Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-80

80. országos filés márczius 11 én, szerdán. 1888. 147 kedés feletti érdemleges határozat alig tartozhatnék a t. képviselőház fóruma elébe, mindenesetre a legnagyobb örömmel terjeszteném elő, mert valóban ennél örvendetesebb dolgot a magyar államháztartásra nézve még csak képzelni sem tudok. (Tetszés jobbfelöl.) Azonban ez az eset nem forogván fenn, azt hiszem, leghelyesebb, ha felvilágosítom a t. házat a tényállásról, (Halljuk!) a melyből méltóztatik aztán meggyőződni, hogy valóban forog-e fenn szüksége valamely bővebb előterjesztésnek. (Halljuk !) A tényállás röviden a következő: Most az idén, a mikor mint méltóztatnak tudni, a harmadosztályú kereseti adó s anoak folytán a jövedelmi pótadó az 1887., 1888. és 1889. évekre kivettetett, az aradi Neumann czég együtt mutatta be általános üzleti kimutatását szeszgyáráról és gőzmalmáról, mely kimutatás az általános üzleti mérleg is beadatván, oda bizonyított, hogy a két üzletből együttvéve nyeresége n *m, de vesztesége van. Az adókivető bizottság azonban egyszerűen külön választván a malomüzletet, azután minden bővebb felvilágosítás keresése nélkül — per analógiám egy iiradon levő más „Széchenyi "-műmalommal — 7,000 frt adót vetett ki rá. 0 ezt felebbezte az adófelszólamlási bizottsághoz. Az adófelszólamlási bizottság abban követte a kivető bizottság példáját, hogy a két üzletet külön választotta, azonban a beszerzett adatok alapján a 7,000 frt adótételt 6,635 frt 26 krra szállította le, vagyis törült a kivető bizottság által megállapított összegből 364 frt 74krt. Az illető czég ezt ismét felebbezte, nem ugyan a pénzügyiniiiisteriumhoz, a hova nem tartozik, hanem a pénzügyi közigazgatási bírósághoz. A pénzügyi közigazgatási bíróság 1887. novembei 21-én 11,581. szám alatti végzésével az aradi felszólamlási bizottságnak fennebbi határozatát hivatalból megsemmisítette és a királyi adófelügyelőt alapjában új eljárásra utasította, mert az adókivetésnél az a törvényellenes alaki hiba követtetett el, hogy a kincstári képviselő és a két bizottság szétválasztotta a czég összes iparüzletére vonatkozólag eg-vüttesen tett bevallását, holott a kereseti adóról szóló szabályok 7. §-a első jegyzete értelmében a kereseti adó ugyanazon fokoZeitet alá tartozó üzletek jövedelmi kimutatásai együttesen veendők elbírálás alá. A pénzügyi közigazgatási bíróság ezen új eljárás elrendelése által ideiglenesen, azaz addig, mig az új eljárás végrehajtatik, törölte a 6,635 forintot és nem 2 millió forintot, (Derültség jobbfelöl) az is ideiglenesen és a reá eső jövedelmi pótadót 2,322 forintot és a községi pótadót 3,185 forintot, vagyis összesen ezen alapon ideiglenesen törölt 12,142 — 3 forintot. Töröltetett ez, mint mondám, a pénzügyi közigazgatási bíróság határozata alapján és töröltetett — egyelőre legalább — ideiglenesen, a bíróság által elrendelt új eljárás befejezéséig. A ezégre nézve tehát, mint végleges törlés, fennforog az, a mi az adókivető bizottság és a felébbviteli bizottság határozatai közti különbözet, a mi kereseti adóban, általános jövedelmi pótadóban és községi pótlékban 667 frt 56 krt tesz. Ezen kivül, hogy minden fennforgó adóelengedésről vagy törlésről megemlékezzem, egy adómentes épület után házbéradó, általános jövedelmi pótadó fejében töröltetett 255 frt állami adóban és 108 frt községi pótlékban, tehát összesen 363 frt. Ez az egyszerű tényállás, a mely, gondolom, igazolja azt, hogy itt, mint végleges törlésről, ezer egy néhány száz forintról van szó és a biróság által elrendelt új eljárás befejezéséig van szó a többi, de mindössze tizenkétezer forintra menő ideiglenes törlésről. Azt gondolom, t. ház, ezek után nem szükséges ezen tárgynak semmiféle bővebb fejtegetése vagy vitatása. (Igás

I ügy van! jobbfelöl.) A felsorolt számok talán meg fognak mindenkit győzni arról, hogy kószahirek folytán olyan nagy dolgokat elhinni s azokkal a t. házat igénybe venni valóban felesleges volt. (Általános élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés ) Elnök: Kérdem a t. házat méltóztatik-e a ministereínök és pénzügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A válasz tudomásul vétetik. Következik a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur válasza Fenyvessy Ferencz képviselő ur interpellatiójára. Gr. Széchényi Pál, földmivelés-, iparos kereskedelemügyi minister: T. ház! Fenyvessy Ferencz képviselő ur múlt évi október 19-én interpellatiót intézett hozzám. Tudomásom szerint Fenyvessy képviselő ur fontos családi körülmények miatt gátolva van abban, hogy ma az ülésben jelen legyen. Minthogy azonban az inter • pellatióra való válasz már az én betegségem miatt is oly hosszú időre elmaradt és tudomásom van arról, hogy Fenyvessy képviselő ur válaszomat kész tudomásul venni, de különben is a házszabályok értelmében az ő szólásjoga erre nézve fenn van tartva, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a választ most megadhassam. (Halljuk!) A hozzám intézett interpellatio a következő (olvassa): „Van-e tudomása a t. minister urnak arról, hogy némely budapesti bank- és váltóház üzlettulajdonosok úgynevezett letét- vagy előíegügyleteket kötnek s ezen ügyletekkel a részletről szóló 1883: XXXL törvényt kijátszák és a közönség vagyonát veszélyeztetik és illeték tekintetében a kincstárt megrövidítik? Ha van tudomása mindezekről, kérdem a 19*