Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-49

244 49. öF*2á.go» ülé» január 2fi-íui, Oaíltörtökön. !88S. nisterium. Központi igazgatás és földtehermentesítési alapigazgatóság. Rendes kiadások: XV. fejezeti, ezím. Személyi járandóságok és kiadások összesen 343,864 frt. Holló Lajos: T. képviselőház! A belügyministeri költségvetés általános tárgyalásánál engedje meg a t. ház, hogy a közigazgatásra vonatkozólag néhány általános észrevételt tehessek. (Halljuk!) Kijelentem, hogy a közigazgatás szervezésének kérdését a maga egészében érinteni nem szándékozom, nem szándékozom pedig azért, mert jól tudom, hogy közéletünknek nem volt egyetlenegy kérdése, mely alkotmányos életünknek 20 éve alatt és csak a legközelebbi években is oly alapos és teljes megvitatást nyert volna, mint épen a közigazgatás szervezésének kérdése. Ha mindazonáltal felszólalok, teszem ezt először azért, hogy j felhívjam a figyelmet azon kérdésekre, melyek a szervezés kérdésétől teljesen külön állva, attól egészen függetlenek; de a közigazgatás jóvátételéhez okvetlenül szükségesek és másodszor azért,hogy az újabbi közigazgatási törvények meghozatala óta, az életben mutatkozó és előálló eredményeket vizsgálat tárgyává tegyem és levonjam az eredményekből vonható következtetéseket. És habár nem is Ígérhetem, hogy felszólalásomban új és érdekes dolgokat fogok elmondani: mindazonáltal mégis kérem a t. házat, hogy becses figyelmével megajándékozni kegyeskedjék. (Halljuk! Halljuk!) A mi az elsőt illeti, erős meggyőződésem, hogy a. legnagyobb csalódásban vannak azok, ha ugyan vannak ilyenek, a kik azt hiszik, hogy a szervezet kérdésének sikeres megoldása fog azon kizárólagos remedium lenni, a mely a közigazgatás bajait és hiányait orvosolni fogja. Erős meggyőződésem, hogy a szervezés kérdésétől teljesen függetlenül álló feladatok is léteznek; még pedig nem is egyes, hanem többes számban, a melyek megoldása a közigazgatás jóvátételére nemcsak üdvös, hanem feltétlenül szükséges is. Nem szándékozom ezen feladatokat kimeríteni, mert ezen feladatok kimerítése egy rövid beszéd kapcsán ugy sem sikerülne, azonban közülök néhányat felsorolni óhajtok. (Halljuk! Halljuk!) Elsőnek tartom az administrativ anyagi és alaki jogrend kiépítését és megteremtését. Ha a közigazgatási életviszonyokat megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy azoknak legtöbbje, talán épen azon része, a, mely legkényesebb, a mely a hatósági önkénynek és hatalmaskodásnak leginkább ki van téve, rendezetlenül áll, vagy ha rendezve van is, e rendezés talán az alkotmány előtti időből származva, ma már elavult és ósdi, az újabb korból százmazó szabályok pedig hézagosak és halmozottak (ügy van! a szélső haloldalon) és pedig annyira, liogy nemcsak a polgárság maga. a kinek pedig a közigazgatási életviszonyoknál azon normákat, melyekhez eljárását szabja, ismerni kellene, hanem a közigazgatás azon factorai is, a kik ezen szabványokat alkalmazni hivatvák, azokban eligazodni nem képesek, (Ugy van! szélső bal felől.) Inkább példaképen, mint taxatíve felsorolva, kívánom említeni az anyakönyvek országos vezetésének kérdését, a be- és kivándorlás ügyét, a mely a felvidéken folytatott agitatiók következtében nagy fontosságú állami érdeket érint. (TJgy van! a szélső balfelől.) Felemlítem ezeken kivül az egyleti és gyülekezési jogot, mely az országban a legkülönbözőbb módon magyaráztatik és alkalmaztatik. (ügy van ! a szélső balfelől.) Felemlítem a szegény- és tolonczügyet, a mely utóbbi csaknem botránykövét képezi a magyar közigazgatásnak, (ügy van/ szélső balfelől) a melynek habár eszményi szabályozása bekövetkezett a legutóbbi időkben, végleges rendezése az életben teljesen hiányzik. (ügy van! a szélső balfelől.) Felemlítem az építészeti ügyet, a tűzrendészetet, a közmunka- és a regaleügyet, melyek fontos közigazgatási érdekeket érintenek, (ügy van! a szélső balfelől.) Ha ez áll az anyagi administrativ jogra nézve,, ugyanezt lehet mondani az alaki jogról is. Az eljárásnál mindenekelőtt a rendőri eljárás áll előttünk, melynek legfontosabb részei, úgymint: a nyomozás, a vizsgálat, a személyes szabadságtól való megfosztás, a letartóztatás, a házkutatás, a gonosztevők üldözése, oly kérdések, a melyek nemcsak a közérdekkel, de a személyes szabadsággal is a legszorosabban függenek össze, (ügy van! a szélső balfelől.) Ha ezekre vonatkozólag tudom is és elismerem, hogy a rendőri eljárás szabályozása a bűnvádi eljárás végleges szervezésével áll kapcsolatban és hogy az annak alapján létesítendő és szervezendő: mégis, midőn a közigazgatás jóvátételéről szólok, én a rendőri eljárás szabályozását, mint sürgős szükséget hangsúlyozom. (Helyeslés szélső balfelől.) Az eljárás második része a szoros értelemben vett közigazgatási eljárás. A közigazgatási ügyek azon részében való eljárás, mely egyesek concret ügyeit illetik, tehát egyes személyek megidézésére, az ügyeikben való határozathozatalra, a határozat kihirdetésére, felebbezésre, a hatáskörök pontos beosztására vonatkozik, e téren oly zavaros helyzettel találkozunk, hogy mindaddig, mig ezen eljárás és az alaki jog ezen része szabályozva nem lesz, jogbiztonság a közigazgatásban nem remélhető. De én ezen felszólalásom alkalmával nem kívánom azt hangsúlyozni, hogy az administrativ codes legislativ utón hozassák be, mert az túlhaladott álláspont, hogy az administrativ szabályok, melyek oly változásnak vannak kitéve, egy egységes codexben foglaltassanak össze; de azt állítom, hogy a közigazgatási életviszonyok azon része, mely az állandóság ismérveit hordja magában, tör-