Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-11

52 11. országos ülés október 17. 1887. is szenved, melyeknek egyidejű gyógyítása nélkül a pénzügyek gyökeres orvoslása sem képzelhető, de mélyek saját jelentőségüknél fogva is teljes mértékben megérdemlik figyelmünket. Nem akarunk e pillanatban tüzetesen kiter­jeszkedni a mostoha közgazdasági viszonyokra, melyekkel szemben az állami segítség lehetőségét oly sajnosán korlátozzák az utóbbi évek köny­nyelmíí pénzügyi politikájának következményei. Ámde ha államháztartásunk állapota a nagyobb befektetések szünetelését kívánja is, maradnak azért a közgazdasági politikának oly föladatai, melyeket elhanyagolnunk nem szabad, ha azt akarjuk, liogy népünk az állam fokozott igényeinek állandóan megfelelni képes legyen. És ha történt is az utóbbi években több üdvös intézkedés köz­gazdaságunk érdekében, ezeknek sikerét nagy­részt meghiúsította az átgondolt rendszer hiánya és a iegfőbb problémák úgyszólván érintetlenül maradtak. A keresetmód egyoldalúsága, a szak­értelem hiánya és a hitelügy egészségtelen állapota képezik közgazdaságunk legfőbb bajait. Ezeknek orvoslására kell concentrálni a rendelkezésünkre álló erőt, a kormányzatnak iránytadó tevékeny­ségét, azzal a tervszerűséggel, mely annál szük­ségesebb, minél kedvezőtlenebb az arány az el­érendő czélok és az alkalmazható eszközök közt. De főleg azokra a hiányokra óhajtjuk Felséged atyai figyelmét irányozni, melyeket magában az állami szervezetben, az állam leglényegesebb feladatainak teljesítésében találunk. A törvénykezés még mindig az avult Írásbeli eljárás békóit viseli, a birói függetlenség és a birói fegyelem biztosítékai egyaránt elégtelenek; az 1869-ben helyes irányban megkezdett igazság­ügyi reform egy évtized óta pang; közigazga­tásunk szervezete és működése pedig, némely oly törvényhatóság kivételével, melyben az egyének tulajdonságai az intézmények gyarlóságát ellen­súlyozzák, nem az állami akarat föltétlen érvé­nyesülésének és az egészséges önkormányzat gyakorlásának összhangját juttatja kifejezésre, hanem az uralkodó párt és a vidéki befolyásos körök érdekeinek megalkuvását, még pedig min­denkor a pártatlanságnak és a politikai szabad­ságnak, gyakran az erkölcsi szigornak rovására. Ily állapotok inkább a szolgálatkészség, mint a kötelesség-hűség szellemét nevelik a köz­hatalom letéteményeseinek minden fokozatán, a nép szivéből pedig kiölik mindazokat az eré­nyeket, melyek a politikai szabadság gyakor­lásához szükségesek: a törvény és tekintély iránti tiszteletet ép ugy, mint a polgári önérzetet és önbecsülést. Felséges Urunk! A betegség, melyre itt rámutatunk, nem kevésbé komoly, mint az állam­háztartás zilált állapota.; a gyökeres reform az intézményekben és a kormányzati szellem teljes | átváltoztatása itt nem kevésbé szükséges, mint a j pénzügyi téren. E reform nélkül a pénzügyek rendezésére irányuló, különben legczélszerubb intézkedések sikere is nagy részben meghiúsulna. Mert szigorú takarékosság nem képzelhető, midőn az állani az uralkodó párt és az ennek szolgálatába állott befolyásos körök kegyeltjeinek ellátására alkal­mas közintézetnek tekintetik; és az sem képzel­hető, hogy az állami jövedelmek azon nemei, melyeknek nagyobbmérvű kihasználását még czélba vehetjük és melyeknek rendes beszedése a legnagyobb mértékben függ az ellenőrzés lelki­ismeretes szigoráU' 1, a közigazgatásnak ilyen szer­vezete és ilyen szelleme mellett teljesen befoly­janak ; legkevésbé hihető pedig az, hogy a haza polgáraiban az állam iránti kötelességek érzete fokoztassék, az állam jövedelmeinek csonkítására irányuló hajlam csökkentessék, mig a laza fel­fogásokat a hatóságoknak példája is terjeszti. De szükséges ez a reform főleg azért, mert hazánk polgárainak, midőn egy európai állam minden terhét viselik, tartozunk egy európai állam jótéteményeivel is. Magyarország fiai alá vetették magukat az általános védkötelezettség követel­ményeinek csak ugy mint más országok polgárai; adóterheink aránylag súlyosabbak, mint a legtöbb európai nemzetéi; az igények mindkét irányban folyton fokoztatnak, a népfölkelési törvény a katonai szolgálat kötelezettségét a lehetőség végső határáig kiterjesztette ; az utolsó időkben alig múlt el év, mely valamely új adót vagy a léte­zőknek fokozását ne hozta volna; most is az állam jövedelmeinek öregbítése terveztetik. Es mindez oly időkben történik, midőn a nemzet egész gaz­dasági organismusa súlyos váílságokkal küzd. Felséges Urunk! Ha a szükség ugy paran­csolja, hogy népünk vállaira kíméletlen kezek­kel ennyi terhet rakjunk, tartozuk ennek a népnek a megfelelő viszontszolgáltatással. Tarto­zunk neki egy oly állammal, mely hivatását sza­batosan teljesíti; tartozunk neki a biztos és gyors igazságszolgáltatás mindazon garantiájával, mely helyes bírói szervezetben, az anyagi és alaki jogszabályok megfelelő alkotásában található ; tartozunk neki szakszerű, pártatlan, erkölcsileg kifogástalan, a szabadsági jogok tiszteletétől át­hatott állami közigazgatással és a helyi ügyek terén szabadon mozgó önkormányzattal. Tarto­zunk neki összes szabadságainak, de különösen a választási szabadságnak tökéletesebb biztosítá­sával, a közéletet megmételyező minden befolyás­nak eltávolításával. Tartozunk neki avval, hogy a tehetség és a jellem magát befolyásos össze­köttetések és pártszolgálatok nélkül is érvénye­síthesse. Tartozunk neki intézményeinknek olyan ' átalakításával és a kormányzat szellemének oly '' átváltozásával, mely a jogállam eszméjétől el-

Next

/
Thumbnails
Contents