Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-13
92 13. országos ülés október 19. 1887. T. házi Én azokhoz, amiket válaszomban kifej* eztem, sem hozzátenni, sem azokból elvenni semmit sem akarok, mert én csak valót mondtam, a mint hogy valótlant mondani sem szokásom, sem szándékom. Csak egyre akarok észrevételt tenni. (Halljuk! Halljuk!) Megengedem, hogy köztem és Eötvös Károly képviselő ur közt a bizalmas levelek természete iránt véleménykülönbség van; én azt hiszem, mindenki, legyen az magánember, vagy állami hivatalnok, a hozzá intézett magán- és bizalmas leveleket annyira saját tulajdonának tekintheti, hogy azokra nézve a rendelkezési jog csat ó't egyedül illeti (Helyeslés jobbfelöl) és azokról másnak, mint annak, a kitől a levelet kapta, számolni nem tartozik. (Zajos helyeslés jobbfélől, élénk ellentmondások és zaj a haloldalon.) Lehet, hogy ilyen levél eltéved — inert ingó tárgy eltévedhet — vagy meglehet, hogy elsajátittatik. mert házi tolvaj ellen senki sincs biztosítva, még a minister sem, pedig ő hivatásánál fogva sok bizalmas levelet kap. Ez megtörténhetik, ez azon kellemetlenségekhez tartozik, melyek a közélettel egybe vannak kötve; de az ellen határozottan tiltakoznom kell, hogy minden magán- vagy bizalmas levél mintegy szabad prédának tekintessék, (Igaz! ügy van! a jobboldalon, nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hivatalos száma volt!) a melyet mindenki, a ki csak módot és alkalmat talál arra, hog-j- azt kezéhez kerítse, jogosítva érezze magát arra, hogy azt a nyilvánosságra hurczolja és politikai és személyes érdekeire felhasználja. Ha ez szokássá vagy rendszerré válnék, először nem gondolom, hogy a parlamentáris méltóságnak különös kelléke lehetne. (ügy van! jobbfélől. Nagy mozgás és zaj a szélső haloldalon.) Ekkor igen nehéz lenne a hivataloskodás, mert senki sem merne többé bizalmas levelet irni. (Nagy zaj és felkiáltások szélső balfelől: Ez nem bizalmas levél! Halljuk ! jobbfelöl.) Ha a társadalmi tisztességnek érzete nem lázadna fel az ily szokás ellen, (Felkiáltás a szélső balfelöl: A főispán ellen! Halljuk! jobbfélől) akkor nemcsak a társadalmi együttlét biztonsága, de a családi élet nyugalma is fenyegetve lenne. (Igaz! ügy van! jobbfélől.) Ezen kívül, t. ház, ez igen rossz praecedens is lehetne, mert ily eszköz egy a törvényeket tisztelni nem akaró kormány kezében sokkal veszedelmesebb fegyverré válhatnék, mint a minő azok kezében, a kik ezt a kormány ellen felhasználják. (Igaz! ügy van! jobbfélől.) Isten mentsen meg ilyen belliim omnium contra omnes-féie eljárástól és reménylem is, hogy minél ritkábbak lesznek azon esetek, a melyekben a büntető törvénykönyvnek a levéltitok megőrzésére vonatkozó szakaszait alkalmazni szükséges lesz. (Élénk helyeslés jobbfélől. Nagy zaj. Mozgás ássélső bálfelöl.) Ismételve kérem, méltóztassék válaszomat ] tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfélől. Ellen| mondás balfeiöl.) | Eötvös Károly I A t. ház kegyes engedei| mével a lehető legrövidebben, csakis a nélkülözhetetlenre szorítkozva, fogok válaszolni a t. belügyminister urnak. (Halljuk.(Halljuk!) Azt mondja a minister ur, hogy itt egy bizalmas természetű levélről van szó. Lehet, hogy a bizalmi és hivatalos levelek természetének felfogásában köztünk eltérés van. Azonban ezen levélnek hivatalos/ száma van; irja egy köztisztviselő, irja a mini s-f terhez; irja az országot érdeklő publikus ügyben.\ Már pedig, hogy ez, hogy lehet bizalmas levél, bocsánatot kérek, ha a felfogásban van is kettőnk között különbség, én a minister ur felfogását nem irigylem és a magam felfogásának egészséges voltával meg vagyok elégedve. (Helyeslés a szélső balfelöl) A mit ezentúl mondott a t. minister ur, hogy nem szabad a bizalmas, sőt én hozzáteszem, a hivatalos leveleket is közprédának tekinteni, nem szabad azokat illetéktelenül közzé tenni, nem szabad a levéltitkot megsérteni és mindez a fejtegetés, a melyet ebhez méltóztatott fűzni: igaz. Igaz különösen akkor, a mikor magántermészetű bizalmas levélről van is szó, ha annak beleegyezése nélkül, a ki a beleegyezésre illetékes, történik a levélnek akár elsajátítása, akár pedig közzététele. De mikép tartozik ez hozzánk és a parlamenthez? Ha egy Mrlap közzé tesz egy levelet, tessék azzal számolni, hogy honnan vette. Ez nem a mi dolgunk. A minister ir tebát megtakaríthatta volna a sok jó bölcs tanácsot ) a melyet nékünk a bizalmas, vagy hivatalos levelek közprédául tekintésére és közzé nem tételére nézve adott. Nincs hozzá közünk. Egy hirlap hozta a levelet, hogy jutott hozzá, tessék tőle megkérdezni, vagy ha tetszik, tessék feleletre vonni; hanem ha már egy hivatalos levél ez s rossz tanácsot adott az, ki azt mondta, hogy bizalmas levél, megjelenik a hírlapokban, nékünk azt tárgyalás alá vennünk, ha különben tartalma elég érdekes egyfontos, első rangú törvényhozói kötelességünk, (Elénk helyeslés a szélső lalon) mert Magyarország kormányzatának tisztasága, jóhiszeműsége és becsületessége van e levéllel összekötve. (Helyeslés,-szélső bal felöl) Mert ha a minister és kormánya megtűr ily vármegye kormányzókat, kik a legfontosabb magán, közjogi és büntetőjogi és egyéb fontos politikai érdekeket leírhatatlan frivolitással kezelik, akkor valóban az ország becsülete, méltósága és kormányzatának tisztasága van érintve. (Helyeslés szélső balfelől) Azt mondja a t. minister ur, ha megengedjük a levéltitok megsértését s ily eszköz használatát, akkora kormány avval visszaélhet. Mi nem engedjük meg se magunknak, se a kormánynak. E tekintetben a mi felfogásunk az,
