Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-48

220 18. országos ülés január i.Vén, szerdán. 1SS8. beterjeszteni, de a tévedés már előbbi keletű. (Ugy van! balfelöl.) Hogy kellett volna, t, ház, a kormánynak eljárni? (Halljuk!Halljuk!) Akkor, midőn 1886-ban az ismétlőfegyverekre vonatkozó javaslat a delegatiók elé terjesztetett és azok a költségeket elő- i szőr szasazták meg, a kormánynak kötelessége ! lett volna a magyar országgyűlés elé a honvédség fegyverzetéről egy törvényjavaslatot beterjeszteni. Ha jiedig ez a törvényjavaslat akkor nem lett volna tárgyalható, fel kellett volna függeszteni a delegatiók határozatát mindaddig, mig a magyar képviselőház e kérdésben határozott. (Helyeslés balfelöl.) Ez lett volna a helyes eljárás és az országgyűlés alkotmányos jogainak respectálása. (Ugy van balfelöl.) így, t. ház, az országgyűlés ma kényszerhelyzetben van és ha nem akarja azt, hogy a hadsereg és a honvédség különféle fegyverzettel birjon, akkor tényleg kötött „Marseb.route"-ával fog az országgyűlés a fegyver kérdésében elj árni; (Ugy van! bálfelöl) de nem azon okból, mely a véd erő-bizottságban felhozatott. (Ugy van! balfelöl.) En, t. ház, katonai szempontból megszavazom a törvényjavaslatot, de kijelentem egyszersmind azt is, hogy ezzel nem mondom azt, hogy a képviselőház jogainak és ítéletének a fegyverkérdésben praejudicáltatott és óvást teszek az ellen, mint hogy ha e törvényjavaslat megszavazása praecedensnek tekintethetnék más hasonló esetekben. (Helyeslés balfelöl.) Es ép azért, mert nem akarom, hogy erre nézve praeeedens alkottassék, tartózkodom attól, hogy a részletes tárgyalásoknál módosításokat terjeszszek a ház elé, mert valószínűnek kell tartanom, hogy a t. többség ezen módosításokat nem fogadná el és akkor a praeeedens már megvolna alkotva. (Helyeslés balfelöl.) Ne mondja senki, hogy oly időket élünk, hogy hadseregünk és honvédségünk érdekei azt követe] ik, hogy az ily kérdések feletti vitát kizárj'ák. Mi a védképességünk emelésének érdekében megadtunk mindent és megadunk mindent, de alkotmányos jogaink csorbítása nélkül lehet és kell azt mindig megadnunk. És ha vannak a politikai láthatáron gyanús felhők, azok arra, hogy az alkotmányos jogok és alkotmányos formáknak megóvásával a közérzület bántólag érintve ne legyen, legalább is oly mértékben kell hogy intsenek véderőnk kifejtésére. Ezeket megjegyezve, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Pulszky igost: Csak pár szót kívánok azon közjogi kérdésre nézve, melyet előttem szólott képviselő ur felvetett, szólani; mert meggyőződésem szerint, itt egy fontos közjogi kérdés merült fel, melyben a t. képviselő ur, nézetem szerint, egészen helytelen állást foglalt el. A kérdés, mint ő felállította, az, hogy a delegatio szavazata nem praejudicálhat az országgyűlés szavazatának. Ebben tökéletesen igaza van és pedig azon egyszerű okból, mert azt, hogy minő fegyverrendszer fogadtatik el akár a közös hadseregnél, akár a honvédségnél, megállapítani sem a delegatio, sem az országgyűlés jogához nem tartozik. (Felkiáltások balfelől: Hát kinek a jogálios?) Ez az administratio s nem a törvényhozás kérdése. Ez oly kérdés, a mely nem esik azon körbe, a melyben közvetlenül — közvetlenül mondom — joga volna határozni akár a delegatiónak akár az országgyűlésnek. Sem a delegatio, sem az országgyűlés nem szakértő e tekintetben és ez nem törvényhozási kérdés. Hiszen ha azzá tennők, akkor a hadifelszerelés minden egyes részlete, az ágyúrendszer, fortificationalis rendszer s a hadügyi technica minden egyes kérdése törvényhozási kérdés volna. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ez nem az és nem lehet az. Igen is joga van közvetetten befolyást gyakorolni erre ugy a delegatiónak, mint az országgyűlésnek, joga van az által, hogy megszavazza vagy megtagadja a költségvetést. Ezáltal igenis van joga ugy erre, mint a hadsereg szervezetének kérdéseire befolyást gyakorolni, a mely hadseregszervezet kérdései — s itt nem az általános szervezetet értem, mely a védtörvényben le van fektetve, hanem a belső technikai beosztást és szervezetet — szintén nem a delegatio és nem az országgyűlés competentíájához tartoznak, ámbár ezen kérdésekre vonatkozólag is a költségek megtagadása által befolyást gyakorolnak. Az administratio és törvényhozás teendőinek e szétválasztása és külön szempontból való megbirálása rendkívül fontos pedig kivált ez esetre vonatkozólag. Miért? mert ez esetre vonatkozólag, hogy áll a kérdés. A fegyvernemnek megállapítása, mint mondottam, felségjog, az administratio joga. Ha a delegatio megadja a költséget, ebből mi következik? A honvédségnek ugyanazon fegyverrel kell elláttatnia. Az országgyűlés megtagadhatja erre a költséget, de szem előtt kell tartania, hogy midőn ezt megteszi, ép oly élesen él jogával, mint midőn megtagadja az ujonezállítást. Ezt is megtagadhatja ; megtagadhatja a budgetet általában is, de ezek oly eszközök, melyekhez csak végső esetekben nyúl. Ez is oly eszköz, melyhez végső esetben hozzá lehet nyúlni, de a jelen körülmények között bizonyára senki sem akar hozzányúlni. Ez azon álláspont, mely megfelel a törvény szellemének, a hatalmi körök azon felosztásának, mely tényleg le van fektetve alkotmányunkban és épen azért, mert kívánom, hogy a törvényhozás jogát, ott, a hol van, mindig érvényesítse: nem helyeselhetek oly felfogást, mely a törvényhozás jogkörét túlterjeszti az administrationalis teendők körére. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur oly nézeteket hangoztatott, melyeket szó nélkül itt a magyar parlamentben megtűrni nem