Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-13

m 15. orsiigos ülét október 19. 1S87. mikor a legújabb idő eseményeiről van szó, bizonyos hirlapi polémiára, mely nem régen foglalkoztatta a jogászköröket; hol az mondatott, hogy a kikezdés vége felé mi szószólói vagyunk a reactionalis szellemnek, a mi pedig a bizottságtól távol van. Nem vitatom azt, vájjon az eredeti szöveg igazolja-e e felfogást? de minden félreértés elkerülése végett, bátor vagyok e bekezdésnek következő szabatosabb fogalmazását indítványozni. (Olvassa.)^, „Az igazságszolgáltatás terén Felséged oly javaslatokat méltóztatott kilátásba helyezni, melyekkel már a múltban nem egy országgyűlésnek kellett volna foglalkozni. Az országgyűlés öt évi tartama mellett remélhetőleg lehetővé fog válni ezen oly fontos kérdéseknek megoldása is, nevezetesen a polgári törvénykönyv legalább némely fontosabb részeinek megalkotása és a büntetőjogi törvényhozásnak kiegészítése. Keméljük, hogy e téren teendő javaslatainál Felséged kormányának mindenkor sikerülni fog megtalálni a kellő középutat a kegyetlen szigor és azon félreértett humanismus között, mely a bukott embertárs iránti jogosult részvétből megfeledkezik arról, hogy az államnak egyik legszentebb kötelessége, a társadalmat és annak minden egyes tagját hatályos oltalomban részesíteni azok ellenében, a kik az erkölcsi renddel ellentétbe helyezik magukat, hogy sikerülni fog összeegyeztetni az egyéni szabadságot a közbiztonság érdekeivel, melyek nem ellentétes fogalmak és melyeknek egyarányos méltatása biztosítja az államb, n a jog uralmát." Kérem emódosítvány elfogadását. {Helyeslés.) Elnök : Ha a t. bizottsági előadó ur által tett módosítványt elfogadni méltóztatnak, akkor ez fog 9-ik bekezdéskép beiktattatni. Következik a 10-ik bekezdés. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa a 10—16. bekezdést, az aláírás bekezdését, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a keletet). Elnök : Minthogy a válaszfeliratnak a mai ülésből kell datálva lennie, a kelet nem október 12-ike, hanem október 19-ike lesz. (Helyeslés.) E szerint a válaszfelirati javaslat részleteiben is el lévén fogadva, le fog Íratni és a holnapi ülésen itt a ház sziDe előtt ünnepélyesen alá fog Íratni és lepecsételtetni. (Felkiáltások jobbfelől: Éljen az előadó!) Mielőtt áttérnénk az interpellatiókra adandó válaszokra, még ezélszeríí volna, ha ama biráló bizottsági, állandó igazoló bizottsági és összeférhetetlenségi bizottsági tagok, a kik jelen vannak és i\z esküt még le nem tették, most azt letennék. Az összeférhetetlenségi bizottság tagai közül jelen van Feszt Lajos képviselő ur, ki most fogja letenni az esküt. Szathmáry György jegyző (olvassa az esküformulát). Feszt Lajos (leteszi az esküt). Elnök: A biráló bizottsági tagok közül jelen van Schober Ernő képviselő ur, a ki szintén le fogja az esküt tenni. Fel fog olvastatni az esküminta. Szathmáry György jegyző (olvassa az eskü-mintát). Schober Ernő (leteszi az esküt). Elnök: T. ház! Következik most a napirend szerint Szendrey Gerzson képviselő ur interpellatiójának előterjesztése. Minthogy n képviselő ur nincs jelen, méltóztassanak meghallgatni Fenyvessy Ferencz képviselő ur interpellatióját. Fenyvessy Ferencz: T. képviselőház! A t. ház szíves engedclméből egy interpellatiót vagyok bátor benyújtani a földinívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur ő excellentiájához. 0 hozzá azért, mert azon törvény, melynek botrányos kijátszása (Halljuk! Halljuk.!) képezi igénytelen interpellatióm anyagát, a földmívelés-, iparés kereskedelmi ministert bizza meg e törvény végrehajtásával és ellenőrzésével. T. ház! Négy évvel ezelőtt, midőn az akkori országgyűlés a sorsjegy- és részletüzletről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, csekélységem volt az, a lii bátor volt a t. háznak és kormánynak figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy jó lenne a törvényben kifejezni azt, hogy a sorsjegyek részleteladására vagy csak oly magán bankház tulajdonosai legyenek feljogosítva, kik bizonyos óvadékot tesznek le, vagy pedig ezzel kizárólag csakis a pénzintézetek ruháztassanak fel. Az akkori országgyűlés és kormány nem volt kegyes e felfogásomnak, sem egyik, sem másik formáját méltányolni és az országgyűlés nem is emelte sem a?, egyik, sem a másik formában érvényre ez eszmét, pedig ennek hiánya kénytelenít most arra, hogy a t. ház szíves türelmét igénybe vegyem. Az 1883. évi XXXI. törvényezikk, mely erről szól, tisztességes és czélszerű intézkedéseket tartalmaz. Azt mondja többek közt, hogy az illető bankháE-tulajdonosoknak nem szabad 15°/o-nyi kamatnál többet venni, továbbá, hogy a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok eladása tiltatik, azután pedig, hogy utazó ügynököket kiküldeni vidékre részletes eladás végett nem szabad és végül a mi legfontosabb, az, hogy azon értékpapíroknak, a melyek igy eladatnak, a bankház tulajdonosai birtokában kell lenniök. És mi történik, t. ház ? Kezeinkben vannak hírlapok, pártkülönbség nélkül, melyek egyes magánbankházak tulajdonosainak hirdetményeit közlik, melyek azt tartalmazzák — nevekkel majd magán utón szolgálok, mert botrányt nem akarok — hogy legnagyobb nyeremény kilátása czímén összekapcsol az illető bankház-tulajdonos 4—5