Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-48
48 trtKAgos ülés január 25-én, szeröáii- 1S$8 241 úgy a Tisza, mint a Berettyó árjaitól megvédett, illetve mentesített 100 ezer holdat meghaladó, dús talajú ártéri birtokokra nem a természetes utón .lefolyó csapadékvíz hozta és hozza a veszedelmet és okoz károsodást, hanem azon mesteréges műveletekkel előállított helyzetből következik az, hogy a felső hortobágyi birtokosok s ezek közt /különösen Böszörmény, Balmaz-Ujváros és Deb, reczen városa minden kártékony vizét nagyrészt 'törvénytelen csatornák és árkolásokkal az alsó vidékre zúdítják s magukat igy az alsó érdekeltség kárával mentesítik. . , Minthogy pedig a vízjogi törvény egyrészről határozottan tiltja az ily műveletek előállítását, másrészről szigorúan megengedi, hogy oly esetben, a mikor valamely fennálló árvédelmi társulat kötelékébe tartozó területek azármentesített területeken kivül keletkezett belvizek elöntésének vannak kitéve, ezen belvizek lefolyásai mindaddig fokozatosan elzárandók, amig a recipiens folyóvíz állása a leeresztést meg nem engedi. Mintho"'v végre a fent elősorolt városok birtokos polgárai a törvényre való hivatkozással ezen törvényellenes megkárosításuk ellen folyton keresik az oltalmat, de azért súlyos helyzetükben oltalmat nem nyernek: kérdem a tisztelt minister úrtól: 1. Van-e szándéka a vízjogi törrény 57. §-ának megfelelőleg, haladék nélkül intézkedni az iránt, hogy ezen már többször panaszlott törvénytelen csatornák minden hosszadalmas eljárás mellőzésével, még a tavaszi csapadékvizek lezúdítását megelőzőleg, rendszeresen eltömessenek. 2. Van-e szándéka, ugyancsak a vízjogi törvény 48. §-ának érvényt szerezni s az imnrinens veszedelem sürgős elhárítása ezéijából utasítani a Hortobágy Berettyó vidéki belvizeket szabályozó társulat kormánybiztosát arra nézve, hogy a költséges szabályozási és ármentesítés! munkálatokkal Tisza és Berettyó ártereket a Hortobágy medrén felülről lefolyó belvizektől fokozatos elzárás által megvédje s ezen eljárásokhoz megkívántató műszaki munkálatok elkészítése iránt haladéktalanul intézkedjék. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister úrral. Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Nem tudom, a t. képviselőház megméltóztatik-e engedni, akkor talán azonnal válaszolhatnék az interpellatióra, (Bálijuk ! Halljuk!) annyival is inkább, mert épen közeledik azon évszak, a mely alatt azon bajok, a melyről a t. képviselő urnak szólani méltóztatott, valószínűleg bekövetkezhetnek. (Halljuk! Halljuk!) Hortobágy-Berettyó kérdésében azt az álláspontot kell elfoglalnom, hogy itt is a hosszú idő óta meghonosodott bajokat egy pillanat alatt orvosolni nem lehet; de nem lehet azért múlékony intézkeKÉPVH. 1UFLÓ. 1887—9Í. II. KÖTET. désekkel sem orvosolni, hanem szükséges, hogy igen hosszá és igen beható tanulmány alapján mindazon műszaki intézkedések megtétessenek, a melyek a tényleg létező bajok orvoslásához feltétlenül szükségesek; azaz, hogy az ezen vizvidék kérdéseit felölelő egységes és alapos tervek segítségével történhessék a szabályozás, ármentesítés és belvizlevezetés. (Helyeslés.,) Mert — megvallom — hogy egységes terv hiányában palliative és sporadice végrehajtott intézkedések csakis sok költségeket igényelnének, de e bajokon gyökeresen nem segítenének. (Igaz! jóblfélöl.) Én nem akarom a t. képviselőház előtt előadni, hogy milyen állapotban van a Hortobágy Berettyó szabályozása. Ez egy igen hosszadalmas történet volna, a melynek egyes phasisait az interpelláló t. képviselő ur is jól ismeri. Tény az, hogy a Hortobágy-Berettyó szabályozása ma kormánybiztosi kezelés alatt áll és épen azért, mert azon álláspontot foglalta el, hogy a Berettyó és Hortobágy szabályozásának kérdésével a belvizek szabályozása is kapcsolatba hozassék: a kormánybiztos, hogy ennek érvényt szerezzen, tanulmányokat tett a belvízi kérdések szempontjából is és ezek alapján hozzám jelentést tett, a melyben felemlíti, hogy a felső Hortobágy birtokossága törvénytelenül létesített csatornázás segélyével belvizeit a Hortobágyra vezette és ezzeaz alsó birtokosságnak nagy kárt okozott. Egyúttal a kormánybiztos ezen tanulmányai részleteiként előadta, hogy körülbelül 29í kilométer ilyen törvényellenes csatorna van, a melyek közül egyesek igen hosszúak, mint például a Debreezen városa által ásatott Kondoros és Toczó csatornák és mellékágai 78 kilométer hosszúak. A Polgár község határában az egri főkáptalan által ásatott csatorna-hálózat 79 kilométer hosszú. Egy szóval ilyen nagy csatornák vannak itt ásva, melyek — mint mondám — 291 kilométer hosszúak. Ezek azonban még mindig nem merítik ki az ottani törvénytelen csatorna-hálózatot teljesen. Midőn a kormánybiztos ezt nekem feljelentette, egyúttal felterjesztésképen önmaga is messzebbmenő hatósági intézkedéseket kért és kívánta a vízjogi törvény 48 §-ának intézkedését alkalmaztatni. Ezt szándékkal említem fel, nehogy a képviselő ur beszédéből az legyen következtethető, hogy a kormánybiztos maga részéről nem tette volna meg kötelességét. (Helyeslés jobbfelől.) Az általam előadottak tanúsága szerint megtette kötelességét, azonban nem voltam azon helyzetben, hogy az érintett 48. szakasz alkalmazását megengedhessem és itt rátérek az interpellatio részleteire. Ugyanis a képviselő ur maga is azon kérdést intézi hozzám, hogy van-e szándékom a vízjogi 31
