Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-40

40. országos ülés január 16-án hétfőn. 1888. 35 ez esak az államháztartás rendezésének olyan szigorú felfogása, mely mindenesetre esak azt teszi valószínűvé, hogy e tekintetben az elhatározás szintén megfelelő szigorral és komolysággal fog érvényesíttetni. A fedezetlenül maradt hiány egy részének fedezéséről a t. képviselőház s illetőleg a törvényhozás már gondoskodott annyiban, a mennyiben az illetéknek, a dohányjövedéknek és a fogyasztási adókra vonatkozó törvényeknek módosítása következtében már az 1888. évre 5.900,000 forintra menő olyan fedezetet nyújtott a kormánynak, a melylyel az eddig nem rendelkezett és a mely fedezetnek ugyanezen alapokon számított teljes összege, ha az egész évben érvényesülni fog, 6.800,000 forintra tehető. De ezenkívül kilátásba helyezte a kormány azt is, hogy a szeszadóra és ezukoradóra vonatkozó törvényjavaslatokat is be fogja nyújtani, melyek közül főleg a szeszadónak (Halljuk!) pénzügyi eredményei jelentékeny öszszegre becsülhetők. És ha nem is lehet számszerűleg constatálni és ha egyáltalán nem is lehet eseomptálni azon eredményt, a mely olyan törvényjavaslatokból várható, miket a t. képviselőház még nem ismer: de constatálni lehet azt, hogy a jövedelmek fokozásának ama forrásai és az az irány, melyben a t. kormány ezeket a forrásokat keresi, általános helyeslésre találnak. Igen természetes, hogy ugy a pénzügyi eredmény megbízhatósága, mint a közgazdasági érdekek kímélése és megvédhetése ezen törvényjavaslatokkal szemben csak akkor constatálható, vagy ellenkezőleg hiányaik csak akkor bizonyíthatók be, ha azok concret alakban a t. képviselőház előtt fognak állani. És épen azért a pénzügyi bizottság azon iránynak és ama forrásoknak, melyeket a kormány a deficitnek még további fogyasztása és fokozatos elenyésztetése érdekében feltárni kívánt és meg is jelzett, tüzetesebb birálásábíi, a tárgy ismeretének hiányában nem bocsátkozhatott; de én azt hiszem, nem követek el hibát, ha az általános pénzügyi helyzetnek előadása közben egész rövidséggel erre is utalok. (Halljuk!) Meg vannak tehát az intézkedések és részben a tervek is arra nézve, hogy az államháztartás hiányai nagy mértékben csökkentessenek és oly körülmények közt, amelyek közt most mi vagyunk, nemzetközi és nemzetgazdasági szempontból, azt hiszem, hogy ez idő szerint többet kívánni nem lehet. Fenn kell tartani az ismeretlen, de jelzett tényezők bírálatánál az egész szabadságot, de tekintettel kell lenni azokra akkor, mikor a helyzetről és az abból való kibontakozásról beszélünk. Sőt azt hiszem, hogy hibát követnék el, ha én e téren most a t. házat tovább igénybe venném; azt hiszem, hogy nemcsak illetékességemet lépném túl, de talán még illetlenséget is követnék el; mert , valóban főleg e helyről másról, mint komoly dolgokról, gyakorlati rendszabályokról és megbízható segélyforrásokról beszélni nem lehet és igy én e tekintetben a t. ház becses figyelmét tovább igénybe sem veszem. Constatálom azt, hogy pénzügyi tekintetben államháztartásunk azon előirányzata, mely az 1888-ik évi költségvetésben le van fektetve, a tényleges viszonyoknak megfelel; hogy akiadások megszabásában a kormány a kellő óvatossággal és szigorral járt el; constatálom, hogy a fedezet újabb forrásokra utal, a melyek a kibontakozás mindannyi tényezőit képezik; constatálom, hogy még e téren sok teendő van. a melyek előtt a t. ház szemet nem hunyhat; hogy fájdalom, még több erőfeszítést kell tanúsítani és kívánatos, hogy ezen törekvésünket ne zavarják meg olyan körülmények és események, a melyek ezen számítást és más számításokat romba dönthetnének. És azt hiszem, hogy midőn a t. ház egész nyugodtsággal és higgadtsággal az államháztartás rendezése szempontjából a költségvetés megállapításába belebocsátkozik: azon veszélyes jelek mellett is, melyek környékezik, újabb tanúbizonyságát fogja adni annak, hogy komoly munkát akar, a békét szereti, egyszersmind hazafiságának adja jelét azon tekintetben is, hogy az ország érdekeit mindig és minden körülmények között megvédeni kész és akarja. Ajánlom az előirányzatot elfogadásra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! Ha tetteimben és eljárásomban nem mindig az a tudat vezérelne, hogy a kötelesség teljesítése elől a legkedvezőtlenebb viszonyok között sem szabad kitérni: bizonyára nem venném igénybe a szót, melynek viszketege nem bánt, igazsága pedig azért nem ösztönöz; mert ámbár pénzügyi helyzetünkben e szó komolyságának és súlyának jogostilt^ága hitem és meggyőződésem szerint erkölcsileg csakis az ellenzéket illetheti meg, mint a mely ellenzék éveken át, folyton figyelmeztette úgy a t. kormányt, mint a törvényhozást az elhibázott pénzügyi gazdálkodásra és az abból immár tényleg be is következett súlyo". bajokra. De mert, fájdalom, küzdelmeinknek ez időszerűit ezélja nem az, hogy az igazságot és világosságot keressük, sőt ellenkezőleg, hogy ha kell, azt elnyomjuk, ha kell, elhomályosítsuk: igen természetes, hogy minden olyan törekvés, mely a mai állapotokat helyteleníti és elítéli, a küzdelem helyett, inkább a türelemre s a közvetlen sikerek helyett — és itt ne méltóztassanak személyes sikereket érteni — inkább az események fejlődésére van utalva. És ezen események, t. ház, azon az utón, melyen haladunk, okvetlenül be is fognak következni, (ügy van! a bal és szélső baloldalon.) Hamis politikával egy nemzetet soká lehet tartani, de