Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-40
84 40. országos ülés január lfi-án hétfőn. 1888. zelíthetőleg kedvező eredményt mutathatnának is fel. A beruházásoknál tehát a kormány kénytelen volt megszorításokat eszközölni. Ezen megszorítások az átfutó tételeken kivül az 1888. évi előirányzatban kerékpárúban 4 millió frtot tesznek ki ugy, hogy most beruházások czimén összesen 13 millió 700,000 frt van felvéve. Ez az összeg azonban nem oly kedvezőtlen, ha azt nemcsak a legutóbbi évek beruházási arányaihoz mérjük. Mert az 1875. évtől egészen 1881-ig egyetlen évben sem volt a beruházások összege még akkora sem, mint az 1888-iki és az 1876 évben eszközölt beruházásoknál 6 s / i millióval nagyobb ezen összeg. Tehát általában véve az előirányzat kedvezőtlennek még azon szempontból sem mondható, ha tisztán azt akarja valaki bírálata tárgyául venni, hogy ilyen ezímen mit költött az állam? Beruházások tekintetében az utóbbi évtizedben a legmagasabb összeget 1884-ben értük el, a mikor 2974 millióra ment e ezímen a kiadás. Azt hiszem tehát, hogy nem volt hiba, sőt kötelesség volt, a mit a kormány tett, hogy a beruházásokat ily módon megszorította. Es azt hiszem, hogy sem az utóbbi, sem a legutóbbi évekhez képest nem lehet ezt visszaesésnek tekinteni; sőt az előbbeni évekhez képest még a 13*7 millió beruházás is jelentékeny haladás. Más kérdés az: vájjon az államháztarlás ugy, a mint előirányozva van, kiadási és fedezeti részében megtartható-e? Megvallom, hogy ennek fejtegetése sokkal több részletet igényel, hogy sem én az általános vita kezdetén a t. házat ezzel untatni merészkedném. A kiadások tekintetében csak azt constatálom, hogy a tényleges eredményeknek most mégmegfelelőbben van téve az előirányzat, mint eddig és hogy az 1887-iki évben, az eddig nyert értesülések szerint túlkiadás nem lévén, a kezelésnek tényleges biztosítékát birjuk arra nézve, hogy eltekintve rendkiviili körülményektől, a kiadások czimén 1888-ban sem fogunk túlkiadásokkal találkozni. A fedezet tekintetében még nehezebb az általános bizonyíték. E tekintetben kénytelen vagyok a t. házat egészen az egyes tárczáknak bírálatára felkérni, ott lesz mód és alkalom, ha szükség lesz bizonyítékokkal és ha kell, ellenbizonyítékokkal a költségvetés betarthatásátbizonyítani. Mindenesetre nélkülözhetetlen föltétele ennek, főleg a kiadások tekintetében, hogy meg legyen a kormány részéről az ellenőrzés és ellenőrzésének az a szigora, mely főleg ily államháztartásban és főleg ily körülmények között nélkülözhetetlen. A mi már most az államháztartásnak egész eredményét illeti, e tekintetben constatálni lehet azt, hogy a mint az előirányzat mutatja, a hiány a kiadás és bevételek közt 18.269,000 foriutra teendő. Jól tudom, hogy a hiány ezen felemlítése mellett el nem lehet hallgatni még azon összeget, mely kölcsön útján államháztartásunkba még beszerzendő és erre adósságok törlesztése czimén összesen szükséges 12.460,000 forint. Azonban a törlesztések ezem 1 módjára és általában államadósságunk törlesztésére vonatkozólag kénytelen vagyok két megjegyzést tenni: az egyik az, hogy az államháztartásnak rendezettségét attól az eszmétől föltételezni, hogy adósságait törleszti, igen vagy nem, nem lehet. Maga az államháztartás mérlege rendben lehet, a nélkül, hogy az adósságok apadnának, tehát, hogy az adósságok törlesztetnének. Természetes dolog, hogy ezen concessiót is csak azon föltétel alatt teszem meg, hogy azon adósságok kamatai is az államháztartásnak rendes bevételei között megtalálják fedezetüket, melyek törlesztésre vétetnek fel. Másfelől még azt kell megjegyeznem, hogy államháztartásunkban nemcsak azon törlesztések fordulnak elő, melyeknek fedezésére a kormány, az 1880 : VIII. és IX. törvényczikk értelmében járadékpapirok kibocsátására, tehát kölcsön kötésére feljogosítva van, hanem más összegek is, melyeknek fedezéséről, tehát újabb kölcsön utján való fedezéséről nem e formában történik gondoskodás, vagy pedig más szavakkal, melyek a deficitben szerepelnek, így, hogy példát hozzak fel, az 1886. évi zárszámadások tanúsága szerint az adósságok törlesztése czimén az 1880: VIII. és IX. törvényczikk értelmében felvett fedezet csak 11.209,000 forintra ment, de az adósságok törlesztése 19.255,000 forint volt az államosított vasutak részvényeinek kisorsolása, egyes fizetési ráták esedékessége folytán. Tehát itt a fedezet és így az újabb kölcsön útján e ezímen törlesztett adósság s a más utón törlesztett adósság között 8 milliónyi különbség van, a mi államháztartásunknak a deficittel szemben való helyzetét nem tünteti fel oly kedvezőtlennek, mint ha azon általánosan kifejezett és elfogadott szólásmóddal élünk, hogy tulajdonkép semmivel sem törlesztjük adósságainkat, mert annyit veszünk fel e ezímen újabb kölcsönül, a mennyit e ezímen törlesztünk. Ha azonban a ministerelnök mint pénzügyminister ennek daczára programmul és az államháztartás rendezésének feladatául nemcsak azt tekinti, hogy a mérleg a törlesztésre való tekintet nélkül rendben legyen, hanem azt is kitűzi ezéljául és az államháztartás rendezése és biztos megállapítása czéljából arra is törekedni kivan, hogy ugy legyen ez rendezve, hogy a törlesztésről kölcsön kötése nélkül is gondoskodjunk: akkor igen természetes, hogy ezt csak helyeselni lehet,
