégzett birói actus fait accomplijével állunk szemben; ez által csak a bizottság tekintélyét ássuk alá. (Helyeslés jobbfelől.) Én tehát, t. ház, részemről az előadó ur felfogását és nézetét további reminiscentiákkal zavarni nem akarom s nyíltan kijelentem, hogy teljesen hozzájárulok azon felfogáshoz, melylyel at. ház a kérvény sorfát akként döntötte el, hogy az irattárba deponáltassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk!) Midőn a szőnyegen forgó kellemetlen kérdéshez,