Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-50

50. orwágos ülés január 27-én, pénteken. 18S8. 18 í mdirect adók által és részben az adóalapnak productiv haladása van meggátolva az adózás által. Tehát nem azon szempontból hozom fel, mintha új adó kivetését kívánnám javaslatba hozni, hanem azon szempontból, hogy e példákkal e jótékony és nagyfontosságú czélnakhorderejét illustrálva arra, kérjem a t. kormányt, hogy a jövő költségvetésben nem új adókivetés alapján, hanem, hogy némely a költségvetésben máig is érvényben levő és nem indokolható számos kiadásokból, melyek ma is milliókra mennek, a megtakarításra fektetve a szegényügy gondozása ezen nemének, tudniillik a dologházak felépítésének fedezésére a kormány a jövő költségvetésben rovatot nyitni és abban egy tekintélyes összeget előirányozni szíveskedjék. Addig pedig, mig e jótékonyczélnak életbeléptetését, mindnyájunk örömére üdvözölhetni remélem, kérem a t. kormányt, méltóztassék akkép intézkedni és arra hatni, hogy a tolonezozási ügyre vonatkozó különben elég humánus szellemtől áthatott ministeri szabályoknak foganatosításában közegei nagyobb lelkiismeretességgel járjanak el mint eddig, minthogy a lapokból is értesültünk, hogy a napokban is a tolonczok megfagyás által teljesen •elpusztultak. Azon reményben, hogy a t. kormány e szerény indítványom borderejét felfogva, a dologházak építésére megtalálja a módot és utat és a jövő költségvetésbe egy rovatot fog erre beilleszteni, kijelentem, hogy a tolonczkiadásokra előirányzott összeget elfogadóul. (Helyeslés a szélső •laloldalon.) Báró Orczy Béla, a belügyministerium vezetésével megbizottö Felsége személye kö rüli minister: T.ház! Hogy a tolonczok száma a fővárosban évről-évre bizonyos rendszeres emelkedést mutat, hogy annak oka első sorban az, hogy a városokban, a mint azok lakossága és ipara fejlődik, emelkedik, — emelkedik egyszersmind azok száma, a kik a városba mennek, hogy ott jobb keresetet találjanak, mint a hol azelőtt éltek. Ha «zen munkakereső emberek legnagyobb része olyan volna, a ki valóban a fejlődött ipar folytán itt több keresetre akar szert tenni: akkor talán a tolonczok száma sem szaporodnék ugyanazon arányban; de sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy sokan ezen osztályból nem azért jönnek a fővárosba, hogy itt munkát szerezzenek, hanem hogy másokat a munka- és keresetszerzésben megakadályozzanak ás károsítsanak. Azon arányban, a melyben szaporodik vala mely város lakossága, szaporodik a csavargók és nem tisztán munkakereső emberek hajlandósága ide jönni. És mi volt annak következése, hogy a főváros ezelőtt rendszerint megelégedett azzal, hogy az olyan egyéneket, a kik itt másoknak csak útjában állottak, hogy becsületesen keressék kenyerüket, a város határáig kisértette és ott szabadon bocsátotta ? Ennek következése az volt, hogy az KÉPTH. NAPLÓ. 1887—92. II. KÖTET. eltolonczozott egyének a városhoz legközelebb eső községeket megszállták és azon községeknek nem volt mindig elég hatalmuk, hogy tovább tolonczolják őket, az illetők tehát, miután koldulás, vagy zsarolás utján megkeresték, a mit akartak, 24 óra múlva ismét Budapesten voltak. A fővárosi államrendőrség, hogy ezen eljárásnak elvágassék az útja és az illetőket innen távol tartsa, a mennyiben azok illetékességi helye kimondható, eltolonczoHatja egész illetékességi községükbe, a hol a község talán könnyebben fogja őket féken tartani és az ott maradásra birni, mint az olyan községek, melyek illetőségébe az illetők nem tartoznak. Remélem, hogy ezen újabban behozott rendszer eredménye nem fog elmaradni.-Ámbár, a mig ilyen egyének léteznek, ezeket a várostól távol tartani lehetetlen. Az új tolonczházn'ak két előnye van, az egyik az emberiségi szempont szem előtt tartása, hogy az illetők, a kik még soha bűnt nem követtek el, csaknem követik a szorgalmas munkások példáját, tisztességesen vannak ellátva,; a másik pedig az, hogy az illetők sokkal szigorúbb rendszabályok alá vettetnek, mint az előbbeni tolonezházban. Nem büntettetnek, de érzik azon helynek komolyságát, a melybe jutnak. És miután az új tolonezIiázban börtönosjztály is van, a mely az eddigiben ncn» létezett; az illetők látják, hogy ha rosszat cselekednek, meg fognak büntettetni. Megvallom, magam örülnék leginkább és osztozom a képviselő ur nézetében, ha lehetne a forgalomnak egy ily nagy központjában oly eszközt és utat találni, hogy minden munkakerülő embert foglalkoztatni és neki tisztességes keresetre alkalmat adni lehetne. Hanem épen a dologház hiánya gátolja. Bár volna ilyen dologház és bár terjedne minél inkább ez eszme, a mi bizonyosan nevezetes megkönnyítést fog maga atán vonni. A kormány készségesen fontolóra fogja venni e kérdést. ígéretet tenni ez iránt nem merek, mert a teendő intézkedések más factorok hozzájárulásától is függnek. De a. kormány a -legjobb akarattal van az iránt, hegy lehetőség szerint a kérdésnek ily módon való megoldását, ha nem is azonnal, de minél •előbb keresztül vigye. Kérem a t. házat, méltóztassék a tételt megszavazni. (Helyeslés.) Meszlényi Lajos: T. ház! E kérdéssel összefüggőleg bátorkodom at. belügyministerurat kérni és másrészt figyelmeztetni egy dologra, mely e hazának egy plágiumát képezi. E plágium nem egyéb, mint a regen vajúdó oláhezigány - kérdés. Az egész országban, számításom szerint, legalább 5—6000 lakásnélküli ezigány kóborol. Tavaly, midőn erre nézve ez oldalról nyilatkozat kéretett, a belügyminister ur azt mondta, hogy e kérdés tanulmányozása folyamatban van. Nálunk, külö, 36