Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-77

104 77. országos ülő* márezios 7-én, szerdán. 1888. ezen törvény)avaslat és minthogy azok ellen Magyarország szempontjából sem gazdasági, sem pénzügyi tekintetből kifogást tenni nem lehet, a pénzügyi bizottság nevében általánosságban elfoga­dásra vagyok bátor azt ajánlani. (Helyeslés jobb­felől.) Helfy Ignácz: T. ház! Én természetesnek találom, hogy a t. élőadó ur a szőnyegen levő tör­vényjavaslat szűk keretében mozgott, mert ugy­szólva hivatalos állásánál fogva ő e perczben csakis arra van hivatva, hogy ezen törvényjavas­latot előadja és indokolja. De azt hiszem mégis, hogy a képviselőház, mint ilyen, nem érheti be azzal, hogy csakis az itt indítványba hozott — elismerem, nem nagy jelentőségű — módosítások­kal foglalkozzék, hanem hogy foglalkozzunk rövi­den a söradó kérdésével. És itt mindjárt fel­vetem a kérdést, melyet magam előtt felvetettem, mihelyt ezen törvényjavaslatot kézhez kaptam, hogy miért történik az, hogy míg a czukor- és szeszadónál a t. kormány egész gyökeres módosí­tásokat, illetőleg rendszerváltozást hozott javas­latba : a söradónál, mely mint üzleti ág Magyar­országra nézve nem bir ugyan azzal a fontosság­gal, melylyel bir Austriában, de viszont a mező­gazdasági ipar szempontjából, meggyőződésem szerint, még sokkal nagyobb fontossággal bir amannál, átment az átalányozási rendszerről egy új rendszerre, a terményadó-rendszerre, melytől oly nagy eredményeket vár és magam is elismer­tem a múlt vita alkalmával, hogy ez az átalányo­zási rendszerhez képest minden esetre jobbnak tekinthető : miért nem hozta be a sörnél is a ter­ményadó rendszert és miért maradt meg azon ve­gyes rendszer mellett, mely egyrészről asörmeny­nyiségre, másrészről pedig az edénynek űrmére­tére van alapítva ? Gondolkozva e kérdés felett, melyre nézve a t. kormány, remélem, szives lesz felvilágosítást adni, én magamnak más feleletet nem adhattam, mint azt, hogy a jelenlegi állapot az osztrák tar­tományok érdekeinek tökéletesen megfelel és ők a maguk érdekeinek megfelelő állapotokat meg­változtatni soha sem ^hajlandók. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ok nem kivánták a rendszer­változtatást, tehát az megmaradt. De kívántak oly módosításokat, melyek miként mindjárt lesz szerencsém bebizonyítani, az ő érdekükben nagyon kívánatosak; vájjon a mi érd ekünkben is kívána­tosak- e, az még előttünk nincsen constatálva. Ezen törvényjavaslat első hatása, szerintem, az lesz, hogy még inkább előmozdítja a nagyipart a mezőgazdasági iparnak még nagyobb kárára. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, hogy ezt alig fogja valaki megczáfolhatni, mert hiszen előttünk állanak a múltnak tapasztalatai. (Halljuk!) Magyarországon i878-ban még kerekszámban 150, ha jól emlék­szem, 147 — 148 sörgyár volt. Ezen szám azóta leolvadt 110-re. Azt fogják mondani, hogy Austriá­ban is csökkent a, gyárak száma. Hanem én erre kettőt vagyok bátor megjegyezni. (Halljuk!) Először is, hogy ott nem csökkent oly arányban, mint nálunk, mert ott ezrekről van szó. Ott volt körülbelül 2,137 gyár s 8— 10 év alatt mintegy 138-czal apadté szám. Tehát a percentuatiót véve alapul, az arány nálunk sokkal kedvezőtlenebb. Ez az egyik. A másik az, hogy, miként már bátor voltam röviden jelezni, Austriában nem bir a mező­gazdasági ipar azzal a fontossággal, a melylyel bir nálunk. Nagyonjól tudom, hogy odaát az ellen­kezőt állítják. De hát állítani könnyű, mindent lehet. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Es igen természetes, hogy az alkudozások folyamán — abban igazsága volt a t. minister urnak, — hogy az ottani ellenzék ugyanazt mondja, a mit mi mondunk, hogy Austria károsodik, csakugyan ezt állították. De ezen puszta állítással szemben itt vannak a tények, melyeket tagadni nem lehet. Ilyen például az, hogy olyan ország, mint a mi hazánk, melynek szövő- és fonóipara úgyszólván nincsen, a magasabb fényűzési igényeket kielégítő ipara sincsen, tehát világos, hogy mezőgazdásági iparra van utalva. Ha ennek a keretét is mindin­kább szűkebbre és szűkebbre szorítjuk, akkor kérdem, hogy miből éljen meg ez a nép 1 (Igaz f Ugg van! a szélső baloldalon.) Nem hallgathatom el, hogy e kérdésnek még egy erkölcsi oldali is van. (HaVjuk.) Elhiszem, hogy nálunk sokan a sörgyártásra nem helyeznek oly nagy súlyt, mert ugy okoskodnak, hogy mi bortermelő ország lévén, érdekünkben áll, hogy ennek számára tartsuk meg a fogyasztási piaezot, De eltekintve ettől, azt a statistica bizonyítja, hogy a borfogyasztás nem csökken ugyanazon mértékben, a mint emelkedik a sörfogyasztás; mert van oly időszaka a napnak, a midőn az em berek csakis bort isznak, étkezés alkalmával pél­dául és más időben ismét csak sört fogyasztanak. De, mondom, tagadhatlan, hogy a sörfogyasztás megszorítása által előmozdítjuk a pálinkaivást. Ez pedig, hogy a sörhöz képest sokkal inkább egészség- és erkölcsrontó, azt senki sem fogja két­ségbe vonni. De egy főintézkedése ezen törvényjavaslatnak tagadhatatlanul azon pontjában van, a melyet a t, előadó ur utolsó előttinek említett fel, tudniillik az adóvisszatérítésben. O igyekezett ugyan be­bizonyítani, hogy ez Magyarország érdekében tör­ténik, hanem én megvallom, hogy arra senkinek sincs elegendő ékesszólása, hogy arról valakit csakugyan komolyan capacitálhasson. Hiszen olyan csekély a mi kivitelünk, hogy az alig jöhet szóba. Az utolsó években Austria átlag kivitt 230 ezer mélermázsát a közös vámvonalon, Ma­gyarország 5,800-at. Hogy tehát ezen intézkedé-

Next

/
Thumbnails
Contents