Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-51

51. országos ttlésjannár 28 án, szombaton. 1888. 2'9'ij' ellen, hogy bizonyos, előbb a rendes költségvetés­ben szerepelt tételeket a beruházások közé vet­tem át. Törs Kálmán: Csak constatáltam ! Baross Gábor, közmunka- és közleke­désügyi minister: Igaz, t. képviselőház, hogy szám szerint a oeruházázoknál fordul elő a leg­nagyobb megtakarítás, kerekszámban mintegy 3.080,000 forinttal. De, t. képviselőház, csakis ott lehetett a legnagyobb megtakarítást tenni. Hivat­kozhatom talán a költségvetés részleteire. Méltóz­tassék végignézni az összes tételeket, vájjon csak egyetlen egy, részben megkezdett, vagy feltétle­nül szükséges beruházást elhanyagoltam-e ? Igaz, már a magasabb eoneeptio kedvéül is, óhajtottam volna ugyan többet is fölvenni; sőt kétségkívül vannak okok, melyek miatt kiLönösen a vizeknél még nagyobb előirányzattal kellett is volna fel­lépni, de kénytelen voltam ettől eltekinteni, mert nem tartottam azt elodázhatlanul szükségesnek. (Helyeslés.) Egyébként azonban ismétlem, minden tétellel méltóztatik ott találkozni, a mely ez idő szerint indokolt és szükséges. (Élénk helyeslés.) A megtakarítás különben két okra vezethető itt vissza. Az egyik, hogy elesett egy nagy beru­házási összeg a munkáes-beszkidi vusut építésének befejezése folytán. A másik, hogy ;iz egyes téte­leknél kisebb Összegeket irányoztam elő; mert t. ház, azt tapasztaltam, hogy a múltban a leszámo­lások és a kivitel körül különösen azért fordultak elő némi bajok, mert nagy összegek lettek egyes években bizonyos czélra. előirányozva,, melyek a végrehajtás fohytán nem lettek felhasználva és igy azután a hitelek bizonyos rendellenes lefolyást nyertek. Én nem veszek fel többet egy évre, mint a mennyit tényleg biztossággal végrehajtani lehet. (Élénk helyeslés.) En azt hiszem, okszerű, mert azt megkövetelheti a törvényhozás budgetjoga szem­pontjából, hogy a hiteleket az előirányzott czélra rendszeresen használjam fel. De viszont az administratio és a törvényhozás ezen joga között hizonyos collMo kerül elő a gyakorlatban. Még a költségvetési törvény nincs meg, a végrehajtáshoz nyúlni a legritkább esetben lehet. A költségvetési törvény későn alkottatik meg és igy a végrehajtáshoz rendesen az év má­sodik felében lehet fogni; már pedig legnagyobb részt építkezésekről lévén szó, ezen késedelem kö­vetkeztében az évből kevés marad rendelkezésre ezek keresztülvitelére, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy bekövetkezik a téli idő. Mindezen gyakorlati nehézségeket számba véve, ismétlem, elhatároztam, hogy nem fogom többet előirá­nyozni, mint a mennyit azon évben tényleg felhasz­nálni képes is lehetek. (Általános helyeslés.) Ez az, a mire különösen felhívom a t. ház figyelmét és ismételhetem, hogy a beruházásoknál eszközölt megtakarítások által semmit sem hanyagoltam el. (Élénk helyeslés.) Hogy pedig áttettem egyes tételeket a beru­házások közé, annak egyszerű oka az, mert a pénzügyi bizottság ismételten kijelentette, hogy a költségvetés belső beosztását a tételek természete szerint kell eszközölni. A közlekedési ministerium költségvetésében új építkezésekre jelentékeny összeg volt felvéve és ezen új építkezések épenséggel beruházási ter­mészettel bírnak, hogy tehát a dolog rendszeres kezelését lehetővé tegyem, az ilyen természetű kiadásokat átutaltam a beruházások közé. De ezekre nem hivatkozom, mint megtakarí­tásokra ; mert mint kimutathatom, ennek daczára minden egyes tételnél, a rendes kezelésnél is meg­takarítást értem el. Ez nem akar megtakarítási manőver lenni; ez tisztán a budget helyes beosz­tásának rendszeresítésére szolgál. Remélem, ezt senki sem fogja aggályosnak tartani. (Élénk he­lyeslés.) A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy nem tudja, hogy a tartalékkészletek felhasz­nálása által idéztetik-e elő a megtakarítás. A t. kép­viselő ur nem méltóztatott a részleteket figyelembe venni és igy kénytelen vagyok egész általános­ságban azt mondani: nem tudom milyen tartalék­készleteket érthetett ő? Egyetlen egy tartalékkész­letről lehetne beszélni és ez a magyar államvasutak forgó tőkéje, de ennek a költségvetéssel semmi dolga nincs. Az annál elért megtakarítás pedig nem is veszélyezteti a magyar államvasutak üz­letét, mert itt a magyar államvasutak üzletének bizonyos latitudeje van, a mely külön törvény által van szabályozva. Helfy Ignácz: Az anyagkészletek! Baross Gábor, közmunka- és közleke­désügyi minister: A t. képviselő ur az anyag­készletekre hivatkozik. Erre megjegyzem, hogy ez is ugyancsak az államvasutaknál lehet. E te­kintetben a közt »olt a választás, hogy vagy azt kellett tennem, hogy az anyagkészletek szükség­telen nagy mennyiségben tartatnak vissza, vagy pegig azt kellet tennem, a mint tettem is, hogy azok leszállittuttak fokozatosan az okszerűség­mérvére. Hiány benne nincs, sőt előre is jelez­hetem, hogy ha különös előie nem látható válto­zások bekövetkezni nem fognak, e téren még további megtakarításoknak is van helye. (Általá­nos élénk helyeslés.) A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy aggályai vannak arra nézve, hogy vájjon nem halasztatnak-e el bizonyos dolgok máról, mely dolgokra okvetlenül szükség volna a jövő érdeké­ben. (Bálijuk!) Csak ismétlem, hogy teljes tudatá­val birok annak, hogy mivel tartozom e tekintetben a jövőnek és jelennek és megnyugtathatom a t. képviselő urat ép ugy, mint a t. házat, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents