Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-51
308 51. országos ülés január 28-án, szombatén. 1888. nyilvánítottam állításait, a mint most a kaposvári választókerület választói is teszik. Akkor a ministerelnök ur, minthogy nem maradt más hátra, «ngem sajtóbiróság elé citált, mintha én egy felIhivásban követtem volna el e rettenetes eommunistieus és soeialisticus bűnt. A sajtóbiróság neiem adott igazat és 9 szavazattal 3 ellen felmeniett. Folytattatott ez a dolog Barla volt képviselőtársam ellen is. Akkor is a t. ministerelnök ur és azután a közgazdasági minister ur őt is földosztási tendentiákkal és a communismusnak és socialismusnak előharczosául tüntették fel. Én kérdezem a, nagyatádi képviselőtársamat, tudott volna-e ő valóságos földosztás ellen győzedelmeskedni ? Pedig Barla megbukott és a minister ur fia ma leépviselő. Polónyi Géza: Ott pénzt osztottak és nem földet! (Élénk derültségbalfelöl.) Szalay Imre: Ezen előzmények után, természetes dolog, hogy a somogyi főispán az ő állását, mely mondhatom, hogy a választások előtt nagyon meg volt rendítve, megerősítendő: egyszerűen felkérte a minister urat, hogy a kaposvári választást ne engedje megsemmisíttetni, ő a communismus és socialismus hydrafejét nem lesz képes leütni. Hát megtörtént. A kaposvári választás igazolva van ; a hydrafej is leüttetett. Hisz könnyű akkor leütni valaminek a hydrafejét, mikor az sehol sem található; de ha az megtalálható lett volna, azt hiszem, hogy TaJlián főispán és az összes kormány is nehezen üthette volna le. És micsoda nagy békétlenség és micsoda rettenetes renitenskedés állott volna elő Somogymegyében azért, ha azon egy mandátum meg lett vagy nem lett volna; mert otthon igen sokan csak ad personambeszélek — Széchényi ministerségére valami nagy sályt nem fektettek és azért akár meg lett volna ő választva, akár megbukott volna, semmi felfordulás nem történt volna; mert sokkal nagyobb és fontosabb dolgaink vannak, sem hogy Széchényi t. minister úrral és t. képviselőtársammal oly sokat foglalkoznánk. De igenis szükségünk volt arra, hogy azon megyében, mely 7—8 választáson keresztül folytonosan a lélekvásárlás legundokabb nemeivel zaklattatott, egy juristitium, egy kis nyugalom álljon be. Ezen nyugalomért sokan készeknek nyilatkoztunk távol tartani magunkat azon kerülettől. Ezt akartuk többen és biztosíthatom a ministerelnök urat, hogy ha azon kaposvári választás nem került volna 55,000 írtba, nem lett volna oka azon levélben megírni, hogy ezeknek a választás 15,000, amazoké 45,000 frtba került. Mit akarnak a kérvényezők ? Elégtételt egy sérelemért. Hiában mondja t. előadó ur, hogy a ház nem bírói fórum. Hát hova folyamodjanak ezen sérelemmel ? A privát térre vigyék ? Legyen meggyőződve t. előadó ur, hogy ha Somogymegyében szükségét látnák annak, hogy a sérelem, privát egyenlittessék ki: felesleges volna t. előadó úr felhívása, a nélkül megtennék maguk is. De ez komoly politikai és nem társadalmi kérdés. Tehát mondja meg az előadó ur, honnan vegyen a választókerület megsértett közérzülete magának elégtételt ezen vád, ezen rágalom ellen, ha nem a képviselőháznál; kérvén, hogy az utasítsa a kormányt, hogy a megye függetlenségi pártjának elégtétel szolgáltassák. Nem mondhatok egyebet, mint hogy lelkem egész őszinteségével kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék elfogadni a kérvényibizottság véleményét, hanem a következő határozati javaslatot : „Utasítja a képviselőház a belügyministert, hogy a Somogy megye főispánja által azon megye íüggetlenségi pártján elkövetett sértésért szolgáltasson elégtételt." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Orbán Balázs: T. ház! (Felkiáltások jobbfel'öl: Eláll! Nagy zaj. Felkiáltások szélső baloldalról: Halljuk! Halljuk!) Nem örömest és óvakodva szólalok fel ezen kérvénynél; mert mindaz, a mi a k_ézcs ókos minjsternek (Derültség a szélső baloldalon) igazolásával és választásával összefügg, a bűnnek oly conglomeratióját (Derültség a jobboldalon) képezi, hogy az még a leghiggadtabb embert is kihozza sodrából. (Helyeslés és derültség a szélső baloldalon.) Nincs a bűnnek oly válfaja, mely ezen szégyenfoltos mandátummal össze ne volna kapcsolva. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Derültség a jobboldalon.) A lélekvásárlás, a vesztegetés, a hamis okmánycsiuálás, az esküszegés, a bünpalástolás, (Nagy derültség. Élénk helyeslés a szélső balon) a főispáni szédelgés ministeri . . . Elnöki Kérem a képviselő urat, méltóztassék kifejezéseit megvállogatni, mert az ilyenek nem egyeznek meg a parlament méltóságával. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Hosszantartó nagy zaj-) Orbán Balázs: Mindezek t. ház, oly bűnhalmazatot képeznek, hogyha volna ez országban részrehajlatlan igazságszolgáltatás, talán százak kerülnének a börtönbe.(Igaz! Lgy van! a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Ez az egész választás és az e körüli eljárás, valódi bünkrónikát képez, (ügy van! a szélső balon.) A felháborodásnak egy fergetege rohant át az egész országon, maguk a tisztességesebb kormánypártiak is megdöbbentek, mert tudták azt, hogy itt a magyar nemzet jó hírnevének tisztessége van Európa népe előtt veszélyeztetve és hogy az a cynismus, a mely itt elkövettetett, nemcsak a kormányt bélyegzi, hanem a nemzetre is, a mely ily kormányt eltűr, árnyat vet. (ügy van! szélső balfelöl) Akkor, a midőn a belügy minister úr a somogyi központi bizottságnak a hamisítást hivatalosan eonstatáló és ezen hamisítók ellen fegyelmi
