Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-40
40. országos ülés január 16-án hétfőn. 1888. Ms egész államháztartásunknak 50*/o-a, holott az említett culturállam okban már ez idő szerint is a kiadásoknak e két csoportja a 607f-ot meg szokta haladni. Csak constatálni kívántam e tényt, mert nagyon tanulságos, mert bár terheinken e körülmény semmit sem csökkent, minden esetre bizonyos vigaszt és öntudatot nyújt maga, a tény. Azonban nem hallgathatom el, hogy államháztartásunk fejlődésében vannak ezeken kivül oly mozzanatok, melyek kiváló figyelmet érdemelnek, ha néhány évre visszapillantunk. A közösügyi kiadásoknak és államadósságoknak fentebb említett növekedésén kivül, igen érdekes dolog az, hogy az 1876-iki és az 1886-iki két év közt, melyekről zárszámadásokkal birunk, a központi kiadások emelkedtek 330,000 forinttal, a posta és távirdára 2.700,000 forinttal többet költünk, a vasúti üzem húsz millióval nagyobb összeget igényel, a vízi és száraz utak egy millióval kerülnek többe, a közoktatásügy 2.250,000 forinttal, az igazságügy 1.750,000 forinttal és azok az üzemek, melyekben az állam összes közgazdasági tevékenysége van kifejezve, — államjószágoknál és másutt — tizennégy és fél millió forinttal; ugy, hogy az administrativ, jogi és culturalis szolgálatok csak ezen czímen is eszközölt kiadások az említett 10 év alatt körülbelül 46 millió forinttal emelkedtek. Ha ez emelkedést a közösügyi, vagy az államadóssági kiadások növekedésével vetjük öszsze, kedvezőnek fogjuk azt találni. Hogy többet ne említsünk, ez emelkedés magukkal a közösügyi kiadásokkal szemben nyolczszoros arányt mutat fel. Ez is oly mozzanat, melyet a legnehezebb helyzettel és a kiadások emelkedésével szemben főleg azért kell hangsúlyozni, hogy constatálhassuk, hogy államháztartásunk fejlődése a kényszerítő körülmények minden kedvezőtlen befolyása daczára sem mutat kedvezőtlen arányokat. Most is az 1888-iki költségvetésben csak három tárczánál fordul elő kiadási szaporulat, nevezetesen: a közoktatás ügyénél 206,942 frt; továbbá a honvédelminél 212,423 frt és a belügyministeriumnál 159,078 frt; a többi kiadásokban mindenütt megtakarításokat ért el a kormány, a minthogy máskép e keretben nem is találhatott volna helyet a növekedő közösügyi ós az államadóssági kiadások számára. Hogy a kiadások növekedése mire vihető vissza, az úgyszólván közös tudata Európa öszszes államainak; egyfelől a fegyveres béke évről évre szaporodó követelményei, másfelől az állam iránti követelmények azon fokozódása, mely minden viszonyok között és minden különbség nélkül az összes európai államokban, sőt másutt is egyaránt mutatkozik. Gröschen, az angol államférfiú, igen találóan ekként jellemezte ezen áramlatokat : az emberek egyfelől az állam régi szolKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. II. KÖTET. gálatait veszik fokozottabb mérvben igénybe, másfelől újabb szolgálatokat követelnek az államtól. E helyzet oly pregnánsul nyer kifejezést a különböző államok költségvetéseiben, hogy mint említem, a legellentétesebb politikájú, pénzügyi helyzetű és szervezetű államokban egyaránt mutatkozik. A nélkül, hogy a t. házat e tekintetben sok példával untatni akarnám, csak azt említem, hogy a legutóbbi öt évben Németország kiadásai 331 millió márkával emelkedtek és hogy ez áramlat alól a tenger sem volt képes kivonni Angliát; bizonyítja az a körülmény, hogy az angol nép szaporodása daczára, most is fejenként viseli azt a 2 font 9 schilling adót, ép ugy, mint akkor, midőn a krimi háború összes terheit évi adójával akarta leróni és hogy Gröschen constatálása szerint 1869. óta Anglia administrativ kiadásai 80 millió fonttal növekedtek, melyekből parlamenti befolyásnak 76 millió fontot tulajdonít. Ez minden tekintetben tanulságos jelenség; és ezen országokkal, vagy Európa bármely államával szemben mi még azon hátrányban is voltunk, hogy igen nagy és általunk nem is igen megválogatható és nem is igen elodázható beruházások kötelessége előtt állottunk az országnak azon elhanyagolt helyzeténél fogva, melyben azt az alkotmányos aera találta. Lehet a beruházásokat kifejlett államokban válogatni a szerint, a mint azok jövedelmezők, vagy nem jövedelmezők; és lehet azokra a pénzt felhasználni a szerint, a mint az terhes vagy kevésbé terhes; de elmaradott országokban, hol a forgalom és eultura legnélkülözhetlenebb tényezői sincsenek meg, sokszor oly beruházásokról kell gondoskodni, melyek a jövedelmezőség tekintetében nem ütik meg a mértéket és ezen beruházásokat sokszor nagyon drága pénzzel kell eszközölni. Ez a mi helyzetünk és ])énzügyi fejlődésünknek egyik jellege; daczára annak, hogy vannak még e téren is igen kiváló s az utóbbi fejlődések következtében kedvező eredmények is; mert constatálni kell azt, hogy az államvasutakba és a gépgyárakba befektetett egész tőkeösszeg ez idő szerint 470 millió forintot tesz és hogy az, bár a hálózatnak az utóbbi években kifejlődése és gazdaságosabb kezelése s az intensivebb üzem folytán jövedelmezőbbé lett; bár az 1888. évi költségvetésnek már ezen üzemek 15Vs millió írt fedezetet nyújtanak: mindazáltal még most is azon pénz után, mely ezekbe befektetve van, 25 milliónál nagyobb összeget lévén kénytelen az állam kamatok fejében fizetni; igen természetes, hogy itt még igen nagy hiány van. Pedig még ezek kedvezőbb tényezők a beruházások tekintetében; ellenben a vizszabályozásnál és más czímen eszközölt beruházások 1875 év óta összesen 151 millióra mennek a, nélkül, hogy kamatozás tekintetében csak ily — vagy csak megkö5