Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-11
46 11. országos ttlég október 17 1S87. felett a többség napirendre térend és mi, hogy képviselői elvállalt kötelességünket teljesíthessük, kénytelenek leszünk az élőnkbe terjesztendő törvényjavaslatok tárgyalásába bocsátkozni. Meg is fogjuk tenni. Ezen törvényjavaslatok között, a mint azt a királyi megnyitó beszédből megértettük — vannak fontosak, vannak elodázhatatlanok. Mi azokat, ha a nemzet szükségeinek megfelelnek, miként a múltban, ezentúl is szavazatainkkal támogatni készek vagyunk. Csak azt sajnáljuk, hogy egyetlenegynek kivételével, a többire nézve még csak egy szóval sincs megjelölve a szellem, melyben azok szerkesztetni fognak. Valamint sajnáljuk és kárnak tekintjük, hogy sok oly teendő, a mely nem kevésbé sürgős, még csak érintve sincsa királyi trónbeszédben. Mi részünkről, e mulasztást pótlandók, az általunk benyújtandó válaszfeliratban meg fogjuk jelölni az irányt, a melyet nézetünk szerint a benyújtandó törvényjavaslatok kell hogy kövessenek, (ügy van! a szélsőbaloldalon) valamint fel fogunk sorolni több oly javaslatot, melyeknek törvénynyé emelése az öt évi országgyűlésnek egyik feladatát fogja képezni. Ezek között mindenesetre a legnagyobb súlyt fektetjük azon törvényjavaslatra, mely egy független bíróság felállításáról fog szólni, a mely elé a vitás választások térj esztendők lesznek. E nélkül nézetünk szerint az alkotmány üres forma, köpeny, a melybe az absolnt uralom burkolózik, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ezenkívül a legsürgősebb, a legfontosabb teendőnek tartjuk a pénzügyi és közgazdasági válságnak, ha lehet, megszüntetését, legalább enyhítését. T. képviselőház! A kormány, belátva és bevallva végre az ország zilált pénzügyi helyzetét, Ígéretet tesz annak orvoslására és némely intézkedéseket helyez kilátásba, melyeknek segedelmével az egyensúly helyreállíttatni fog. Csakhogy, uraim, nagy elbizakodottság kell ahhoz, hogy 12 évi kormányzás után ilyen ígéretet merjen tenni az, a ki 12 éven keresztül a legsúlyosabb helyzetbe sodorta az ország pénzügyeit, (ügy van! a szélső baloldalon) ígéretet merjen tenni az, a ki 12 évvel ezelőtt épen azért buktatta meg elődjét, hogy az országnak akkor még kevésbé megromlott háztartását megjavítsa, a ki ezen czímen vállalta el a kormányt és e végett határtalan áldozatokat követelt a nemzettől; a ki határidőt is szabott, a mikor az államháztartásban az egyensúly helyre fog állíttatni és most 12 év után még reményt sem képes nyújtani arra, hogy azon czél mikor lesz elérhető, az eszközök pedig, melyeket arra szolgálók gyanánt jelez, nyilván elégtelenek, (ügy van! a szélső baloldalon.) Uraim, 12 esztendei kormányzás után ilyen eredmények mellett a bizalomkérés teljesen jogoj sulatlan, (ügy van! a szélső baloldalon) a bizalom megadása önkéntes vakság lenne, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mi óva intjük a nemzetet e hiba ellen és felszólítjuk, vonja meg bizalmát azon kormánytól, mely ily súlyos helyzetbe sodorta és a mely most sem elegendő erőt, sem elegendő akaratot nem mutat, hogy abból kisegítse. T. ház! Mi más embereket kívánunk a kormány élére. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A hajó, mely veszedelemben forog, azoknak kezében nem maradhat, kik a veszélybe döntötték. De nemcsak más férfiakra, más rendszerre, (ügyvan! a szélső baloldalon) és más alapra, melyen e rendszer nyugodni fog (ügy van! a szélső baloldalon) van elkerülhetlen szükségünk. Nem először hangoztatjuk és előre látom, hogy nem is utoljára, hogy az 1867-iki alapon lehet ugyan jobban kormányozni, de jól, a nemzet jogainak, szükségeinek, méltó óhajainak megfelelő módon nem lehet; (Ügy van! a szélső baloldalon) nem lehet akként, hogy a nemzetnek anyagi, szellemi és erkölcsi ereje teljesen kifejtessék és jövője, a mennyire emberileg lehet, biztosittassék. Ezt csak az ország függetlensége és önállósága alapján, de ezen bizonyosan lehet elérni, (Helyeslés a szélső baloldalon) a mint azt más nemzetek példája mutatja (ügy van! a szélsőbalon.) Ez az alap az, a melyen mi állunk, ez az, melytől minket sem a nehézségek, melyek ellen küzdenünk kell, sem a hatalom utáni vágy, sem hiúság, sem semmi körülmények eltéríteni nem fognak. (Ügy van! a szélső baloldalon.) A kiket sem önzés, sem nagyravágyás nem mozgat, a kiket erős meggyőződés és tiszta hazaszeretet vezérel: azok, ha kell, várnak, ha kell, szenvednek, ha kell, a zászlóval kezükben elhullnak, utódaikra hagyván annak lobogtatását, de megalkudni, de tágítani, de meghátrálni nem fognak. ,(ügy van! a szélső baloldalon.) Ám legyen a jelen, mely — fájdalom — sivár és dicstelen, az önöké; a jövő mely a független Magyarország dieskoszorúzta képében lebeg szemeink előtt — azoké leend, a kik a nemzetnek ezer évi viszontagságok közt kipróbált életerejében és az isteni gondviselés működésében nem vesztik el hitüket, (ügyvan! a szélső baloldalon.) k többség által ajánlott felirati javaslatot nem fogadom el. a helyett barátaim és a magam nevében egy más felirati javaslatot vagyok bátor a ház asztalára letenni. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a felirati javaslat. (Halljuk! Halljuk!) Törs Kálmán jegyző (olvassa): Felséges Császár és Apostoli Király ! A legnagyobb örömmel és hálával fogadta a j nemzet azon bölcs és hazafias válaszokat, a
