Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-50

50. országos íilés j«nnár 27-én, pénteken IS88. ggy üzleti felesleget nem vette fel vérmes számítás alapján, mert a minister ur ezen bevételeknél is, illetőleg a várható felesleg meghatározásánál az 1886-iki zárszámadásokból indult kies ezen ered­ményekhez hozávette a fokozatos fejlődés folytán várható összeget; hozzávette azon összegeket, a melyek a tarifalis reformok folytán, továbbá a keleti csatlakozásból és a vasutak hosszának 760 kilométerrel történt növekedéséből remélhetők. A bizottság tehát azon nézetben van, miszerint a minister ur e részben is reális alapokból indult ki és ha a viszonyok rendesek maradnak, akkor az előirányzat e részben is elérhető lesz. Az üzleti felesleg 1888-ra 14.680,000 fo­rinttal, 1887-re 14.500,000frttallett előirányozva; a zárszámadás eredménye 1886-ban 14.252,720 frtot mutat, vagyis az összes befektetések után számítva, az államvasutak tiszta jövedelme, ha a vicinális vasutakat is hozzá vesszük 3-69°/°-ot, ha pedig a vicinális vasutakat nem számítjuk, 3-75°/o-ot tesz. Az állami gépgyár-üzletnél a tiszta jövede­lem 59,070 frt emelkedést mutat, vagyis a mig a múlt évre 6.8% volt a tiszta jövedelem a be­fektetés után, az erre az évre 8%-al irányozta­tik elő. Ugyanígy áll a helyzet a diósgyőri vas- és aezélgyárral, a hol mig a múlt évben 5%- al volt előirányozva a tiszta jövedelem, most az 6'42%-kal irányoztatik elő. A nyugdíjak 64,400 frttal magasabbra vétet­nek fel. Ez megfelel 1886-iki zárszámadás ered­ményeinek, másfelől az is számba veendő, hogy ezen többletből 44,020 frt a posta- és távirda­intézményre esik. A beruházások 3.084,740 frttal csekélyebb összeggel vétetnek fel. Általában, ha a beruhá­zásokat méltóztatnak tekinteni: akkor az 1882. évtől fogva, a honnan adataimat vettem, azok folytonos csökkenést mutatnak, ugy, hogy mig a beruházások 1882-ben 21.400,000 frtot tettek, ma már a költségvetésben csak 9.803,760 írtban vannak felvéve. Ha már most összegeztetnek azon számbeli eredmények, melyeket előadni bátor voltam, kitű­nik, hogy a bevételek csökkennek 115,800 frttal, a kiadásoknál pedig 4.839,570 frt megtakarítás mutatkozik, vagyis a közlekedésügyi minister ur mérlege 4.723,770 frttal lett kedvezőbb az 1887-ik évi előirányzattal szemben. A pénzügyi bizottság ugy találta, hogy a minister ur a, bevételi tételek felállításánál a meg­felelő realitással járt el. (Helyeslés a jobboldalon.) A kiadásokat illetőleg pedig a minister ur az or­szág financiális helyzete iránt élénk érdeket tanú­sított, (Helyeslés a jobboldalon) s a megtakarításban elment egészen azon határig, melyet az állam financiális helyzete előszab, de odáig még sem ment el, hogy azon intézményeknek, melyek tár­czájához vannak kötve, jövendő fejlődését veszé­lyeztesse. Ennélfogva a pénzügyi bizottság a közmunka ­és közlekedésügyi ministerium költségvetését vál­tozatlanulajánlja a t. háznak ugy általánosságban, mint" részleteiben való elfogadásra. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) GoSZtonyi Sándor: T. ház! Midőn a jelen tárcza költségvetésénél általánosságban felszólalok, teszem ezt nem azért, mintha a jelenlegi minister ur személye vagy eljárása ellen kifogást akarnék tenni; hanem felszólalok azért, mert elődjeinek eljárása oly hibákat, oly hézagokat, oly hanyag­ságokat tüntetett fel, különösen a tiszavidéki mü­vek építése alkalmával, hogy azokat elhallgatni egyáltalában képes nem vagyok. (Helyeslés a szélső balon.) Méltóztatnak tudni, hogy ámult 1887. esz­tendő június havában az úgynevezett algyői Ti­szánál a tiszai zsilip összeomlott, összeomlott pe­dig akkor, midőn a védtöltés lábánál még viz sem volt, összeomlott tehát akkor, midőn semmi ve­szély nem fenyegetett; összeomlott azért, mert már alapjában rosszul volt építve. A jelenlegi t. minister ur, midőn ezen zsilip összedűlt és Hód-Mező-Vásárhely, valamint Algyő határát, mintegy 40 ezer holdat viz borította el és az ottani lakosságnak mintegy 2 millió frtnyi kárt okozott, elrendelte a vizsgálatot; de elrendelte e vizsgálatot egyoldalúlag, discriplináris utón azok ellenében, akik e bajnak okozói egyáltalában nem voltak, elrendelte a mindszent apátfalvi ármente­sítő társulat mérnökei és annak igazgatója ellen; holott nagyon jól tudjuk, hogy a mindszent-apátfalvi tiszai ármentesítőtársulatvilágosankimondta,midőn a közlekedési ministerium ezen zsilipnek átvételét elrendelte, hogy ezen zsilipet nem veheti át gon­dozása alá ; mert az már alapjában véve rosszul van építve és az első vizáradás alkalmával a ro­hanó viz azt el fogja dönteni. A t. minister urnak a vizsgálatot tehát nem azok ellen kellett volna megindítani, a kik a baj­nak okozói nem voltak; nem a mindszent-apátfalvi ármentesítő társulat közegei ellen ; hanem azon kormánybiztos ellen, akinek felügyelete alatt Qzen védművek épültek, azon műszaki közegek ellen, a kik az építésre felügyelni tartoztak volna, de nem ügyeltek fel; el kellett volna rendelni az épít­tető ellen, a ki hanyagul teljesítette az építtetést. De mindenesetre hanyagsággal vádolom a t. mi­nister ur elődjét, a ki az egész építésre kö­telességszerü'leg felügyelni tartozott volna. Ha egyes ember teszi ezen kárt más egyes ember el­lenében, ez az illető birósäg előtt mindig követel­het kártérítést. De ily egyoldalú vizsgálat ellen, mint a minőt a t. közlekedésügyi minister ur el­rendelt, hiába járulna valaki a bíróság elé, mer+

Next

/
Thumbnails
Contents