Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-48
240 48. orszAgos ülés január 25-én, szerdán 1888 Szentiványi Kálmán képviselő ur, a ki a mai napra szintén jelentett be egy interpellatiót, ezt a jövő szombaton fogja előterjeszteni. Tors Kálmán jegyző: Papp El ekPapp EleklT. ház! Ha valaki a tavaszi hónapokban a Hortobágynak és az 0-Berettyó medrének vidékét beutazz;!, meg fog győződni arról, hogy ott több mint százezer hold terület van víz által elborítva és a leghasznavehetöbb, legdúsabb talajú földek egy eontinuitásban egy egész tengett képeznek s önkéntelenül azon kérdést fogja felvetni, hogy minő indolens, egykedvű birtokos polgárok lakják e földet, kik ezen ázsiai állapotokat tűrik és mintegy elkárhoztató ítéletet fog mondani azon népes városok lakói felett, melyek itt e viztengerből kicsillämlanak. De, t. ház, ha valaki kissé foglalkozik az ottani vizi és vizlefolyási viszonyokkal, meg fog győződni arról, hogy azon területek, melyek minden év tavaszán csaknem állandóan viz alatt vannak, két, három, sőt négy szabályozó társulat által is mentesítve vannak a Kőrös, Tisza és Berettyó árjai ellen. Meg fog győződni továbbá arról, hogy azon vizek, melyek ott stagnálnak s a melyek ott, miként említem, igen nagy kiterjedésű területeket hasznavehetetlenné tesznek, a felső vidékről mesterséges csatornák által vezettetnek le. Ugyanis, ha valaki a Hortobágy vidékét beutazza, tapasztalni fogja, hogy Nádudvartól észak felé egész Böszörményig, keletnek Debreczen, Hadház, Vámospércs és Mikepércs, délre Tisza-Füred, Egyed, Csege és Polgárdi határáig egy nagy belviz terület van, mely több mint négyszázezer holdnyira tehető. Ezen belviz területen az ottani birtokosok érdekelt társak és különösen Böszörmény, Balmaz-Ujváros és Debreczen által mintegy 300 klm.-nyire tehető csatorna hálózat van kiépítve, a melylyel ezen felső vidéki érdekeltek elérik azt, hogy a Kösely és Hortobágy kikövezett holt medrén a saját talaj-, hó- és esővizüket a Hortobágy alsó vidékére vezetik le és azzal Nád - Udvart, PüspökLadányt, Karczagot, Kis-Uj szállást, Turkevét, Mezőtúrt elöntik* Ezen állapotok addig, mig a vízjogi törvény életbe nem lépett, az mondatott minden oldalról, hogy elháríthatatlan; azonban a vízjogi törvény életbelépte óta sem szűntek meg az érdekeltek folytonosan sürgetni, hogy ezen törvénytelen és minden hatósági engedély nélkül épült csatornák tömessenek be és azon ártéri birtokok, a melyek nem a saját vizük, hanem idegen, magasabb területről lefolyó belvizek által támadtatnak meg, szintén a vízjogi törvény értelmében, a vizek fokozatos elzárása által mentessenek meg. Daczára azonban, hogy erre a vidékre állandóan van kinevezve egy kormánybiztos, mind e mai napig semmi oly lépés nem történt, a mely csak megnyugtatólag hatna a birtokos lakosságra, hogy a legközelebbi tavaszszal, a midőn az óriási havazások folytán előre láthatólag nagy mennyiségű csapadékok, hó- és esővizek fognak előállni, ezeknek levezetésére bármi is történt volna. Ennélfogva én a jelen alkalommal az iránt vagyok bátor felszólalni, és megkérni a t. minister urat, méltóztassék a veszélynek megfelelőleg sürgősen intézkedni az iránt, hogy e csatornák betömessenek. Nincs ok reá, hogy e csatornákat részletesen felsoroljam s elegendő annyit megjegyeznem, hogy magában Debreczen város határában két csatorna van, a melyek 89 kilométert tesznek. Az egyik az úgynevezett „Toezó"-csatom a, a másik az úgynevezett „Ballagi" csatorna, mely utóbbi a hadházi határtól, tehát északtól délnek egészen. keresztül metszi a debreczeni határt és MikePércsen és Vámos-Pércsen keresztül, Sáránd és Szováth érintésével lejön a Kőselybe és onnan a Hortobágyba. A Toczó-csatorna hasonlag Böszörménynél kezdődik és mintegy 30 kilométernyire folyik le a Hatvan-utcza és a városi kertek mellett, ott magába veszi Debreczen városának talajvizeit és ezeket hozva le magával, egyesül az imént említett csatornával és igy jő le a Kőselybe és onnan a Hortobágyba. Azt liiszem s bizonyosan meg van mindenki róla győződve, ki a vízjogi törvényeket kissé olvasgatta, hogy az árvédelmi intézkedéseknek és az árvédelmi vizsgálatoknak kiegészítő részét képezi a vízjogi törvény azon intézkedése, a mely rendeli, hogy minden oly vizeknek fokozatos lebocsátása iránt intézkedni kell, mely vizek nem az illető ártéren képződtek, hanem idegen területről, mint belvizek jőnek le. Ennélfogva én azon nagy érdek megóvása tekintetében, a melyet interpellatióm felölel, a következő kérdéseket vagyok bátor a t. minister úrhoz intézni: (Olvassa.) „Interpellatio a közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz. Minden kétséget kizáró tény, hogy azon több százezernyi hold sík terület, mely Nádudvarhelytől északra Büd-Szt.-Mihályig s keletre Debreczen, Hadház, Vámos Pércs, Szováth, nyugatra Egyek, Csege, Polgárig terjed ; egyrészről az egri káptalan, másrészről Böszörmény, BalmazUjváros, Szoboszló és Debreczen városa által mintegy 300 kilométerre terjedő vízlevezető csatornákkal annyira be van hálózva, hogy ezeknek felhasználásával a körvonalzott területről az ott összegyűlendő hó-, eső- és talajvizek a Hortobágy alsó vidékére biztosan le vezettetnek. Egész határozottan megállapítható tehát, hogy a Hortobágy alsó vidékére, tudniillik Nádudvar, P.-Ladány, Karczag, Kisújszállás, Turkeve és Mezőtúr határaira s az ott elterülő lapos, de
