Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-80

146 80. országos ülés ímirczius 14-én, szerdán. 1888. tanácsok végzik a szolgálatot, e kisegítő birákat meg lehet tartani, sőt ezen tanácsokba is be lehet őket vonni. Nehézség merül fel arra nézve, hogy ekképen esetleg a behívott birák többségben lehetnek a szünidei tanácsokban, a mely körülmény kikerülendőnek tartatott. A pénzügyi bizottság azonban azon nézetben van, hogy ezen administrativ utón lehet segíteni és hogy ezen esetet nem tartja olyan fontosnak, hogy e miatt azon törvényt, a melyet a múlt évben alkottunk, itt kivételesen hatályon kivül helyezzük. Ajánlom tehát, hogy a t. ház e szakaszt az igazságügyminister ur eredeti szövegezésével méltóztassék elfogadni a pénzügyi bizottság egy kis stylaris módosításával. Az igazságügyi bizottság ugyanis a 3. §-t akként javasolja módosíttatni, hogy a behívott birák, ép ugy mint a királyi tábla rendes bírái, az 1887: XXX. törvényczikk 12. g-a és 1869: IV. törvényczikk 18. §-a értelmében 2 havi szünidőt élvezzenek. A pénzügyi bizottság azonban a fenaebbi indokolás alapján a szakaszt az eredeti szövegében következő stylaris módosítással ajánlja elfogadtatni, hogy tudniillik a szakasz kezdő szavai: „a behívott bírákra" után tétessék e szó : „nézve" és e szakasz második sorában e szavak helyett: „a behívott bíráknak" tétessék! „ezeknek". (Helyeslés.) Kricsfalusy Vilmos az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Bálijuk! Halljuk!) Az igazságügyi bizottság kebelében szintén felmerült az a kérdés, vájjon helyes-e az eredeti törvényjavaslat azon intentiója, hogy azon 30 egynéhány napi munkaidő szintén jobban kihasználtassák. Az igazságügyi bizoltság azonban azon szempontból indult ki, hogy ha egyáltalában állanak azon okok, melyek a múlt évben a törvényhozást arra indították, hogy a felső bíróságoknál a szünet fenntartassák : akkor ezen okok állanak a behívandó bírákra nézve is. Ennélfogva az egyenlőség helyreállítása szempontjából czélszerűbbnek találta, hogy az 1887: XXX. törvényczikknek a szünidőre vonatkozó intézkedése kiterjesztessék a kisegítő bírákra is. Ennélfogva az igazságügyi bizottság nevében ajánlom e bizottság szövegezését elfogadásra. (Helyeslések.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 3-ik szakaszra vonatkozólag az igazságügyi bizottság által beterjesztett és jelenleg a tanácskozás alapját képező javaslat ellenében a pénzügyi bizottság más szövegezést ajánl. Az első kérdésnek tehát annak kell lenni, hogy elfogadja-e a t. ház az igazságügyi bizottság szövegezését, igen, vagy nem ? (Zaj. Igen! Nem!) Ha ez el nem fogadtatik, a pénzügyi kizottság által javasolt szövegezés kerül szavazás alá, mely a ministeri javaslaton némi stylaris módosítást is tett. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e az igazságügyi bizottság által javasolt szövegezést változatlanul fentartani, igen, vagy nem? (Nagy zaj. Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik az igazságügyi bizottság szövegezését elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, hogy a ház többsége azt nem fogadja el és igy kijelenthetem, hogy a 3. §. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadtatott el azon stylaris módosításokkal, melyeket e bizottság az eredeti javaslaton tett. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: T. ház! A 4. §-ra nézve a pénzügyi bizottság azt a javaslatot teszi, hogy e szakaszban a „leszen elszámolandó" kifejezés helyett tétessék „számolandó el". Kérdem, méltóztatik-e a t. ház változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezését; igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el és igy a 4. §. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint annak stylaris módosításával fogadtatik el. Josipovich Géza jegyző (olvassa az 5. §4, mely észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a ministerelnök ur válasza Szendrey Gerzson képviselő ur interpellatiójára. Tisza Kálmán pénzügyminister:T.képviselőház! (Halljuk!) Szendrey Gerzson képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám (olvassa) : 1. Való-e a hírlapokban elterjedt azon hír, hogy Aradvármegyében a „Neumann testvérek" aradi szeszgyárosoknak néhány nappal ezelőtt két millió forint adót engedett el? 2. Ha igen; megfelel-e ezen adóelengedés az adóelengedési törvényben foglalt szakaszok alapos indokainak; különösen az 1883. évi XLIV. törvényczikk 49. § ában szabályozott követelményeknek ? 3. Hány évről, avagy mely időtől, mely ideig tartó és mily czímeken fennállott adót engedett el a t. pénzügyi kormány a Neumann testvéreknek ? 4. Tekintve végre a jelzett összegnek túlságos és szokatlan nagyságát; ha a pénzügyi kormány, bármi okból tett is két millió forint adóelengedést, hajlandó-e ezen ügyet az országgyűlés képviselőházába érdemleges elbírálás végett beterjeszteni? Én egészen őszintén megvallom, t. képviselőház, hogy ha mint már a múltkor is bátorkodtam jelezni, (Halljuk!) a magyar pénzügyi ministerium és pénzügyi kormányzat abban a helyzetben lehetne, hogy 2 millió forintnyi adót engedhessen el egy szeszgyárnak, bár egy administrativ intéz-