Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

64. országos ülés február 14-én, kedden. 18SS. 243 bíróságoknál: 1881-ben 30'8, 1882-ben 37-0, 1883-ban 42-1, 1884-ben 45-9, 1885-ben 48%-ot tett. Ez pedig több, t. ház, mint mennyi a nálunk most lévő restantia. A bajon ott is csak ugy tud­nak segíteni, mint nálunk, hogy tudniillik szapo­rítják a birói erőket. (Helyeslés joblfelől.) Még szomorúbb adatokat mutat e tekintetben Francziaország, a szóbeliség tulajdonképeni hazája, pedig azt mondják, ott már jó perrendtartág van, csak a németországi rossz. Ennek igazolására, t. ház, szintén leszek bátor egy pár adatot felhozni. (Halljuk ! Halljuk !) A német állapot illustrálására azonban legyen szabad még megemlítenem, hogy az a nagy felső­birósági létszám, melyet az imént kimutatni sze­rencsém volt, egy évben összesen 25 ezer egy­néhány ügyet intéz eb ugy, hogy egy-egy biróra 48 ügy darab esik és mégis ily nagyszámú restan­tiák mutatkoznak. A mi a francziaországi állapotokat illeti, (Halljuk! Halljuk!) Franeziaországban van 26 főtörvényszék s ezeknél 512 biró. Az 512 biróra eső ügyforgalom a következő. Az 1884-iki ada­tok az utolsók, a melyek e tekintetben rendelke­zésre állanak. 1883. deczember elsején a 26 főtörvényszék­nél a hátralék volt 873; ügy; az 1884-ki évben ér­kezett 11,937, összes 20,668. Ebből 1884-ben el­intéztetett 12,161, maradt hátralékban 8507. Ez a civilis forgalom. Számítsuk most a büntető ügye­ket hozzá, a melyek 9631 darabot tesznek ki, ak­kor ez összesen 21,618 darabot ad s egy^ biróra felosztva a tevékenységet esik, 42 darab. És mégis mit látunk? Az ily nagy birói létszám mellett, minő a polgári ügyekben a pertartam csak a fe­lebbviteli forumoknál? E 12,161 elintézett ügydarabból 3222 ügy vagyis 26 százalék elintéztetik 3 hónap alatt, 2526 vagyis 21 százalék 3—6 hónap alatt, 2912 ügy­darab vagyis 24 százalék elintéztetik csupán fe­lebbviteli fórumnál 6 — 12 hónap alatt, 2024 darab vagyis 17 százalék elintéztetik 1—2 év alatt és 1459 darab vagyis 12 százalék elintéztetik a fe­lebbviteli fórumon több mint két év alatt. A kik figyelemmel kisérik az igazságügyi álla­potokat, azok előtt az sem titok, hogy 1883. augus­tus 30-án hozott törvény áltál a franczia törvény­hozás kénytelen volt a párisi főtörvényszéket egy­szerre két civilis tanácscsal megszaporítani, mert négy éves restantiák voltak. Ebből csak azt aka­rom kihozni— mert ismétlem, helyesebbnek és ala­posabbnak tartom a szóbeli eljárást — hogy a restan­tiák és a perbeli eljárás kérdése oly szoros össze­függésben nincs egymással, mint azt előttem szólt t. képviselőtársam mondotta. Nincs azért, mert restantia lehet itt is, ott is; és mondhatom sok lesz a restantia nálunk, különösen akkor, ha a kellő óvatosság nélkül fog a szóbeliség egyszerre behozatni. (Helyeslés jóbhfelöl.) Azon kérdésről, hogy mi módon akar az igazságügyi kormány ezen, a külföldhöz viszo­nyítva nem is oly nagymérvű és nem is oly óriási restantiákon segíteni, most behatóan szólni nem kívánok. (Halljuk! Halljuk!) Csak azt kívánom megjegyezni, hogy azon indokot sem tartom he­lyesnek, hogy a restantiák kútforrása arra lenne vezetendő, mintha hasztalan volna — a mint monda­tott — minden foltozgatás, minden kísérlet: a restantiák maguk magukat növelik és ennélfogva eredmény csak a gyökeres reformtól volna vár­ható. Nem helyeslem ez indokolást azért; mert ha méltóztatnék azon statistikai adatokat tüzetesen figyelemre méltatni, meglátná t. képviselőtársam, hogy az ügyszám-emelkedés az eddig létesített törvényes alkotásoktól eltekintve, egészen más tényezőkre vezetendő vissza és hogy az eddigi al­kotások a restantiákat nem emelik. Bátor vagyok csak azt megemlíteni, hogy a perrendtartási no­vella és a semmítőszék eltörlése előtt Magyar­országon a polgári ügyekben a felsőbb bíróságok együttes évi ügyszáma volt, közvetlenül a reform előtt, 1881-ben 107,522. szám és e reform követ­keztében most, midőn annyira mondjuk, hogy a restantiák emelkedtek, az évi polgári ügyek száma még ma is,az 1887-ki emelkedést számítva, az összes felebbviteli forumoknál csak 89,976, tehát a felső­bíróságoknál a polgári ügyekben 17,000-rel keve­sebb az ügyszám, mint volt a reform előtt. Hol van tehát az emelkedés? Abüntető ügyekben.De a nagymérvű emelkedéstittsemaközerkölcsök rom­lottabb állapota idézi elő, hanem az, hogy megterem­tetett az ügyészségi institutió, a csendőrségi intéz­mény, megalkottatott az anyagi büntetőtörvény­könyv— és mindennek az az eredménye, hogy bár nem követtetik el több bűntett, de most a bűntet­tek megtoroltatnak, a mig azelőtt meg nem torol­tattak. (Élénk helyeslés joblfelől.) Bocsánat, hogy száraz számokkal foglalko­zom, de azt hiszem, hogy azok a kérdés megvilá­gítására szükségesek. (Halljuk! Halljuk!) 1870­ben a királyi Curián a büntetőügyek száma tett — ide értve a fegyelmi ügyeket — 3297-et és foko­zatosan emelkedett — nem akarom mind elolvasni — 1877-ben 11,099-re, 1881-ben 13,459-re, 1882­ben 17,669-re emelkedett. Ekkor behozatván a büntetőügyekben a felébb vitel korlátozása, csök­kent a szám 1883-ben 12,830, majd 1884-ben 9606-ra s 1887-ben tesz 10,595-re. De a Curián még ma is három annyi a büntetőügyek száma, mint volt 1870-ben. Ugyanez eredményt látjuk a budapesti ki­rályi táblánál, hol a büntető és fegyelmi ügyek szerint 1872-ben 19,319 et, 1875-ben 37,432-őt, 1878-ban 42,892-őt, 1881-ben 58,938-at, 1882-ben

Next

/
Thumbnails
Contents