Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-77

104 77. országos ülő* márezios 7-én, szerdán. 1888. ezen törvény)avaslat és minthogy azok ellen Magyarország szempontjából sem gazdasági, sem pénzügyi tekintetből kifogást tenni nem lehet, a pénzügyi bizottság nevében általánosságban elfogadásra vagyok bátor azt ajánlani. (Helyeslés jobbfelől.) Helfy Ignácz: T. ház! Én természetesnek találom, hogy a t. élőadó ur a szőnyegen levő törvényjavaslat szűk keretében mozgott, mert ugyszólva hivatalos állásánál fogva ő e perczben csakis arra van hivatva, hogy ezen törvényjavaslatot előadja és indokolja. De azt hiszem mégis, hogy a képviselőház, mint ilyen, nem érheti be azzal, hogy csakis az itt indítványba hozott — elismerem, nem nagy jelentőségű — módosításokkal foglalkozzék, hanem hogy foglalkozzunk röviden a söradó kérdésével. És itt mindjárt felvetem a kérdést, melyet magam előtt felvetettem, mihelyt ezen törvényjavaslatot kézhez kaptam, hogy miért történik az, hogy míg a czukor- és szeszadónál a t. kormány egész gyökeres módosításokat, illetőleg rendszerváltozást hozott javaslatba : a söradónál, mely mint üzleti ág Magyarországra nézve nem bir ugyan azzal a fontossággal, melylyel bir Austriában, de viszont a mezőgazdasági ipar szempontjából, meggyőződésem szerint, még sokkal nagyobb fontossággal bir amannál, átment az átalányozási rendszerről egy új rendszerre, a terményadó-rendszerre, melytől oly nagy eredményeket vár és magam is elismertem a múlt vita alkalmával, hogy ez az átalányozási rendszerhez képest minden esetre jobbnak tekinthető : miért nem hozta be a sörnél is a terményadó rendszert és miért maradt meg azon vegyes rendszer mellett, mely egyrészről asörmenynyiségre, másrészről pedig az edénynek űrméretére van alapítva ? Gondolkozva e kérdés felett, melyre nézve a t. kormány, remélem, szives lesz felvilágosítást adni, én magamnak más feleletet nem adhattam, mint azt, hogy a jelenlegi állapot az osztrák tartományok érdekeinek tökéletesen megfelel és ők a maguk érdekeinek megfelelő állapotokat megváltoztatni soha sem ^hajlandók. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ok nem kivánták a rendszerváltoztatást, tehát az megmaradt. De kívántak oly módosításokat, melyek miként mindjárt lesz szerencsém bebizonyítani, az ő érdekükben nagyon kívánatosak; vájjon a mi érd ekünkben is kívánatosak- e, az még előttünk nincsen constatálva. Ezen törvényjavaslat első hatása, szerintem, az lesz, hogy még inkább előmozdítja a nagyipart a mezőgazdasági iparnak még nagyobb kárára. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, hogy ezt alig fogja valaki megczáfolhatni, mert hiszen előttünk állanak a múltnak tapasztalatai. (Halljuk!) Magyarországon i878-ban még kerekszámban 150, ha jól emlékszem, 147 — 148 sörgyár volt. Ezen szám azóta leolvadt 110-re. Azt fogják mondani, hogy Austriában is csökkent a, gyárak száma. Hanem én erre kettőt vagyok bátor megjegyezni. (Halljuk!) Először is, hogy ott nem csökkent oly arányban, mint nálunk, mert ott ezrekről van szó. Ott volt körülbelül 2,137 gyár s 8— 10 év alatt mintegy 138-czal apadté szám. Tehát a percentuatiót véve alapul, az arány nálunk sokkal kedvezőtlenebb. Ez az egyik. A másik az, hogy, miként már bátor voltam röviden jelezni, Austriában nem bir a mezőgazdasági ipar azzal a fontossággal, a melylyel bir nálunk. Nagyonjól tudom, hogy odaát az ellenkezőt állítják. De hát állítani könnyű, mindent lehet. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Es igen természetes, hogy az alkudozások folyamán — abban igazsága volt a t. minister urnak, — hogy az ottani ellenzék ugyanazt mondja, a mit mi mondunk, hogy Austria károsodik, csakugyan ezt állították. De ezen puszta állítással szemben itt vannak a tények, melyeket tagadni nem lehet. Ilyen például az, hogy olyan ország, mint a mi hazánk, melynek szövő- és fonóipara úgyszólván nincsen, a magasabb fényűzési igényeket kielégítő ipara sincsen, tehát világos, hogy mezőgazdásági iparra van utalva. Ha ennek a keretét is mindinkább szűkebbre és szűkebbre szorítjuk, akkor kérdem, hogy miből éljen meg ez a nép 1 (Igaz f Ugg van! a szélső baloldalon.) Nem hallgathatom el, hogy e kérdésnek még egy erkölcsi oldali is van. (HaVjuk.) Elhiszem, hogy nálunk sokan a sörgyártásra nem helyeznek oly nagy súlyt, mert ugy okoskodnak, hogy mi bortermelő ország lévén, érdekünkben áll, hogy ennek számára tartsuk meg a fogyasztási piaezot, De eltekintve ettől, azt a statistica bizonyítja, hogy a borfogyasztás nem csökken ugyanazon mértékben, a mint emelkedik a sörfogyasztás; mert van oly időszaka a napnak, a midőn az em berek csakis bort isznak, étkezés alkalmával például és más időben ismét csak sört fogyasztanak. De, mondom, tagadhatlan, hogy a sörfogyasztás megszorítása által előmozdítjuk a pálinkaivást. Ez pedig, hogy a sörhöz képest sokkal inkább egészség- és erkölcsrontó, azt senki sem fogja kétségbe vonni. De egy főintézkedése ezen törvényjavaslatnak tagadhatatlanul azon pontjában van, a melyet a t, előadó ur utolsó előttinek említett fel, tudniillik az adóvisszatérítésben. O igyekezett ugyan bebizonyítani, hogy ez Magyarország érdekében történik, hanem én megvallom, hogy arra senkinek sincs elegendő ékesszólása, hogy arról valakit csakugyan komolyan capacitálhasson. Hiszen olyan csekély a mi kivitelünk, hogy az alig jöhet szóba. Az utolsó években Austria átlag kivitt 230 ezer mélermázsát a közös vámvonalon, Magyarország 5,800-at. Hogy tehát ezen intézkedé-