Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-80

148 80. országos ülés márezias 14-on, szerűén. 1888, t. minister urat, tett-e és mily intézkedéseket ezen visszaélések megszüntetése végett vagy hajlandó-e jövőre tenni?" T. ház! Ezen visszaélésekről a in mis terhi in­nak nem volt tudomása, minthogy az ily vissza­élések feljelentésének nem a ministeriumnál kell történni, hanem az illetékes bíróságnál. Az inter­pellatio következtében azonban elrendeltem a vizsgálatot az intézetek kezelését illetőleg és annak folytán kiderült, hogy csakugyan volt néhány oly pénzintézet, mely ily letétüzletet foly­tatott. A feljelentés a bíróságnál megtörténvén, az illetők megbüntettettek és most orvosolva van a dolog. E szerint megtörtént az, a mit a kép­viselő ur elérni óhajtott. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Kérdeni a t. házat, méltóztatik-e a választ tudomásul venni? (Igen!) A válasz tudó másul vétetett. Következik ugyancsak a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister ur válasza Justh Gyula képviselő ur interpellatiójára. Gr. Széchényi Pál, földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister: T. ház! Justh Gyula képviselő ur február 25 én intézett hozz lm interpellatiót. A képviselő ur jelenleg beteg és így ugyan­azon körülmény forog fenn rá nézve is, hogy az ülésben nem lehet jelen. De mivel szólási joga a házszabályokban biztosítv van, kérem, hogy válaszomat megadhassam, minthogy oly ügyről van szó, mely esetleg az ország határain kivül is érdeklődést kelthet s igy czélszerubbnek látom, ha az ügy tiszta ztatik. (Helyeslés.) Justh képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám (olvassa): „Kérdem a t. földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi minister urat, van-e tudomása arról, hogy Aradon a Neumann testvérek szeszgyárá­ban a szarvasmarha állományban hónapok óta a ragadós tüdővész a legnagyobb mértékben el van terjedve? És hogy az állategészségügy ellen­őrzésére hivatott helyi hatóság a vész elfojtá­sára, továbbterjedésének,, kihurczolásának és a tüdovészes, ragályos hús kimérésének megaka­dályozására annak idejében semminemű intézke­dést nem tett? Van-e tudomása arról, hogy az aradi Neu­inann-gyärból ragályos tüdővészben beteg szarvas­marha került a pozsonyi marhavásárra? És hogy a kérdéses aradi gyárban kitört ragadós tüdo­vészt először a pozsonyi marhavásáron vették észre 1 Ha van tudomása mindezekről, intézkedett-e avagy szándékozik-e intézkedni, hogy mindazok, a kik a vész eltitkolását, továbbterjesztését, ki­hurczolását és a ragályos húsnak kimérését mu­lasztás, hanyagság, tudatlanság, avagy talán bűnös visszaélés által előmozdították a törvény teljes szi­gorával bűnhődjenek?" T. ház! Az aradi Neumann szeszgyárnál létező hizó-istállókban a ragályos tüdővésznek kitöréséről a ministeriumnak január 11-én lett csak tudomása. Es pedig az állami állatorvos hivatalos feljelentése alapján. A vész azonban, a mely az istállókban uralkodik, nem oly nagy ter­jedelmű és veszedelmes, mint az a képviselő ur értésére esett. Egyáltalában azon tüdőlobbos beteg­ségek a szeszgyárak mellett levő hizlaldákban majdnem napirenden levők s tán az egész éven át az ily spóradicus esetek előfordulnak az istállók­ban. Azon kivül a tüdőlob első stádiumában a hús emberi élvezetre teljesen használható és csak akkor vonatik el az emberi élvezet elől hatóságilag, ha a tüdővész második és harmadik stádiumában van, ugy hogy az ily istállókban kitört tüdölob tova­terjedése azzal akadályoztatik meg, hogy az első stádiumban levő beteg állatok vásárra küldetnek és levágatnak, hogy igy a betegség a második és a harmadik stádiumig ne is fejlődhessék. A gya­korlat az, hogy midőn az ily tüdővész észrevétetik, akkor az állatok minél gyorsabban piaczra szállít­tatnak, de a levágásnál nem történhetik meg azaz eset, hogy az emberi élvezetre veszélyes hús kerül­jön fogyasztásra, mert ha ilyen veszélyes esetet vesznek észre, az illető hatósági közegek a húst confiscálják. Ilyen eset történt Bécsben és Bécs mellett. A bécsi vásárra hajtott állatok közt volt egy néhány darab novemberben, deczemberben és január hóban s az oda való hatóságok értesítették Arad városát, hogy ily esetek előfordulván, a vizs­gálatot ejtsék meg, hogy a szükséges intézkedések megtétessenek a vész elfojtására. A város intéz­kedett, az állatorvost kiküldte, a ki azonban ugy novemberben, mint deczemberben tüdővészt még nem constatálhatott, a mi nagyon könnyen meg­történhetik, mert a tüdővésznek első stádiumában a symptomák nem oly feltűnők, hogy a vész észre­vehető lenne és csak bunkozás alapján lehet rájönni, hogy a tüdővész uralkodik-e vagy nem. Januárban azonban az állami állatorvos észre­vette a tüdővészes állatokat és rögtön a legnagyobb szigorúsággal foganatba vette a nálunk meghonosí­tott és hála Isten a külföld előtt is elismerésben részesült tüdővészellenes intézkedéseket. Ugyanüy erélyes szigorúsággal hajtatnak végre ma is az intézkedések. Igy arról szó sincs, hogy ott akár rossz akaratból, vagy bármely más okból törvény­ellenes dolog történt volna; kivéve azt az egy cse­kély esetet, hogy a januári és deczemberi eset nem jelentetett fel a ministeriumnak. Minthogy azon­ban a szükséges eljárás a helyszínen megtétetett, nagy hiba nem követtetett el, mert csak az hiány­zott, hogy a szükséges figyelmeztetés a ministerium­nak nem küldetett meg. Ennek folytán, miután a

Next

/
Thumbnails
Contents