Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-82

-J^g 82. országos ülés márczius 17-éu, szombaton. 1888 gőben hagyni, mert senkit meghallgatás nélkül elítélni nem }éhet.(Hélyeslés.) A másik két kérvényre vonatkozó iratok sem levén a ház előtt, azt hiszem, ezek tárgyalását is méltóztatik a t. ház elhalasztani. (Helyeslés.) E szerint kimondom határozatul, hogy ezen mentelmi ügyek tárgyalása elhalasztatik. Következik az 5. jegyzékben foglalt kérvények tárgyalása, Josipovich Géza jegyző (olvassa): Körmöez sz. kir. főbányaváros közönsége 400 ezer forintos kölcsönére vonatkozó illeték után kirótt késedelmi kamatok elengedését kéri. Gajári Ödön előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata következő: Kiadatik a pénzügyministeriuui vezetésével megbízott m. kir. ministerelnöknek. Elnöki Ha nincs észrevétel, e kérvény kiadatik a pénzügyministeriuni vezetésével megbízott m. kir. imnisterelnöknek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A szolnoki kir, törvényszék, járásbíróság és ügyészség segéd- és kezelő-személyzete újabbi fizetési díjoszíályzat megállapítása és esetleg drágasági pótlék raegadatása iránt. Gajári Ödön előadó: A kérvényi bizottság a következő határozati javaslatot terjeszti elő; Vonatkozással ;i házszabályok 195. §-ára, a ház által ;jä6. sz. a. hozott határozat kapcsán kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Elnök: A kérvény, a ház régibb határozata alapján, a pénzügyi bizottságnak adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Bikity község képviselő-testülete Meizí Ádám 13 évi fegyházbüntetésre ítélt ottani lakos büntetésének királyi kegyelem utján való elengedését kieszközöltetni kéri. Gajári Ödön előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata, a következő: Kiadatik az igazságügyi m. kir. ministernek. Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvény az igazságügyi ministernek adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Zóka Dezső János és társai szennai lakosok és választó polgárok a kaposvári választó kerületben 1887. június hó 18-án megejtett képviselőválasztás alkalmával szenvedett jogsérelmeik orvoslását kérik. Gajári Ödön előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ezen kérvény tartalma a következő : (Halljuk!) Zóka Dezső János és társai szennai lakosok és választó polgárok előadják, hogy ők az 1887. évi június hó 18-án Kaposvárott megejtett képviselő-választás alkalmával szavazataikat Körniendy Sándor képviselőjelöltre adták és szavazataik az ő fülük hallatára és szeniök láttára, mint ilyenek lettek a szavazók jegyzésébe bevezetve. A választás kérvénynyel támadíatván meg, tizen kérvénynek a biráló bizottságban történt tárgyalásából, különösen pedig a biráló bizottságkisebbsége részéről beadott külön véleményből arról győződtek meg a kérvényezők, hogy szavazataik a szavazók jegyzékének mind a három példányába eredetileg ugyan helyesen vezettettek be, azonban később a megválasztottnak kijelentett képviselő kezébe adott példányban utólagosan az illetőnek javára kiigazítva lettek; és ennek folytán az ő nézetük szerint a ház biráló bizottsága épen az ő utólagosan átirt szavazataik alapján állapította meg a többséget. A mint kérvényezők a kérvényben előadják, folyamodtak ezen sérelmük orvoslásáért mindenekelőtt a megyei központi választmányhoz; állításuk szerint a megyei központi választmány a bűnös közegek elleni fegyelmi eljárás megindítására hívta fel a kormányt, de a belügyminister nem rendelte el a fegyelmi eljárást. A kérvényezők — mint ugyancsak a kérvényben állíttatik — a képviselőháznál is kérvényeztek, a képviselőház biráló bizottsága azonban az ő sérelmüket tetézte azzal, hogy a megtámadott kaposvári választást érvényesnek jelentette ki. Folyamodtak a bíínfenyítő törvényszékhez is, a mint azonban szintén a kérvényben állíttatik, ott elutasittattak azon indokolással, hogy a kaposvári választás a biráló bizottság által igazoltatván, az ő panaszuk alaposnak nem tekinthető. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezeknek előre bocsátása mellett azon kérelmet terjesztik elő, hogy a ház az igazságnak, tisztességnek és erkölcsi rendnek elégtételt szolgáltatni és kimondani méltóztassék, hogy az ő esetükben és az övékhez hasonló esetekben a megsértett alkotmányos jog, hol, minő hatóság előtt és mily mérvben nyerhet elégtételt és ezzel a törvény tekintélye és a hazafiak nyugalma miként menthető meg ? T. ház! Mindenekelőtt szükségesnek tartom előrebocsátani azt, hogy a kérvényi bizottság többsége ezen kérvény tárgyalása alkalmával teljesen eltekintett a kérvény alakiságától. Nem ment bele nevezetesen azon kérdésnek vitatásába, vájjon ezen kérvény tényleg azon szennai választók kérvénye-e, a kiknek nevében a kérvényezés történik. Tennie kellett ezt azért, mert amúgy is bárkinek joga van ilynemű kérvények beadására; de a mellett a kérvény magátapetitumot illetőleg bizonyos általánosságban tartott sérelem orvoslására látszik irányulni és ezen szempontból a kérvényi bizottság a háznak beadandó határozati javaslatát e tekintetből vitatta meg. De nemcsak ezért, hanem különösen azon okból is, mert a házszabályokat tiszteletben tar tandó, a kérvényben foglalt azon állítást, a mely a 24 szennai választó tévesen történt átírására vonatkozik, ugy a bizottságban, mint itt a házban, melynek első sorban kell szabályait respectálnia.