Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-58
58. országos ülés felbrnár 7-én, kedden. 1888. 87 ban egykor mégis csak be fog hozatni. Azonban, ha mindezekkel egyet értek is, ki kell jelentenem, hogy nem érthetek egyet azon módozattal, a melylyel az épület létesítése végrehajtatni czéloztatik. T. i. azt veszem ki az indokolásból, hogy a t. minister ur a nyilvános versenynek teljes kizárásával, egyetlen egy vállalkozóval érintkezett, a kit nincs ugyan szerencsém ismerni, de kiről azt gondolom, hogy ismerve a tisztelt minister ur szokott óvatos eljárását, elhihetjük, hogy az bizonyosan igen megbízható egyéniség. Igen jól tudom, hogy vannak ily eljárásra már praecedensek is és azok helyesek lehettek különösen akkor, midőn valamely gyors építkezésről volt szó. Azonban ott, a hol még sem lehet mondani, hogy a gyorsaság égető szükség lenne, azt hiszem, nem volt szükséges a nyilvános pályázatot teljesen kizárni és egyedül egy vállalkozóval ily nagy összegű építkezést, (Helyeslés a szélső baloldalon) amely 1.800,000 forintra rug, eszközöltetni s nem hiszem, hogy az építkezés gyorsaságának szüksége indokolná a nyilvános verseny és a részletes pályázatnak mellőzését. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Jól tudom, hogy már a t. minister urak körülbelül megszokták azt, hogy tartanak maguknak házi építészeket épen ugy, mint házi doetorokat, ez lehet igen kényelmes dolog, de akkor ne beszéljünk minduntalan arról, hogy fejlődő iparunkat elő akarjuk segíteni, hogy fel akarjuk keresni a közvetlen forrásokat a mezőgazdaság és ipar terén, akkor ne sürgessük a közös hadügyminister urat, hogy ne egyes vállalkozóval, hanem a mennyire lehet, az egyes termelőkkel és iparosokkal szerződjék, akkor ne beszéljünk arról, (Halljuk! Halljuk!) hogy alkalmat akarunk adni egyes iparosoknak, hogy mint önálló iparosok működjenek és ne legyenek a nyilvános verseny kizárásával egyes vállalkozóknak rabszolgái. És ha a nyilvános pályázatot érdemesnek tartjuk akkor, midőn egy pár évre állami bérletbe például 50 holdat kiadunk: akkor megkövetelem azt, hogy egy 1.800,000 frtra rugó építkezésnél teljes nyilvánosság szerepeljen s az pályázat utján létesíttessék. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Azt hallottam, hogy azért kellett annyi ideig ez épületnek létrehozására várakoznunk, mert a boldogult igazságügyminister mindig irtózott a felelősségtől és gyanútól. A felelősségtől és gyanútól nem volt oka irtóznia, valamint — azt hiszem — nincs oka a jelenlegi minister urnak sem irtózni sem az egyiktől, sem a másiktól, mert ismerjük minden tekintetben tiszta kezét és én még a gyanú árnyékát is távol akarom tartani személyiségétől e dologban, a hol engem nem személyek, hanem a nyilvános versenynek magasabb érdekei vezérelnek s vezérelnek az iparosok érdekei is, kik tömegesen fordultak egyes képviselőkhöz, hogy ne csak szavakkal játszsíunk, hanem cselekedjünk is és hogy ne kössön az állam egyes nagy vállalkozókkal szerződést, hanem mutassa meg, hogy lehet szerződni egyes önálló iparosokkal is, a kik nem lesznek kénytelenek nagy percenteket elengedni a vállalkozó részére, melyeket az állam esetleg a maga részére takaríthat meg. Mindezek után arra kérem a t. házat, hogy miután egy-két hónapi halasztás nem jár veszély lyel, méltóztassék elfogadni a következő határozati javaslatot (olvassa): „A képviselőház utasítsa az igazságügyministert, hogy a 103. számú törvényjavaslat alapján Budapesten létesítendő törvénykezési épület kiépítését nyilvános s részletes pályázat utján eszközölje s a vállalkozókkal szemben az épület tartóssága iránt kellő biztosítékokról gondoskodjék." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez utolsó részre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ezt azért vettem fel — bár tudom, hogy ez az administratio körébe tartozik — mert az utóbbi időben sajnosán tapasztaltuk néhány állami épület létesítésénél, hogy két-három év alatt a tatarozási költségek egészen felemésztették azon hasznot, melyet az államkincstárnak az olcsóbb ajánlat hozott. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Balogh Géza jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Thaly Kálmán: T. ház! Én azt hiszem, nagyon megrövidíthetnők a vitát, ha most mindjárt megtudnók a t. minister ur álláspontját a szabad pályázat kérdésében. Hálával fogadnám, ha -a t. minister ur most méltóztatnék nyilatkozni, ha nem, kész vagyok most is szólni. (Szünet.) T. ház! Minthogy a minister ur vonakodik szint vallani, (Felkiáltások jobbfelöl: Miféle kifejezések! Zaj.) kénytelen vagyok őt megelőzni. Engedelmet kérek, kifejezéseimet magam válogatom meg; ha nem tetszenek, majd keményebbet is használok. (Zaj jobbfelöl. Derültség a szélső baloldalon.) Senki sem fogja kétségbe vonni, hogy az ügyvéd és bírói kar és általában a jogászkörök azon kívánalmai, melyeket Unger Alajos t. barátom hangoztatott, nagyon jogosultak. Hogy az igazságszolgáltatás közegei czélszerűtlenül szanaszét vannak most elhelyezve a fővárosban, sokszor hangsúlyoztatott és általában ismeretes hátrányokat okozott. Elvileg tehát pártunk részéről sincs senkinek kifogása az ellen, hogy e hiányokon egy több igazságügyi forumot központosító épület felállítása által segítsünk. De midőn a t. kormány és a többség minduntalan hangoztatja a szükséges takarékosságot és nyomatékos hivatkozás történik Európaszerte — a vasember ÍB nyomatékosan szólalt meg tegnap és ö ii a
