Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-11

11. országos ülés október 17. 1887. 53 választhatlan eme jótéteményeket számára biz­tosítsa. Csak akkor, ha a pénzügyek rendezésén fölül állami szervezetünknek ily reformját világos tudattal és bátor kézzel keresztüíviszszük, csak akkor, ha ekkép levonjuk és intézményeinkben megvalósítjuk az 1848-iki nagy átalakulás con­sequentiáit: csak akkor fogjuk szilárd alapokra fektetni hazánk jövőjét, mindazon lappangó állam­ellenes törekvésekkel szemben, melyeket külső tüneteikben el lehet ugyan nyomni apró rend­szabályokkal is, melyek fölött azonban véglegesen diadalmaskodni csak a szabad állam helyes szer­vezetének folyton működő ereje és jótékonysága, annak a nemzeti erkölcsre gyakorolt érző és nemesítő befolyása képes. Ha e nagy feladatokat felfogja és megoldja, akkor az első ötéves országgyűlés emlékezetessé fog válni hazánk történetében. Ha pedig ezt elmulasztja, akkor közéletünk kiszámíthatlan kárára az utolsó országgyűlések nyomdokain fog járni és azokkal egyforma méltatásban része­sülni, melyekről a történet alig jegyezhet fel mást, mint azt, hogy tervnélküli opportunismussal nagy számú törvényt alkottak, néhányat jót, töb­bet rosszat, a legtöbbet papíron maradót ; de egészben véve a nemzet valódi szükségleteit fel­fogni nem tudták és azért egy párt uralmát ugyan megerősítették, de a, parlament tekin­télyét csökkentették, a nemzeti jellem erejét gyengítették, a közéletet hanyatlás és tespedés felé vitték. Felséges Urunk! Midőn feladataink meg­állapításánál az ország helyzetét ily komoly szin­ben nézzük, korántsem vezet bennünket elfogult­ság vagy kishitűség. Nem tagadjuk, sőt haza­fiúi örömmel constatáljuk, hogy nemzetünk, mely a legmostohább idők csapásait is túlélte, mióta önrendelkezési jogát visszanyerte, az itt ecse­telt bajok és a kormányzat mulasztásai és hibái mellett is minden téren haladott. De lehe­tetlen nem látnunk, hogy a nemzeti életnyüvá­nulások gyarapodásával együtt mindazok a ve­szélyes kórságok is nagyra nőttek, melyekre jelen hódolatteljes feliratunkban rámutattunk. És ha ekkép haladásunk szemléletéből az erős hitet merítjük, hogy bajaink orvosolhatók, viszont ma­guknak a bajoknak mérlegeléséből azt a meg­győződést kell levonnunk, hogy az orvoslásnak gyökeresnek kell lennie és hogy avval késnünk nem szabad. Ily meggyőződéstől áthatva, adtuk elő néze­teinket az ország helyzetéről és jelöltük meg leg­főbb vonásaiban azt az irányt is, melyet követni kell, hogy a nemzet jövője és haladása biztosít­tassék. Tettük pedig ezt abban az erős meggyőző- | désben, hogy mindazok által, melyeket hazánk javára, erejének növelésére, alkotmányos jogainak és intézményeinek, valamint gazdasági felvirág­zásának is a mindent éltető és izmosító közszabad­ságnak érdekében megtenni vagy megtétetni óhaj­tunk, mindazok által Felséged trónjának és királyi hatalmának és az uralkodóház fényének emelésére és biztosítására is cselekedtünk. Kik egyébiránt hódoló tisztelettel mara­dunk stb. Budapesten, 1887. évi október hó 17-én. Beadják: Gr.,Apponyi Albert s. k,, Horánszky Nándor s. k., ifj. Ábrányi Kornél s. k., Hodossy Inires. k., Jakabffy István s.k., Kovács Alberté, k., Linder György s. k., Bolgár Ferencz s. k., Nagy István s. k., Fenyvessy Ferencz s. k., b. Sennyey István s- k., Grünwald Béla s. k., Grecsák Ká­roly s. k., Tomcsányi László s. k., Ivánka László s. k., Királyi Pál s, k., Beőthy Ákos s. k., Tholnay Gábor s. k., Horváth Lajos s. k., Gaal Jenő (pécskai) s. k., Veszter Imre s. k., Szent­iványi Kálmán s. k.. Elnök: T. ház! Ezen felirati javaslat ép ugy, mint az, melyet Irányi Dániel t. képviselő ur nyújtott be, ki fog nyomatni és a t. ház tagjai közt szét fog osztatni. Törs Kálmán jegyző: Fluger Károly! Fluger Károly: T. képviselőház! (Halljuk!) A szőnyegen levő tárgy, okot szolgáltat arra, hogy röviden hozzászójak. (Halljuk!) A legközelebbi múlt árnyoldalaira való visszatekintés kibékít a jelen hiányaival, de egy­szersmind intőleg is utal a jövőre. E szerint tehát kétséget nem szenved, hogy a törvényhozásnak az a feladata, hogy főszándékát arra irányozza, mikép kinyomoztassék az állami munkásság minden téren, mennyiben változtak a viszonyok, a mely irányban a törvényhozás vissza­maradott és a hol a közállapottal valamint a nép öntudatával ellentétben áll, azzal összhangzásba hozandó. Ennek folytán a törvényhozás főczélját képezi a népnek igazi szükségleteit fmegismerni és azon gátakat elhárítani, melyek jelenben az egyén szabad fejlődésének útjában állnak, e korban, melyben az élet minden téren gyorsabban lüktet és megállíthatlanul előre tör, hogy olyan eredmé­nyeket idézzen elő, melyek fokozott tevékenységre serkentenek és a munkát édessé teszik, intézmé­nyeket, melyek a kor és nép szellemének meg­felelnek,a sikernek biztonságát és a létnek maradan­dóságát magukban hordozzák. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem tagadható, hogy e vonás és törekvés­től a bizottság által benyújtott válaszfelirati javas­lat is áthatva van, habár abban nem minden kívánat nyer kifejezést, nem minden vára­kozásnak felel meg és nem minden követelés-

Next

/
Thumbnails
Contents