Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-48

Í8. országos ülés január 25-én, szerdán. 1888. 227 ségnek nem szükséges, hogy épen olyan fegyvere legyen, mint a közös hadseregnek, itt most nem vitatkozom, de azt tartom, hogy ha egyszer egy jobb minőségű fegyver — a szakemberek véleménye szerint — adatik a hadsereg számára: akkor nem azt kellene rossznéven venni, hogy a honvédségnek is azt akarjuk adni, hanem ellenkezőleg azt, hogy ha valakinek az jutna eszébe, hogy a honvédségnek rosszabb fegyver adassék. (Élénk helyeslés jobbfel&l.) A harmadik, a mi e tárgygyal kapcsolatos, az inkább elvi fontosságú. Ha jól vagyok értesülve, az mondatott — legalább ugy veszem ki a képviselő ur beszédéből — hogy ha valamely fegyvert a delegatiók megszavaznak, az erről szóló határozat függőben tartandó mindaddig, mig a magyar törvényhozás e kérdésben nem döntött. Engedelmet kérek, de ez ugy a közjoggal, mint az annak alapján 1867 óta fennálló gyakorlattal ellenkezik. (Helyeslés jobbfelől.) Sem most van először szó írj fegyverek behozataláról; hisz méltóztatnak tudni, hogy 1867. óta is még Werndl fegyver és az Uchatius is megszavaztattak és még sem jutott senkinek eszébe, ugy magyarázni a dolgot, hogy a delegatiónak saját hatáskörében hozott — helyes vagy nem helyes, ez nem tartozik ide — határozata felett a monarchia két törvényhozása határozzon. (Ugy van! jobbfelöl. Ellenmondás a szélső halfelöl.) Engedelmet kéiek, ha az követeltetik — a képviselő ur resnméjából veszem -— hogy ha a delegatio a hadsereg számára egy új fegyvert állapít meg, akkor, mintán a honvédségnek is olyan fegyverzettel kell bírnia, az a határozat ne hajtassák végre, mig a két törvényhozás a fölött nem határozott: akkor ez igenis azt teszi, hogy azon jogos hatáskörbe hozott határozatnak érvénye, a két törvényhozás jóváhagyásától függ. Gyakorlatilag ezt teszi; ennek pedig sem közjogunkban, sem pedig az annak alapján kifejlődött praxisban nyoma nincsen. (Ugy van! jobbfelől.) Méltóztassanak csak meghallgatni, hogy mi lehetne ennek eredménye ? (Halljuk! Halljuk!) A delegatiók megállapítanak a közös hadsereg számára egy új fegyvert, felveszik rá a szükséges költséget, a mely ugyancsak a törvény szerint az összeget illetőleg többet kifogás alá nem vehető. Most jő a két törvényhozás s mondjuk, hogy mind a kettő eltérőleg határoz. Melyik határozat lesz már most érvényben? (Tetszés jobbfelől.) Vagyis mondjuk azt, hogy az egyik törvényhozás egyet határoz, a másik meg mást. Mi lesz ez esetben az irányadó ? (Tetszés jobbfelől.) Méltóztassanak elhinni, a felállított theoria a közjoggal, a közjog alapján kifejlődött praxissal és a gyakorlati élet követelményeivel egyaránt ellenkezik. {Élénk helyeslés jobífdol.) Ez, t. ház, megjegyzésem az elvi kérdésre, különben a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés jobbfelől.') Fejérváry Géza báró, honvédelmi minister: Legyen szabad, t. ház, röviden reflectálnom azokra, a miket Thaly Kálmán t. képselő ur a filius ante patrem-re nézve hozott fel. (Halljuk! Halljuk!) Az új fegyver, ha nem is a 8, de a 11 milliméteres átméretű, már ki van osztva és leginkább azokra a legénységekre való tekintettel, a kik azon csapatokhoz tartoznak, melyek az új lőfegyverrel már elláttattak, természetesen most kellett a törvényjavaslatot előterjeszteni; hanem nehogy 3-—4-szer ugyanezen tárgyban terjesztessék elő törvényjavaslat, az intézkedések egybefoglaltattak egy törvényjavaslatba. Ez az egyik. Azt méltóztatott állítani, hogy a honvédségnek van nritrailleuseje és más hátbőröndje, mint a közös hadseregnek, a melynek mitraielleuseje nincs. Engedelmet kérek, szórlövegek vannak a közös hadseregnél épen ugy, mint a honvédségnél, csakkülön csapatok szórlövegek kezelésére nincsenek rendszeresítve. A honvédségnél volt szórlöveg, de ezélszerűnek nem bizonyult. Ennélfogva, mint a t. ház is tudja, felhagytak e csapatok a szórlövegekkel, de azért vannak itt is, meg ott is. A mi a hátbőröndöket illeti, megjegyzem, hogy ezek eltértek ugyan a honvédség szervezése alkalmával a közös hadseregben dívó hátbőröndöktől. Miért? Mert akkoriban a honvédségnél most még meglevő vászon hátbőröndök a közös hadseregnél kipróbáltatás alatt voltak; azt hitték, hogy jóknak fognak bizonyulni és sürgősen lévén szükség a honvédség felszerelésére, akkor fehér vászonbőröndök szereztettek be. Ezek azonban czélszerűtleneknek bizonyultak és igy kénytelenek voltunk vörös hátbőröndöket beszerezni és többet költeni, mintsem tulajdonképei) eredetileg előirányozva volt. Eltérés tehát semmiben sincs és ennek van indoka, t. i. az — s azt hiszem, ebben a képviselő ur is egyetért velem — hogy a közös hadseregnek sok évi 2 — 3 százados tapasztalata van e részben és újat alig fogunk feltalálni, ha jobbat feltalálunk, szívesen elfogadjuk, hanem annak először jobbnak kell bizonyulni. A praxis megmutatta, hogy azok a dolgok, a melyek elfogadtattak, csakugyan jók. Ennélfogva nem tartom szükségesnek és indokoltnak, hogy eltérés legyen. (Helyeslés a jobbfelől.) A mi az enquéte-t illeti, kérdem, micsoda enquéte-et hívjunk össze a véderő-bizottságba ? A véderő-bizottságban, hogy a fegyverszerkezet helyességét megvizsgálják, mégis csak olyan embereket kellene összehívni, a kik gyakorlatilag folyton ezekkel a műszaki kérdésekkel foglalkoztak. Ne méltóztassék neveket nevezni, mert itt nem egyéniségekről, hanem elvekről van szó. Mert 29*