Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

m&r 18-An, hétfón. 188S 200 m > «rsEág»s ülés fefc szerényebb alapon. Mert hiszen az időközi par­lamenteknek kötelessége az állami épületet tovább emelni, fejleszteni; az ő érdekében áll, hogy azon múltnak — melynek apró részleteiből mint kö­vekből épült az állam — hogy azon múltnak minden tettét felkutatván és közzétevén, épen a parlamentnek és azok tagjainak hozza tudomására, mert csupán úgy lehet kiépíteni az államot, ha annak múltját ismerjük, ha azon köveknek, melyek­ből az állam épült, természetét jól megtanuljuk és jól alkalmazni tudjuk a jövő érdekében. Nagyon szép és helyes feladat tehát ez, ha­bár ismétlem, hogy a legszerényebb alapon. Én, t. ház, csak arra kivánok utalni, hogy Európában legerősebb, legrégibb parlament az angol parla­ment, milyen nagy feladatául tűzi ki azt, a mit mi ily szerény alakban gyakorlunk. Az angol parlament a történelmi emlékek és források kiadását maga vette kezébe, mert ez nem oly hálás és jövedelmező működési kör, mint egyéb munkák kiadása. Az angol parlamentnek ugyanis egy bizottsága működik e tekintetben, mely évenkint négy vastag kötetben terjeszti a levéltárakból s máshonnan összegyűjtött törté­nelmi forrásokat, a melyeket a parlament tagjai között is szétosztat. Midőn ezt felemlítem, csakis az ügy nagy fontosságára akarom a figyelmet felhívni. Nálunk a történelmi emlékek és források napvilágra hozatala, habár szorgalmas munkások dolgoznak is rajta, ma még bölcsőjében van. Sajnálattal em­lítem itt fel, t. ház, hogy az akadémia egyik leg­utóbbi ülésében valaki azt mondta, hogy elég már a történelmi források kiadása s hogy azokat végre fel is kell dolgozni. Én azonban azt állítom, hogy ha valaki átnézi a történelmi forrásoknak eddig napvilágra hozott adatait és anyagát, azokat igen szerénynek fogja találni. Ha pedig valaki arra vállalkozik, hogy a kiadott történelmi anya­gokban búvárkodjék is, akkor arra a szomorú eredményre fog jutni, hogy a történelmi források nagyon hézagosan vannak közölve, mert azok alapján a nemzet múltjának megismerése végett alig lehet kellő eredménynyel eligazodni. Én e tekintetben indítványt nem kivánok előterjeszteni, hanem csak a kormány és a t. ház figyelmét hivom fel arra, hogy, habár mi ezen fontos feladat teljesítésére csak szerény Összeget fordíthatunk is, nem látja-e elérkezettnek a kor­mány szükségét és idejét annak, hogy e feladat megvalósítására nagyobb gond fordíttassák és hogy az akadémia, a mely ma ezen ügyet gondo­san vezeti, bizalmas utón felhivassék, hogy a par­lamentnek jelentést tegyen, hogy mily mértékben és irányban használta fel a rendelkezésére bocsá­tott összegeket. Ha e tekintetben a kellő tájékozás a képviselőház tagjainak megadatik, azt hiszem, maga a kormány is meg fog róla győződni, hogy a ház figyelmét ily módon lehet e fontos ügyre irányozni és esetleg kedvezőbb pénzügyi viszo­nyok közt a nemzet áldozatkészségét nagyobb mértékben igénybe venni. (Helyeslés a szélső bah oldalon.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Méltóztatik tudni a t. háznak, hogy az akadémia minden évben ünnepélyes köz­gyűlése alkalmával részletes jelentést szokott tenni összes működéséről s mindarról, a mi az akadémia kebelében a lefolyt évben történt. Ezen j elentés tehát magában foglalja azt is, a mi a szóban levő kiadványokra vonatkozik. De én nagyon szívesen magamra vállalom és érte­kezni fogok az illetőkkel az iránt, hogy az aca­demia részletes jelentést adjon, miként használja fel az ország által nyújtott dotatiót (Helyeslés) és azt azután vagy egyenesen a t. háznak fogom bemutatni, vagy más formában juttatom a közönség tudomására. Ismételve kijelentem, hogy erre szí­vesen vállalkozom. (Helyeslés és tetszés.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az előirányzott 15,000 frt megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A magy. tud. akadémia részére az ó-kori classicusok műveinek általa rendezett kiadására 1,500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A magyar tudományos akadémia könyvtárának gya­rapítására 5,000 frt. Törs Kálmán jegyző: Vadnay Andor! Vadnay Andor: T. ház! A magyar tudo­mányos akadémia könyvtári gyarapítás tételénél az akadémia működésének néhány mozzanatára akarom a t. ház figyelmét felhívni, a melyek any­nyira bántók és sérelmesek, hogy annak sérelmét nemcsak a tudományos világ, de a tudomány iránt érdeklődő nagy közönség és a tanuló ifjú nemze­dék egyenlően erezi. Thaly t. képviselőtársam teg­napelőtt az akadémia védelmére tartott beszédé­ben azzal mentegette az akadémicusok élvezhe­tetlen stylusát, hogy a tudomány elvontabb embe­reitől könnyed, szabatos és mintaszerű stylust nem kívánhatunk. Ezt t. képviselőtársamnak feltétlenül concedálom is. Magam is belátom azt, hogy a ki elvont tudományokkal, archaeologiával, botanicával foglalkozik, attól nem lehet kívánnunk, hogy sty­lusa is mintaszerű legyen. Tudományos műben nem azt keressük, a mi élvezetes, hanem a mi hasznos. De az, a mi felháborító, t. ház, az, hogy e tudós és tiszteletreméltó férfiak nem elégszenek meg avval, hogy a magyar nyelv tökéletes isme­rete nélkül szakmunkákkal foglalkozzanak, hanem arra adják a fejüket, a mi nemcsak nevetséges, de boszantó is, hogy nyelvészkedjenek. A magyar nyelvet eredetiségéből, önállóságából és sajátossá­gából kiforgassák és hogy példával illustráljam,

Next

/
Thumbnails
Contents