Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-50

286 50. országos fiiéi január 27-én, pénteken 188?. hogy miután a posta- és távírda szakszámvevősé­gek költsége átvétetett a központi igazgatásba, a pénzügyi bizottság azon várakozását fejezte ki, s mihez a t. minister ur is hozzájárult, hogy a posta- és távírda-szakszámvevőség költségei ezen­túl is az indokolásban külön mutattassanak ki. Az államépítészeti hivataloknál 114,414 írt kiadási többlet mutatkozik. Ezen kiadási többlet szintén egészen látszólagos annyiban, a mennyiben a kő­utak kezelése czímíí rovata hozatott ide át, sőt még 1702 frt megtakarítás mutatkozik ezen czím­nél. Igaz, hogy ezen czímnél a bevételi kevesebb­let 10,000 frtot tesz; ezen 10,000frt azonban ma­gyarázatát a gőzkazán-vizsgálatok, illetőleg az e vizsgálatokkal járó dijak csökkenésében találja. A kőutaknál kevesebb kiadás mutatkozik 340,601 írttal; ebből azonban a tényleges meg­takarítás csupán 92,035 frt, a hátralevő összeg különböző áthelyezésekbej találja magyarázatát. Névszerint az á 11 amépítészeti hivatalnak ezímébe ment át 116,116 frt, a beruházások ezímébe men­tek át az új utak rovata 110 ezer frttal és szintén a beruházások közé ment át a barcs-theresienfeldi híd kölcsöntörlesztéei részlet 22,450 írttal. A be­vétel ezen czímnél 6950 frt csökkenést mutat. E csökkenés a barcs-theresienfeldi közúti hid jöve­delmének apadásában találja magyarázatát. Ez pedig onnan származott, hogy a barcs-pakráczi vasút kiépíttetvén, a forgalom egy része ezen vas­útra lett terelve. A folyammérnöki hivatalok czí­ménél a kiadás 32,445 írttal nagyobb, mint az 1887-iki előirányzat volt. De e tétel is lényegében legalább látszólagos és pedig azért, mert a vizi utak czíméből hozatott a kezelési rovat a térképezési költségek levonásával. A vizi utaknál a kiadási kevesebblet 513,983 frt, ez azonban 10 ezer frt megtakarítástól eltekintve szintén látszólagos ter­mészetű annyiban, a mennyiben új építkezés czí­mén a beruházásokba ment át 427,000 frt, a keze­lési rovat 75,483 frttal, a hivatalos épületek újítása czímíí rovat pedig 1500 frttal szintén más czímbe lett áthelyezve. A posta és távírda czímén meg kell emlékezni a posta és távírda intézménynek egyesítéséről. A minister ur midőn a posta és távírda intézményt egyesítette, azon intentiók szerint járt el, melyek­nek a t. ház többször kifejezést adott. (Helyeslés.) A posta és távírda egyesítésének pénzügyi ered­ménye már a jelen költségvetésben is kifejezést talált; névszerint a kiadások 418,500 frttal van­nak kisebb összegben felvéve, a melyből a látszó­lagos, illetőleg áthelyezések utján származott 121,615 frtot le is ütjük, még mindig 296,885 frt megtakarítást mutatnak. Ha ehhez hozzá vesszük a posta és távirdai forgalom fokozatos fejlődésének eredményéül előirányzott több bevételt 414,000 frttal : akkor a posta és távirdai czím mérlege szemben az 1887-iki előirányzattal kedvezőbbnek mutatkozik 710,985 frttal és a pénzügyi bizottság a minister ur által előterjesztett adatokból azon meggyőződést merítette, hogy a posta és távírda egyesítése nemcsak pénzügyi tekintetben, de egyébként is kezelési szempontból és a forgalom fejlődése és emelkedése tekintetében is csak sike­res hatású lesz. (Élénk helyeslés.) Az államvasutak czímére térve át, az üzleti kiadás 180,300 frttal van kevesebb összegben fel­véve— megjegyzem, hogy 1888-ra a kiadások elő­irányzata 22 millió, 1887-re 21.819,700 frt. Az 1886-iki-zárszámadás 19.972,281 frtot mutat fel. Az összes üzleti bevétel ugy mint tavaly 36.500,000 frtral van előirányozva. Az 1886-iki zárszámadás 34.164,443 frtot mutat. Azonban minden félreér­tések megelőzése czéljából kötelességem ezen bevételeknél megjegyezni azt, miszerint a szál­lítási bevétel az összes bevételtől megkülönböz­tetendő. Ászállítási bevétel 1888 ra csak 34.540,000 írtban irányoztatik elő; 1887-re 36.170,000 frtra lett előirányozva. A közkézen forgó 1887-iki kezelési kimutatások szerint pedig az 33.911,598 frt. Megjegyzem azonban, miszerint ezen keze­lési kimutatások feltétlen irányadóknak nem ve­hetők, mert a második félévre nézve a végleges leszámolást nem foglalhatják magukban és mert a második félév a vasutak üzletében mindig ked­vezőbb szokott lenni. De ha itt fog is hiánylat mutatkozni, másfelől alapos remény van arra, hogy viszont a kiadásokban tetemes megtakarí­tás fog elóállani és igy azon összeg, a melyet a ministerium 1887-re üzleti feleslegül előirány­zott, ha nem is elérhető, de mindenesetre meg­közelíthető lesz. Különben a fődolog nem a bruttó jövedelem összege, hanem az, mennyi az az üzleti felesleg, a mi marad és hogy milyen az üzleti hányad, vagyis azon arány, mely a bevételek és kiadások közt fennáll. És e rész­ben a helyzet mindig kedvezőbbnek mutatkozik. (Halljuk!) A szállítási bevételeket a minister ur 1888-ra 630 ezer forinttal alacsonyabbra irányozta elő, mint az 1887-re történt és pedig olyanformán, hogy a személyszállítás 560 ezer frttal, a katonai szállításnál 100 ezer frttal, apodgyász szállításnál 80 ezer frttal kevesebbet vett fel és csak a gyors­árú szállításnál lett 50 ezer frttal, a teheráru szá­ntásnál pedig 60 ezer frttal több felvéve és hogy mégis az államvasutak üzleti bevételeinek elő­irányzati összege 36.500,000 frt, ugyanaz a tétel, mely 1887-re előirányozva lett. Ez magyarázatát abban találja, hogy mig a különféle bevételek czímén 1887-ben 330,000, frt addig 1888-ban 960,000 frt lett előirányozva. A pénzügyi bizott­ság azon adatokból, a melyek rendelkezésre állottak, azon meggyőződést merítette, hogy a mi­nister ur a szállítási bevételeket, illetőleg az

Next

/
Thumbnails
Contents