Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

186 B2. országosttlés február 1 l-én seombaton. 1888. Bálijuk!) és az ő ortholog tanítványai a furfangos matyókok vagy barkók közt lesnek el a széna­gyüjtés alkalmával például a paraszt legények aj­kairól s egészen különböző lenne azon zamatos magyarság, a melyen például a Székelyföldön igen t. képviselőtársunk Orbán Balázs társalog a Fejér­Nyikó mentében a földmives nép szerény leányai­val. (Élénk derültség.) A népiest túlhajtani egyáltalában nem lehet józan mértéke az akadémiai működés megbirálá sának; és ha t. képviselőtársam Mikszáth Kálmán, (Halljuk! Halljuk!) kedves collegám arra lenne hivatva, hogy jogtudományi, államtudományi, ter­mészettudományi vagy történelmi munkát irjon, bizonyára nem értékesíthetné azon modorú nyelvet, azon fordulatokban s kifejezésekben bővelkedő sajátszerű genius kifejezését, a melyet értékesít a ház folyosóiról írt karezolataiban. Egyáltalában véve mindenki, valamennyi tu­dósa, valamennyi irója a magyar nemzetnek nem lehet Arany János, ki egyike volt a világ legna­gyobb népies költőinek és nem is tudom, hogy kí­vüle a magyar szépirodalom emberei, mind csakis a népies tájszólásokban s egyáltalán a népies nyelv­ben culminálnának. Ezt előre bocsátva, kérem t. képviselőtársamat, ne tekintsék igazságos támadásnak vagy vádnak azt, a mit Benedek Elek t. képviselőtársunk a magyar akadémia ellen e részben felhozott. A civilisatio haladásával minden nép a saját geniusá­nak őseredeti nyelvéből kénytelen valamit leköszö­rülni. Azt mondani tehát, hogy azért labanczok azok, a kik itt-ott egy germanismust használnak shogy szükségkép elfeledik már csak ezért is a sí­ját nemzeti geniusuk gondolkodási modorát, meg­szokják az idegen gondolkozást, ez mindenesetre túlzás. Egyébiránt, t. ház, lényegesebb sokkal a felvilágosítása azon kérdésnek, hogy csakugyan annyira imminense az akadémia anyagi szüksége, miként azt Thaly Kálmán t. képviselőtársam ki­látásba helyezte? Én részemről, az ő általa felho­zott adatokat ellenőrizve az akadémia hivatalos almanachjából, helyeseknek találom; de hogy még jobbanbevilágítsamat.képviselőház előtt az Ínséges állapotot, melyben jelenleg az akadémia lézeng, bátor vagyok más oldalról is hozzá szólani a do­loghoz. Azon összes dotatio daczára, melynek főösz­szege 31,500 frtot tesz s melyet a képviselőház évenkint megszavaz az akedémiának, annak költ­ségvetése oly szűk körök közé van szorítva, hogy valóban megütközést keltő kell, hogy legyen min­den hazafi előtt, a ki egy-egy idegennel meg-meg­áll az akadémia fényes márványpalotája előtt és látja annak fényes berendezését. Minden ember, a ki nem ismeri akadémiánk keletkezését, megütközik s azt íbgja mondani, mit a példabeszéd tart: fenn az ernyő nincsen kas! Mi azonban hazafias buzgalomtól eltelve, máskép ítéljük meg a dolgot és csak sajnálkozhatunk a felett, hogy az ország pénzügyi helyzete sokkal rosszabbra fordult, semhogy nemzet, társadalom, törvényhozás & maga bőkezűségét az akadémia czéljaira továbbra is kellő mérvekben értékesít­hette volna. A magyar tudományos akadémiában a múlt évi előirányzat szerint, a tudományos működéssel nem foglalkozó kisebb tisztviselők, továbbá hiva­talos cselédség, fűtés, a palota fentartásaj összesen 27,000 frtra van felvéve; olyasvalami, a mit tulaj­donképen a tudományos működés czélja, nem gon­dolom, hogy ily nagy mértékben szükségkép igényelne. Az akadémia a maga működése tekintetében három osztályból áll. Ezek közül a második a leg­népesebb és magában foglalja mindazokat a tago­kat, kik történelemmel, műtörténelemmel, jog- és államtudománynyal, nemzetgazdaságtannal, statis­tikával, geographiával, ethnographiával, philoso­phiával, aestheticával foglalkoznak. Ha már most ezen tudományágaknak (Zaj. Halljuk! Halljuk!) művelői számra több, mint szá­zan, mindannyian igyekeznének hivalos kötelessé­geiknek eleget tenni, igyekeznének szakirodalmi munkásságuknak eredményeit évről-évre letenni : akkor az akadémiának csak annyi állana módjá­ban, ha ezen második osztálynak minden egyes tagja dolgoznék, legfeljebb mindegyiknek 25 vagy 30 sort nyomtathatni ki évenként. Mert az összes értekezések és értesítők számára a második osz­tályban, melyben pedig a tulaj dónk épeni búvárla­tok eredményei publicáltatnak, a jelenlegi költ­ségvetés előirányzata szerint múlt évben nem volt npgyobb összeg, mint két ezer forint megszavazva. Méltóztassék most venni, hogy kisebb tisztviselők, libériás szolgák, közegek, kik csak kisebb irodai functiókat végeznek, költségek, mint ablaktiszto­gatás, stb., ezek számára 27,000 frt van felvéve, mig a második osztály összes tudományos érteke­zései évről évre csak két-két ezer frt ellátásban ré­szesülnek: azt hiszem, t. képviselőház ,ez nagyon jól megvilágítja azon adatok jelentőségét, melye­ket Thaly Kálmán t. képviselőtársam előterjesz­tett, felhozzák az akadémia ellen, t. ház, még azt is és ezt különösen a lapok hangoztatják gyakran, hogy nem igyekeznek eléggé hatni a nagy közön­ségre. T. ház! Ezen vád részint azon kicsinyes sze­mélyes torzsalkodásokban gyökeredzik, melyekre Thaly Kálmán t. képviselőtársam czélozott, illetőleg meg is nevezett, részint pedig merő félreértéseken alapulnak. Minden tudományos akadémia hivatása első sorban nem a nagy közönségre hatni, hanem a szaktudomány művelőire hatni, a szaktudományra fejlesztőleg hatni. És a szaktudomány művelőinek száma még más államokban is sokkal csekélyebb,

Next

/
Thumbnails
Contents