Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-49
256 49. országos ülés január 26-án, csütörtökön. 1SSS. pedig ezt nem követeli, akkor el kell ismernie az ellenkező nézet jogosultságát is. (Elénk tetszés a jobboldalon.) S épen azért én azon nézet jogosultságát, melyet annak idején ezen állás szükségességére nézve kifejtettem, ma is fentartom. (Helyeslés jobbfelöl.) S hogy a kormány a takarékosságot még itt is akarta érvényesíteni, arról meggyőződhetett a t. képviselő ur abból, hogy habár az intézménynek mindenütt felállítását én egyénileg ma is szükségesnek tartom, mégis tekintettel a pénzügyi helyzetre, annak csak fokozatos életbeléptetése proponáltatott a múlt évben és proponáltatik most, épen azért, hogy költségvetésünk ezen intézmény teljes életbeléptetése által ez idő szerint meg ne terheltessék. A takarékosság tehát igenis itt is kifejezésre jut. (Ugy van! a jobboldalon.) A közvetlenül előttem szólt képviselő ur szíveskedett a mi administratiónkról oly dicséretekkel szólni, hogy ha azokat — pedig fognak róla gondoskodni — majd külföldön olvassák, akkor azok a külföldi emberek, kiket szeretnének ide csalogatni, hogy utjokat erre vegyék, nem mernek majd ide jönni. (Igás! Igás! jobbfelöl) mert a képviselő ur ugy tüntette fel Magyarországot, mint a hol nyugodtan, életveszély nélkül még csak utazni sem lehet. Szederkényi Nándor: igen, egész megyékben ! Tisza Kálmán ministerelnök: Nem voltak olyan megyék, hanem igen is történtek egyes szembeszökő, nagyobb csapatokban, de nem „egész tömegekben" — mint ő mondja — elkövetett rablások, melyekkel szemben a kormány azonnal a legerélyesebb eszközökhöz nyúlt, mely eszközöknek sikere meg is volt és meg is van. De ha akarja a képviselő ur az összehasonlítást a múlt és a jelen közt — mert mindig arról beszél, hogy jelenben mennyire megromlott az administratio, ezen szempontból; — akkor először arra figyelmeztetem, hogy — bármennyire tisztel em is hazámnak azon vidékét, mint valamennyi vidékét — épen a Bakony környékét a legcivilisáltabbak köze a képviselő úron kivül még eddig senki sem számította, mert az ő általa is említett Sobri és másféle rablásitények épen mindig a Bakony vidékén fordultak elő és onnan eredtek. (Igás! Igaz! jobbfdöl.) Pázmándy Dénes: Hát Sopronmegye! (Zaj. Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Én a kép viselő urakat ki szoktam hallgatni. Sopronról szó sincs, ott statárium sincsen. Pázmándy Bénes: Kilencz rablás történt! (Hulljuk! Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Hogyan volt ott régebben? Midőn azon vidéken a rablási tények fenforogtak, erős katonai közreműködés kellett hónapokon keresztül ez állapot elnyomására és ma, miután az administratio — a mint önök mondják — megrontatott, elég volt az önök ellenzésével, de az egész ország utólagos helyeslésével felállított csendőrségnek egy részét összpontosítani, hogy minden katonai segédlet nélkül is a közbiztonság helyreállittassék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ez a különbség múlt és a mostani administratio között. (Igás! Ugy van! jóblféläl.) Ezt tartoztam, t. képviselőház, megjegyezni, valamint felveszem a keztyüt annak helyén és annak idején akármikor annak bebizonyítására, hogy ha az administratióban, mint mindenütt a világon, vannak is hibák, a magyar administratio az elmúlt 12 év alatt minden tekintetben javult. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfelöl.) És épen az én általam initialt és a törvényhozás által megszavazott törvényjavaslatokban le van rakva csirája annak a jövő javulásnak, a mely rögtönözve soha, sehol nem volt lehető, annak a javulásnak, a melyet abban kell keresni, hogy kellőleg qualificált egyének teljesítsék az administratio köréhez tartozó kötelességeket. (Ugy van! jobbfelöl.) De Grünwald Béla t. képviselő ur összehasonlítást is tett, hogy mennyi személyzetből áll Poroszország központi hivatala és mennyiből Magyarország. Én, t. képviselőház, elhiszem, mert nem mondaná, ha a számok nem mutatnák ; de ha összehasonlítást akarunk tenni, azt is figyelembe kell venni, hogy egyes helytartóságok mit teljesítenek ott, a melyek nálunk nincsenek és mennyi azoknak a személyzete, mert különben igazságos összehasonlítást tenni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindent össze kell venni, akkor lehet csak igazságosau és helyesen hasonlítani. (Helyeslés jobbfelöl. Halljuk!) Ez az egyik. Továbbá tekintetbe kell venni még azt is, hogy némely állam és Poroszország is némely vidéki teendőkre nézve ma is azon helyzetben van, hogy még akadtak emberek, kik befolyásért, tekintélyért jóformán, nem mondom egészen ingyen sok íünctiót végeznek. Vájjon — sajnos — Magyarországon nem hiúsult-e meg minden ily irányú kísérlet? Vájjon lehet-e nálunk arra számítani, hogy bizonyos teendők, hogy ugy fejezzem ki magamat, ingyen munkával végeztessenek ? Sajnos, de nem lehet. (Igás ! Ugy van! jobbfélöl.) Ez a másik, a mit figyelembe venni okvetlenül szükséges. Én, t. ház, az indítványt, melyet a képviselő ur beadott, el nem fogadom. Nem fogadom el, mert mint mondám, azon intézményt szükségesnek tartom. De a képviselő urat még egyre figyelmeztetem (Halljuk!) és ez az, hogy ha ezen intézmény továbbfejlesztése, azaz a többlet törlése iránt szólalt volna fel, azt hiszem, a budget-eljárás keretében maradt volna. De az egésznek törlése mit