Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-79

120 79. országos ülés máreaans 12-én, nettón. 1S88. támogatni fog a t. többség alkotmányos érzülete, bátor vagyok határozati javaslatomat beterjeszteni és a t. háznak elfogadásra ajánlani (olvassa).Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy az 1886-ik évi állami zárszámadás a rendes kezelésnél 8.642,411 frt, az átmenetnél 807,076 frt, a beruházásoknál 1.293,422 írt, összesen 10.742,909 frtnyi túlkiadást mutat ki s e szerint az 1886-iki kezelésben nem érvényesült a képviselőháznak az előirányzat lelkiismeretes megtartása iránt az 1886-ik évi május 24-én 2692. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata; és tekintettel arra, hogy az 1886-ik évi zárszámadásban, mint túlkiadás vagy előirányzat nélküli kiadás, előfordul több olyan tétel, mely a költségvetés tárgyalása előtt már felmerült és számszerűleg megállapítható volt, de még sem vétetett fel az előirányzatba : határozza el a t. ház, hogy a képviselőháznak 1886. évi május 24-én 2692 jk. sz. a. kelt határozatának megújítása mellett, arra utasittatik a kormány, miszerint jövőre mindazon költségtételeket, melyek az egyes tárczák költségvetéseinek összeállításánál még ismeretesek nem voltak, de az államköltségvetésnek a képviselőházban leeedő beterjesztéséig felmerültek és szám szerint legalább hozzávetőlegesen megállapíthatók, állítsa be utólag a költségvetésbe, ugy, hogy még a budgettárgyalás keretében bírálat és megszavazás alá kerüljenek. (Helyeslés a bal felől.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) Két határozati javaslat adatván be, kötelességemnek tartom e kérdésben nyilatkozni. (Halljuk!) Mindenek előtt azt jegyzem meg, hogy azon nézetet igenis én is ma is helyesnek tartom, hogy a mely kiadás, habár a budget elkészítésénél az illető ministeriumban még nem, de a ház elé tertesztés előtt már ismeretes és számszerűleg meghatározható, az a költségvetésbe felvétessék. De ahhoz, hogy ez irányban, kivált — mint még majd visszatérek reá — oly indokolással, mint a t. képviselő ur határozati javaslatában van, határozat hozassék, én a magam részéről nem járulhatok, mert abban annak elismerése feküdnék, mintha a kormány mindazokat, a miket az felsorol, eddig nem teljesítette volna, másfelől pedig a zárszámadási bizottság jelentése is, mint nem alapos, mint a valódi tényállásnak meg nem felelő, állíttatik oda, már csak magukban a számokban is. Még egyet. A képviselő ur határozati javaslatában azt mondja: „hogy a mi számszerűleg, legalább megközelíthetőleg meghatározható". Elvontan igaz az, hogy előre utolsó krajczárig meghatározni bizonyos kiadásokat, nem lehet, de igen furcsának tetszik előttem a „megközelítő meghatározhatás" szó akkor, midőn egyik képviselő ur azt állítja fel, hogy az előirányzatot egy krajczárral sem szabad túllépni, maga az indítványozó képviselő ur pedig előadja, hogy még a megtakarítás is igazában az alkotmányjognak megsértése. Szeretném tudni már most, mit csinál — akárki legyen az a minister — ha egy krajczárral tülkölt, bűnös, megsértette az alkotmányjogot, ha a megszavazott összeget el nem költi, ismét bűnös, (Tetszés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) Az első felszólaló képviselő ur azt mondotta, hogy a kormány többszörös Ígérete daczára 1886-ban se tartotta meg azt, hogy a mi szükséges, előirányozza és a túlkiadásokat kerülje ; a közvetlenül előttem szólott t. képviselő urhasonlag utalt arra, hogy azon határozatot a kormány nem tartotta meg. Mindenekelőtt kötelességemnek tartom ezt a kérdést tisztázni. (Halljuk!) Első, a mit megjegyezni kívánok, az, hogy 1886. évi májusban létrejött határozatot az 1886. évi költségvetés készítésénél csakugyan bajos lett volna megtartani, mert a megtartásnak körülbelül 6—7 hónappal előbb kellett volna történni. (Derültség jobbfelöl.) Ezt az enyhítő körülményt a t. képviselő ur is, ki előttem szólt, felhozta. De hogy állunk az akkor történtekkel'? A kormány a hatá • rozati javaslathoz hozzájárult, de hivatkozom a ház naplójára, határozottan előre megmondtam én is, de nemcsak én, hanem a kormánynak más tagjai is, hogy ezt azonban még az 1886-iki évben megtartani nem lesz egészen lehetséges. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez volt a kormánynak nyilatkozata, nem szegte tehát meg tett igéretét, hanem hogy tett ígéretének nregfelelőleg járt. el, az* azon számok, melyeket a zárszámadási bizottság jelentése felhozott, tökéletesen igazolják. (Helyeslés jobbfelöl) Nem vitatkozom a képviselő úrral a felett, hogy a számításokat bruttóban, vagy nettóban kellet volna-e tenni. De az bizonyos, hogy az összehasonlítás egyforma alapon történt, tehát mégis igazságos. Az összehasonlítás pedig nettó alapon történt az 1884., 1885. és 1886 ik évi túlkiadásokra nézve. Lehet vitatkozni az eljárási mód helyes vagy helytelen módja felett, lehei. mondani, hogy a nettó vagy a bruttó szerint kell az összehasonlítást csinálni; de az összehasonlítás eredményének helyes voltát megtagadni csak akkor lehetne, ha az nem egyforma alapon történt volna. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez eset pedig itt fenn nem forog. Az előttem szólt képviselő ur —• és itt megnyugtatókig kívánok hatni —túlrózsásnak tekinti a bizottság előadójának azon nyilatkozatát, hogy a jövedelmi visszamaradások átmenetet képezőknek tekintendők, rózsásnak tekinti annak daczára, hogy az alőadó ur ez állítását kellőleg indokolta. Mert például a földadó visszamaradását kellőleg