Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-51

5l,»r»zíígos illés január 28-án, szombaton. 1888. 297 ezek a személyszállítás szempontjából messzeha­tók. (Helyeslés és tetszés.) Utalhatok p. o. egy igen gyakorlati kísérletre, melyet a Duna által versenyzett állomásoknál tet­tem, melyekre nézve különösen a nyári idény alatt a személy-díjszabásnál átvettem a hajózási díjtéte­leket és mondhatom, hogy az által igen kedvező eredményt ért el az államvasút igazgatóság a személyszállítás tekintetében, oly viszonylatokban, melyeknél a magyar államvasutak azelőtt szállítást egyáltalában nem teljesítettek. (Tetszés.) A személy­szállítás tekintetében tehát megtettem a legmesz­szebb menő intézkedéseket, azon határok közt, melyeket rationabilisoknak tartottam. (Helyeslés.) A mi a darabárúk díjtételeinek mérséklését illeti, t ház, e tekintetben is fennállnak a legnieez­szebb menő kedvezmények mindazon irányokban, melyek gazdasági érdekeinket érintik: de viszont azon áruknál, melyek nem oly mértékben hazai termények és a mellett nagy értéket is képvisel­nek, a díjtételek leszállítása igazán meg nem en­gedhető és teljesen felesleges intézkedés volna. (Helyeslés.) Hogy különben a szállításokra nézve a díj­mérséklések mily eredménynyel járhatnak, bátor vagyok egy rövid példát idézni-és néhány ada­tot szolgáltatni. (Halljuk! Halljuk!) A magyar államvasutaknak különösen zimo­nyi vonala, mely leginkább ki van téve a viziut versenyének, a múlt időben nagyon keveset szál­lított és így keveset jövedelmezett. Azonkívül t. ház, azt a közgazdasági czélt is szem előtt kellett t; rtanom, hogy a díjtételek mérséklése által további mérséklést érjek el a vizi szállításoknál is; tehát nemcsak pénzügyi, de közgazdasági szempontok is arra indítottak, hogy a lefolyt évben a Duna-hajó­zással szemben a megszokottnál erősebben vegyem fel a versenyt. És ezzel mily eredmény éretett el az 1887-iki adatok szerint? (Halljuk!) A budapest­zimonyi vonalon Budapestre, Kőbányára, szóval a főbb piaezokra szállítatott gabona 1836-ban 11,926 tonna; szilva 3891 tonna; 1887-ben gabona szállíttatott 39,791 tonna, szilva 30,727 tonna; (Általános tetszés) tehát gabonában több 27,865, szilváb vn több 26,836 tonnával. (Általános élénk tetszés.) Ezek szerint, t. képviselőház, a jövedelem a magyar államvasutak ezen vonalán i887-ben ga­bona után több volt 111,440 frttal, szilva után 254,885 frttal, ugy, hogy az összes bevételi több­let ezen actio folytán 366,325 frtot tett. (Általános tetszés. Egy liang a szélső baloldalon: Jó volt a ter­més. Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház, hazai viszonyaink között a conrancturákat fel kell hasz­nálni ; (Általános élénk helyeslés) ha nincs jó termés, bizony nem lehet jó szállítás sem. (Általános he­lyeslés.) De t. képviselőház, e tekintetben még roesz­rÉPYH. NAPLÓ 1887—92. II. KÖTET. szebb is mentem. (Halljuk!) Közforgalmi szem­pontokból nagy hiányát éreztem egy oly hajózási vállalatnak, a mely a kormánynyal és ennek köz­gazdasági irányával bensőbb összeköttetésben áll. Ezen hiányt valamely alakban pótolnom kellett épen közgazdasági szempontokból. És miután a magyar állam nincs azon helyzetben, hogy akár drága biztosíték nyújtása által, akár más utón egy gőzhajózási társulatot hozzon létre, a tiszai kotrások czímén és azok kiegészítéséül egy-két gőzös ren­deltetett meg. Ezen gőzösök teljesítik a kotrási szolgálatot a Tiszánál és vontatást is teljesítenek, minek következtében a tiszai vontatási díjakra je­lentékeny hatást lehetett gyakorolni, azok olcsób­bakká lettek téve és a mellett, hogy ezen hajók segélyével a kotrási díjakat 1 frt 20 krról 37 krra lehetett leszállítani és millióra menő hasznot hozni az államnak, ezen hajók még forgalmi szempont-^ ból is kifizették magukat, mert egyiket lerendelvén a Szávára, ez négy sárhajó segélyével igyekezett az említett forgalom emelést előmozdítani. (Élénk helyeslés.) A vizi utat is felhasználom e szerint, egyelőre csak szerény eszközökkel, de remélem, hogy a magyar állam rövid idő múlva oly hajózási esz­közökhöz fog nyúlhatni, a melyek ez irányban is kielégíthetik közgazdasági igényeit. (Általános élénk helyeslés.) De talán nem kerülte ki a t. ház figyelmét a lisztszállítás díjtételeinek azon mérséklése, a mely sajnálatomra különösen Austriában félreértetvén, igen kellemetlen commentárokkal kisértetett. (Halljuk!) Sietek megjegyezni, hogy e téren én a közös vámterületet teljes mértékben respectálom és hogy én semmiféle oly intézkedést tenni nem szándéko­zom, a mely a velünk kösös vámszövetségben élő társállam érdekeit sérthetné. Hanem, t. ház, mit tettem én tulajdonképen ? (Halljuk/) Budapest és Bécs között a lisztszállít­mányok, melyek igen tetemesek, de különösen azok, melyek Csehországba voltak rendelve, a vas­utakat kikerülték és mentek a Dunán. Választá­som volt a között: vagy nem szállítani semmit, a minek következtében nem jövedelmezne kellően a budapest-brucki vonal, vagy leszállítani a díj­tételt s ezáltal pénzügyi haszon mellett közgazda­sági hasznot is hozni létre; azaz egyfelől az állam­vasutakatellátni szállítmánynyal, másfelől a liszt­szállítások díjtételére általában is befolyást gya­korolni. A magyar államvasutak nem tettek tehát semmi egyebet, mint csekély különbözettel átvették a viziút díjtételeit. Természetes, hogy ennek kö­vetkeztében az osztrák-magyar államvasút is kény­telen volt ugyanazon díjtételeket átvenni és igy a két vasút együtt hatott a czél elérésére. Ennek a magyar államvasutakra nézve 38

Next

/
Thumbnails
Contents