Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

240 64. országos ülés február I4«én, teádén. 1888. én most egyebet nem telietek, mint hogy előzetes tudomásul veszem azon hadüzenetet, melyet e tekintetben Polónyi képviselőmbejelenteni szíves \ olt. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Nem foglalkozom hosszasabban azon kérdésekkel sem, melyek a bűnvádi eljárással kapcsolatosak, mert hiszen, a mint a t. igazságügyinmister ur tavalyi budgetbeszédében elmondott munkasorozatból látható és a mint gondolom, az igazságiigyminister urnak volt eddig is alkalma már különben is kijelenteni: a bűnvádi eljárás egyike azon nagyobbszabású alkotásoknak, a melylyel a t. háznak valószínűleg nemsokára lesz alkalma foglalkozni. (Helyeslés.) Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a statárium kérdése, az esküdtszéki eljárás most rzen rövid időtartamra gyökeresen megváltoztatható csakugyan alig volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Szervesen és a bűnvádi eljárással összefüggően lehet majd e kérdést megoldani. (Élénk helyeslés.) Csak egyre kívánok megjegyzést tenni azok közül, a miket Polónyi t. képviselőtársam mondott és ez a telekkönyvi betétek szerkesztése. Ezen nagyfontosságú reformot egy más reformmal kapcsolatba hozva, oly módon kívánta feltüntetni a t. képviselő ur, mintha annak tulaj donkép főczélja az volna, hogy a catasternél kimaradt egyének alkalmaztassanak. Bocsánatot kérek, ezt az igazságügyi kormányzat részéről szó nélkül hagyni, azt hiszem, nem lehet. (Halljuk!) Ha a t. képviselő ur olvasta volna azon pályázati felhívást és azon szolgálati utasításokat, melyek erre vonatkozólag kiadattak és ha felvilágosítást kért volna azon mondhatom nem kis munkáról, melyet e nagyfontosságú kérdések előkészítése az igazságügyministeriumban igénybe vesz : akkor ezen igazán fontos és jogéletünkre, hitelünkre és jogbiztonságunkra oly nagy horderejű, a törvényhozás által megszavazott institutióra nem mondta volna, hogy az ily czélokra szándékoltatott felhasználtatni. Hiszen a múlt évi budgetben 150,000 forint állt a kormánynak e czélra rendelkezésére, de mert a dolog nem ért még odáig, hogy alaposan lehetett volna a kérdést megoldani, a kormány nem vette kinevezésekre igénybe e hitelt, hanem igénybe fogja venni azt, mely az idén e czélra meg fog szavaztatni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azokra, a miket Hollaky t. képviselőtársam a sajtóügyre és az osztrák büntető perrendtartásra vonatkozólag felhozott, az imént jelzett indokból nem akarok kiterjeszkedni. Csupán a bányaügyekre nézve kívánom megjegyezni, hogy igaz, hogy Erdélyben érvényben maradt e tekintetben az osztrák perrendtartás, épugy, mint Magyarországban érvényben maradt az ideiglenes törvénykezési szabályzat és a perjogi reformokat az akkori hivatott factorok, az igazságügyi kormányok és a törvényhozás az országnak sem a Királyhágón innen, sem az azon túl levő részeiken a bányaügyekre kiterjeszteni nem kívánták. Nem akarom kérdezni, helyes volt-e ez vagy nem, de mindenesetre az szolgált e tekintetben irányadóul már a törvénykezési rendtartás megalkotásakor, hogy addig, mig az anyagi bányajog meg nem alkottatik, a bányaügyekben a törvénykezési eljárás változatlanul megtart:; ssék. Azt hiszem, hogy ha ez akkor meg nem történt, akkor most, midőn azt hiszem, nem vagyunk oly nagyon messze a végleges perjogi reformoktól, ezen állapotokon ideiglenesen segíteni nem volna czélszerű. Áttérek, t. ház, azon kérdésekre, melyek Veszterés Hodossy t. képviselőtársaim beszédei folytán elém tárulnak. Tökéletesen igaza van Hódossy képviselőtársamnak abban, hogy a mi helyzetünket igazságügyi szempontból nem lehet összehasonlítani más szerencsésebb államokéval, hogy a mi helyzetünk az általa igen helyesen jelzett és vázolt okokból egész más, mint azon államoké, a melyekben szerencsésebb előzmények után kell az igazságügy terén a fokozatos javítást eszközölni. De ebből még egy más következtetést is le lehet vonni, mint a melyet ő levont, azt tudniillik: hogy épen, mert, mint monda, az igazságügyet minden vonalon áj alapokra kell fektetni és mert e világon mindennek térben és időben kell történnie, egyszerre és rohamosan e tekintetben nem történhetik minden. Hiszen Polónyi képviselőtársam tegnap majdnem sokalta azon mnnkaprogrammot, melyet az igazságügyi ministerur a múlt budgettárgyalás alkalmával előterjesztett és azt mondta, hogy az egy egész emberöltőre való munka. Hodossy igen t. képviselőtársam pedig ugy látszik sokkal rohamosabb haladást akar. Hodossylmre: Egységes conceptiót és rendszert akarok ! Teleszky István igazságügyi államtitkár: Rát-rek majd arra is, jól megjegyeztem magamnak, „ egységes conceptiót és rendszert" említett. Azt hiszem, t. ház, hogy abban, a mit a múlt évben az igazságügyminister ur mondott, az egységes conceptio benne foglaltatik, ugyanis ugy az anyagi polgári törvény megalkotása, mint az alaki eljárás végleges szabályozása a szóbeliség és közvetlenség alapján, a birói és az ügyvédi szervezet létesítése: mindezek oly dolgok, melyek az igazságügyi kormánynak munkaprogrammjában egységes conceptióképen bennfoglaltatnak. Hogy egy évi rövid idő alatt mindennek végrehajtása még csak törvényjavaslat vagy törvénytervezés alakjában sem jelentkezhetett, ez nagyon természetes, mert mindennek végrehajtására előkészület, megfontolás és idő szükséges; és