Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-41

41. országos ülés január 17-éii, kedden. 1887, 67 emelés és adósság esinálás nélkül pénzügyeink rendezésére. Én, t, ház, még a magán életben is csekélyre becsülöm azt, ki Ígéretének nem tud eleget tenni, a ki adott szavának nem embere. Én a politikában is visszautasítom azon machiavelisticus sikamlós elméletet, mely az emberi nyelvet az igazság elpalástolása eszközének tekinti. Én sem a közélet, sem a magán élet terén igazoltnak el nem fogadhatom a jezsuiták azon álnok tanát, a mely bárminő nemtelen eszközöket a czél által szentesítetteknek hirdet: s igy nem helyeselhetem, sőt a legszigorúbban elítélem a ministerelnök ur azon magatartását, mely szerint ország és világ előtt tett ünnepélyes igéretét, ennél többet, fogadalmát megszegte. Nem helyeselhetem azon erkölcstelen eszközöket, a melyekkel a választási szabadság lábbal tiprásával a többséget kierőszakolta; annál kevésbé, mert más czélt gyászos uralma fentartásánál felfedezni nem tudok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) E czél érdekében szaporította a hivatalnok hadat, e czél érdekében játszotta oda az osztrákoknak a vám- és bankjövedelmet. A kortes érdemek jutalmazása, a városok és kerületek lekenyerezése, a sok hivatala képviselők beczéztetése, a költséges párturalom berendezése s a militarismus túlkapásainak engedett térfoglalás idézték elő a mi pénzügyi zavarainkat és azt a megdöbbentő deficitet, a minő csak még egyszer volt 1874 ben; de a mely el is sodorta a Deák-párti kormányt; mig a ministerelnök ur — e roppant pénzügyi derouttal szemben — egész haláláig ki akar tartani. (JJgy van! balfelöl.) Én nem vagyoks roszlelkű ember s bár a ministerelnök ur kormányzatát végzetszerű csapásnak tartom hazámra, még sem kívánom, hogy a halál mentsen meg tőle, (Derültség a baloldalon) sőt kívánok neki hosszú életet; (Élénk helyeslés a jobboldalon) de nem ugy, mint magyar ministerelnöknek, mert mint ilyennek minél rövidebb tartamú életet kívánok s ezt kívánva — tiszta meggyőződésem szerint — hazám javára törekedem s ép azért, mert kormányzatának romboló hatását e hazáról elhárítani óhajtom, ennek azt hiszem, parlamenti kifejezést adok akkor, a midőn a költségvetést általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául, hanem csatlakozom a Helfy Ignácz barátom által benyújtott határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Egy észrevételt kell tennem a képviselő ur szavaira. (HaUjuk!) A magyar parlamentben lehetetlen elhallgatni azt, a mikor valaki a közjog legprimitívebb fogalmaival ellenkező nyilatkozatot tesz (Helyeslés jóbbfelől) mint a képviselő ur, midőn azt mondta, Meltzl Oszkár képviselő ur beszédére reflectálva, hogy a szász nemzet és az erdélyi többi nemzet töredékek. Ilyenek a magyar közjog szerint nem léteznek. (Helyeslés jóbbfelől.) Jellinek Arthur: T. ház! (Nagy mozgás és zaj. Felkiáltások: Holnap! Holnap! Halljuk/ HaUjuk! jobbfelöl.) A költségvetés megállapítása alkalmából az ország pénzügyi helyzetét beható bírálat tárgyává kell tenni. Horánszky igen tisztelt képviselő ur a bírálat és ellenőrzés jogát olyannak tünteti fel, a mely kizárólag az ellenzék feladatát és kötelességét képezi. E jog és kötelesség minden pártot egyaránt megillet és minden egyes képviselőnek ez alkotmányos joga és kötelessége, sőt épen azon párt, mely szemben az ellenzéki párttal a költségvetést megszavazta, szolgáltatja azon eszközöket, melyek a kormányzásra szükségesek, köteles fokozott mérvben az ellenőrzést gyakorolni, vájjon a megszavazott eszközök a törvény rendelkezéseinek megfelelően használtatnak-e fel? (Helyeslés jóbbfelől.) Horánszky igen tisztelt képviselő ur ugy a saját, mint elvtársai nevében határozati javaslatot nyuj tott volt be és ugyancsak Helfy Ignácz képviselő ur ugy a saját, mint elvtársai nevében határozati javaslatot adott volt be, mely határozati javaslatok a költségvetésnek el nem fogadását és visszautasítását hozzák javaslatba. S mig Horánszky képviselő ur az el nem fogadás okait pénzügyi s adó-politikai alapra fekteti, addig Helfy igen tisztelt képviselő ur közjogi és általános politikai indokokat hoz fel. Helfy Igen tisztelt képviselő ur álláspontjából kifolyólag, a jelenlegi közjogi alapból kiindulva, sem a pénzügyeket rendezni, sem pedig az államháztartás egyensúlyát helyreállítani nem lehet, mert nézete szerint a közjogi kapocsból folyó (Zaj. Halljuk!) gazdasági kapocs lehetetlenné teszi egy önálló kereskedelmi politika követését és ebből folyólag az önálló adópolitikát. Ezen alapvető közjogi kérdésnek taglalásába jelenleg bocsátkozni nem akarok, mert e kérdés a t. képviselőházban behatóan tárgyaltatott és igy röviden csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy ha a pénzügyi állapotokon változtatni s magát az egyensúlyt helyreállítani akarjuk, akkor tételes alapból kell kiindulnunk, szem előtt kell tartanunk a létező közjogi s közgazdasági viszonyokat, számolnunk kell azon tényezőkkel, melyek mint megváltoztathatlanok egyáltalán vagy bizonyos időn belül fennállanak. (Helyeslés jóbbfelől) Azon adóügyi s pénzügyi politika, mely egy eszményt tart szeme előtt, nem nevezhető reális politikának, mert keresztül nem vihető. (Helyeslés jóbbfelől.) Horánszky igen tisztelt képviselőtársunk s elvbarátai más álláspontból indulva ki, azt mondják, hogy ugy az egyensúly helyreállítása, mint a pénzügyek rendezése a jelenlegi közjogi alapon lehetséges, csakhogy ok nem helyeslik azt az irányzatot, melyet a kormány követ és azon intéz-