Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-80

80.országos Ülés márczius 14-én,szerdán. 1888. 149 tüdővész továbbterjedése ellen minden intézkedés megtörtént és különös nagy hiba nem követtetett el s az eljárás Aradon is ugyanaz, mint más gyáraknál, ha ily eset előfordul, semmi szigorúbb intézkedés szükségességét nem látom és kérem a t. házat, bogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? Madarász József: T. ház! Miután a ház, ugy emlékszem, megengedte, hogy Justh képviselő nr, ki most nincs jelen, később nyilatkozhassak, ámbár a minister ur válaszát meg kellett hallgatni azért, mert a kérdés a külföldre nézve is fontos, azt hiszem, hogy azon kérdést, tudomásul veszi-e a ház a választ vagy nem, el kellene halasztani azon időre, (Élénk éllenmodások a jobboldalon) midőn Justh képviselő ur válaszát meg fogja hallani a ház. (Ellenmondás jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Én máskép nem járhatok el, mint a hogyan a házszabályok és a gyakorlat rendelik. (Ugy van! a jobboldalon.) A házszabályok 153. §-a egyenesen kimondja, hogy a képviselő, „ka jelen vau", nyilatkozhatik és a ház a minister válaszát tudomásul veszi vagy nem. Igaz — és ez a jelen esetben sincs kizárva — hogy a képviselő a válasz tudomásul vétele után is nyilatkozhatik és erre volt már gyakran eset. Igaz, hogy principialiter különösnek látszik ez, de a képviselőnek kötelessége mindig jelen lenni, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a ssélsőbaloldalon: Beteg!) különösen pedig akkor, midőn a válaszadás előre be van jelentve, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Beteg',) Az lehetetlenség, hogy a képviselő jelen nem léte miatt a ház a minister válasza tekintetében ne döntsön. Nem a jelen esetről beszélek, mert tudom, hogy Justh Gyula képviselő ur beteg, de sok más esetről, melyekben a ház szintén igy járt el épen ma is. Épen most igy méltóztattak ma Szendrey és Feuyvessy képviselő urakkal szemben eljárni és igy nem lehet kivételeket tenni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Méltóztatik a t. ház tudni, hogy aministernek 30 nap alatt az interpellatiók tekintetében nyilatkoznia kell. Ha most minden ilyen esetben újabb és újabb kivételt méltóztatnának tenni, a nyilatkozás még nehezebbé tétetnék, holott mint tudom, a képviselő urak most is gyakran kívánják, hogy mielőbb választ nyerjenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy e tekintetben a szabálytól és a gyakorlattól eltérni nem lehet és igy kérdem a t. házat: méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul veszi. T. ház! Abelügyminister ur kívánna még, ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, Kudlik János képviselő nr interpellatiójára válaszolni, a ki jelen is van. (Helyeslés.) Báró Orczy Béla ö Felsége személye körüli minister, mint belügyminister: T. ház! (Halljuk !) Kudlik János képviselő ur a belügyministerhez és a pénzügyministerhez egy interpellátiót intézett, melynek első pontja azt tartalmazza : van-e a belügyministernek tudomása arról, hogy Felső-Csallóközben az inség nagy mértékben uralkodik; és hogy mit tett, vagy mit szándékozik tenni ezen ínséges állapot enyhítésére ? Engedje meg a t. ház, hogy ezen pontra különösen adjam meg a választ, (Halljuk!) a későbbire azután fogok áttérni. Igenis a ministeriumnak van tudomása arról, hogy a felső Csallóközben ínséges viszonyok vannak, de a mint a ministerium arról meggyőződött, még mielőtt a t. képviselő ur interpellatióját megtette, már Pozsonymegyének február 20-áu tartott közgyűlésében a járási főszolgabírónak jelentése a csallóközi Ínségre vonatkozólag tárgy altatott s sikkor a közgyűlés elhatározta: utasítassék a szolgabíró, hogy abban a járásban az inségügyi bizottságot azonnal alakítsa, meg és tegyen pontos szám szerinti jelentést arról, hogy minő összegek lennének szükségesek az ottani ínségesek élelmezésére. Az élelmezésre nézve a megye azt határozta, hogy arra előlegesen is a 15,000 forintot meghaladó vármegyei inségalap fordittassék és ha esetleg ez elégtelennek bizonj^ulna be, a kormány szólítassék fel, hogy a szükséges összegekkel a megyét lássa el. Erre nézve tehát minden intézkedés meg levén téve, most egyelőre új intézkedésre a belügyministeriuro részéről szükség nem forog fenn. (Helyeslés jobbfelöl.) A t. képiselő ur interpellatiójának második pontjában arra utal, hogy ama községekben nagy hiánya van a vetőmagnak és kérdi: nem gondoskodnék-e a kormány arról, hogy ezen ínséggel küzdő lakosok vetőmaggal ellátassanak s egyszersmind nem talál,a-e a kormány azt szükségesnek, hogy a megye egy takarék- vagy kölcsönuiagtár felállítására utasíttassák. Az elsőt, tudniillik a vetőmag szükségét illetőleg, szintén a főispán jelentéséből kivettem, hogy ő az illetőknek e tekintetben való szükségét most összeirja és azoknak vetőmaggal való ellátására nézve majd körülményes jelentést fog tenni, felkérvén a kormányt, hogy a szükséges segélyt megadja. Erre nézve is tehát, mihelyt a főispán jelentése beérkezik, kötelességemnek fogom tartani a szükséges intézkedéseket megtenni. (Helyeslés jobbfelől.) A mi továbbá az interpellatió 3-ik pontját illeti, hogy nem találja-e a kormány czélszerűnek, sőt szükségesnek, hogy az ottani Ínségeseknek adóelengedés engedélyeztessék, erre nézve már szintén intézkedett a megye és a főispán jelentésé-