Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-62
256 65. országos fllés február 15-én, szeiűán. 1888. beterjesztve a bűnvádi eljárás, miért kívánja, hogy ez per excerpta terjesztessék be, holott ez mindenesetre, ha nem is kiegészítő részét képezi az általános büntető perrendtartásnak, de avval nagyon is szoros kapcsolatban is van. (Helyeslés.) És kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék magát, mint törvényhozó, subjectiv impressiók által vezettetni. Azt méltóztatott mondani, hogy az elnök vezetése az, a mely ott az ítéletet decretálja. (Halljuk!) De kérdem a t. képviselő urat: van-e olyan esküdtszék, a hol az elnöknek semmi befolyás nem adatik? Nem-e épen az esküdtszék hazájában van-e az elnöknek sokkal nagyobb befolyása a vezetés, a tényállás felderítése körül, mint bárhol másutt? (Igazi ügy van! jőbbfelöl.) E szerint ne méltóztassék egyes esetekből mindjárt általános vádakat kovácsolni. Ha nem volt helyes egyik vagy másik esetben az esküdtszék elnökének a vezetése: hiszen olyan nagy tér van hagyva a semmiségi panasznak és olyan számosak annak esetei s a felek bizony nagyon is élnek azzal; ugy, hogy a megsemmisítés útján kétségkívül orvoslás fog nyújtatni, ha az elnök illetéktelen befolyást gyakorol. (Helyeslés jobbfelöl.) Egy igen fontos kérdést említett fel mind Polónyi t. képviselő ur, mind Veszter Imre t. képviselő ur, a katonai büntető törvénykönyv kérdését. Érzi a kormány, mint érzi mindenki, hogy ezt szabályozni kell, hogy ez igen sürgős kérdés. Azonban ha kijelentem, hogy ez egy igen sürgős kérdés, hozzá kell tennem azonnal, hogy ez egyszersmind rendkívül nehéz és súlyos kérdés. (Halljuk!) A védkötelezettség közös, ennélfogva a katonai büntető törvénynek is hasonló elveken kell alapulnia. A védkötelezettség épen azl886-iki törvényben, mely a népfölkelést rendezte, kiterjesztetett. Nem méltóztatik-e gondolni, hogy ámbár a tárgyalások ebben az irányban régóta folynak, az új büntetőtörvénynek megállapításakor szükséges lesz, hogy a népfölkelésről szóló törvény folytán változott viszonyokra is talán csak kell valami tekintettel lenni ? De másodszor, t. képviselőház, mikor a védkötelezettséget kiterjesztettük, tettük ezt azért, mert a hon védelmére szükségesnek látjuk; de akkor aztán a büntetőtörvénynek is azon tendentiát, azon czélt kell előmozdítania, mely a honvédelemmel azonos. (Helyeslés jobbfelöl.) Sokkal szigorúbb fegyelmi eljárásnak s azonkívül a büntető eljárásnak is olyannak kell lenni, hogy a harezképességet biztosítsa és fokozza. E szerint, t. képviselőház, megvallom, hogy ez olyan ügy, a melynek megoldása körül már valóban nagy megfontolással kell hogy a kormány eljárjon, mert itten a katonai szempontoknak a polgári érdekekkel való összeegyeztetése képezi a nehéz feladatot. A tárgyalások ez iránt folyton folynak. A múlt évben a t. honvédelmi minister ur áttette hozzám az újabb alapelveket, a melyek szerint a katonai bűnvádi eljárás kidolgozandó lesz. Az igazságügyministeriumban folytak is ez irányban a tárgyalások és azoknak eredménye most fog a t. honvédelmi minister urräl közöltetni. Ezt azért is jelentem ki, t. ház, mert jelezni akarom, hogy az ügy jelenleg az igazságügyi ministerium tárgyalása alatt van, nehogy a t. honvédelmi minister úrhoz kérdés tétessék, hogy mily stádiumban van a bűnvádi eljárás. Több oldalról hozattak már fel mindenféle kifogások a most fennálló törvények és eljárás iránt. Felhozatott Varasdy t. képviselő ur által, miszerint a kisebb polgári peres ügyekben a végrehajtási eljárásban, a sommás eljárásban mindenféle javításokat lát szükségesnek. Ép úgy említette Hollaky t. képviselő ur — a mire különben már a t. előadó ur is reflectált — hogy Erdélyben a bányaügyekre, bányaperekre nézve még most is az osztrák polgári perrendtartás alkalmaztatik. Ezen intézkedés is a törvényhozásnak határozatán alapszik, mert hiszen az 1868. perrendtartás 27. és 29. szakaszai határozottan azt rendelték, hogy a bányaperekre nézve az osztrák polgári eljárás tartassák fenn. És itt valóban ezen eljárás és a bányatörvény oly szoros kapcsolatban van, hogy a törvényhozás nagyon óvatosan cselekedett, midőn nem akarta a bányajog eodifieatiój'a előtt megváltoztatni a szabályokat. A mi Varasdy t. képviselő ur által felhozott egyes törvényeket illeti, azokra a ministeriumban úgyis történnek megfigyelések és folynak a tárgyalások. Azonban méltóztassék megengedni azt is, hogy ha például a végrehajtási eljárás 1881-ben szabályoztatik, azért, mert egyik-másik esetben nem találtatik egyesek által kielégítőnek, rögtön egy novellával a törvényhozás elé lépni, talán még sem indokolt; (Igás! Igaz! jobbfélöl) hanem egy hosszabb időt kell bevárni és az alatt tájékozást szerezni és, a mint hiszem is, hogy lesznek olyan dolgok, a melyek javítást igényelnek, akkor novelláris úton lehet pótolni a hiányokat. (Helyeslés a jobboldalon.) Felemlítette Hollaky t. képviselő ur, hogy az erdélyi részekben még most is az osztrák sajtótörvény uralkodik és ehhez azon kívánságát csatolta, hogy az igazságügyminister legalább arról intézkedjék, hogy ezen sajtótörvény megszerezhető legyen. Megjegyezve, hogy ez utóbbi ez időszerűit még szükséges, megvallom, hogy én a feladatomat sokkal tovább térj esztendőnek tartom. Én azt hiszem, hogy a sajtótörvény általában revisió alá veendő, illetőleg codificálandó. És ha az megtörténik, bizonyosan az erdélyi részekben is az fog életbelépni, a mint már idáig is sajtóbíróságok ítélnek a sajtóvétségek felett és a
