Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-11

1!. országos ülés október 17. 1887. 47 melyeket az őszi hadgyakorlatok alkalmával tett kőrútjában a Felségednél tisztelgett küldöttségeknek adni méltóztatott, intve ugy a különböző hitfelekezeteket, mint a nemzetiségeket testvéri egyetértésre s a közös haza iránti odaadó szeretetre s biztosítva királyi jóakaratáról azon törekvéseket, a melyek az állam megszilárdítása érdekében a közmivelődés előmozdítására irányozvák. Örömmel és hálával fogadta e szavakat az egész nemzet s mi annak megválasztott képviselői kedves s elengedhetlen kötelességünknek tartjuk a legelső alkalommal, mikor szerencsénk van Felségedhez szólani, ez érzelmeket részünkről is tolmácsolni, óhajtva, hogy atyai bölcs intéseit mindazok, akikhez intézve voltak, megfogadják és kövessék. Felséged „bizalommal és örömmel üdvözölte megnyitó beszédében az új országgyűlést, remélve és hive, hogy annak hazafisága és bölesesége sok függőben levő kérdést meg fog oldani.

!i Sajnálattal bár, de kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy mi a jelen képviselőházat a nemzeti akarat M kifejezésének nem ismerhetjük el. Nem ismerhetjük pedig el azért, mert annyi s itt-ott valóban felháborító visszaélés követtetett el a választások körül, elkezdve néhol már a választók összeírásánál s folytatva a választási mozgalom alatt s magánál a választási cselekmenynél, nemcsak magánemberek, hanem közhivatalnokok s magok a választási elnökök által is, hol ígéretek, hol etetés-itatás, hol pénzzel való megvesztegetés, hol megfélemlítés, hol épen durva erőszak utján, hogy azoknak eredményét törvényesnek, a nép akarata igazi kifejezésének nem tekinthetjük. Mindazonáltal jól tudván, hogy a képviselőház ilyetén alakulásának törvényessége elleni kifogásunk a dolgok menetét megakasztani nem fogja: készek vagyunk, elvállalt képviselői kötelességünkhöz híven az élőnkbe terjesztendő javaslatok tárgyalásába bocsátkozni s ilyeneket, ha szükséges, magunk is benyújtani, mindenekfelett ugy az alkotmányosság, mint az erkölcsiség nevében oly törvények alkotását követelvén, a melyek az imént emiitett visszaélések megszüntetésére legalkalmasabb aknák mutatkoznak, ilyenekül különösen a titkos szavazást s a vitás választásoknak független bíróság elé utasítását tekintvén. Mi ha sikerült, a haladás és az osztó igazság elvének eleget teendők, a létező választási törvénynek további revisiója mellett, a választói jognak kiterjesztését s a választó-kerületek igazságosabb felosztását is indítványozni szándékoznak. Azon javaslatok között, a melyeket mint a kormány által élőnkbe térj esztendőket Felséged érinteni méltóztatott, különös fontossággal bir a királyi kisebb haszonvételek megváltása és a közigazgatási bíróság felállítása. Mind a kettő régi kívánsága a nemzetnek, a miért is az e tárgyban ígért javaslatokat teljes készséggel fontolóra veendjük, a közigazgatási bíróság felállításával mi sem kívánván a közigazgatás jogos hatályát csökkenteni, hanem csupán annak túlkapásai ellen a polgároknak oltalmat nyújtani — s a. királyi kisebb haszonvételeket illetőleg remélvén, hogy azoknak megváltása az államnak nemcsak állandó megterheltetése nélkül eszközöltetni, sőt oly intézkedésekkel fog összeköttetni, a melyek mellett, mig a nép erkölcsisége lehetőleg meg lesz óva, a kincstár nem megvetendő jövedelemre fog szert tenni. Á „ törvénykezési, közigazgatási, közlekedési, közgazdászati és közmivelődési téren a hiányok pótlására ígért javaslatokat" nem kisebb figyelemben fogjuk részesíteni, előre is kijelentve, hogy ä törvénykezés terén a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot az esküdtszéki intézményre kívánjuk fektettetni, a polgári törvénykönyv behozatalát pedig főleg a házassági jog rendezése végett tartjuk tovább nem halaszthatónak, mely azonban a kor követelményeinek megfelelő módon egyedül a vallásszabadság alapján eszközölhető. A polgári perrendtartásnak a szóbeliség és közvetlenség alapján való átalakítását, a királyi táblák decentralisatiójával együtt szintúgy kívánatosnak ítélvén. A közigazgatás javítása tekintetében, midőn különösen a sok helytt rendkívül megzavart személy- és vagyonbiztosság helyreállítását a kormány és hatóságok egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatának jelezzük, lehetetlen nem ismételve hangoztatnunk, hogy a tiszt- « viselőknek kortes-szolgálatokra felhasználása a közigazgatás ki nem elégítő voltának egyik tagadhatatlan oka. az nehezítvén meg a hibás tisztviselők szigorú ellenőrzését és feleletre vonását. Mely visszaélésnek meggátlása s általában a tisztviselők függetlenségének biztosítása, jogaik és kötelességeik szabatos meghatározása végett a már többször ígért szolgálati szabályzatnak —pragmatica—behozatalát továbbá is szorgalmazni fogjuk. A közmunka szabályozásáról s a mezei rendőrségről szóló törvényjavaslatokat szintúgy szükségesnek valljuk és beható tárgyalásra fogjuk méltatni, valamint a közmivelődési és közgazdasági élet mezején szükséges intézkedések iránti előterjesztéseket is gondos tanácskozás tárgyává teendjük, ez utóbbiak sorában különösen a munkások sorsának javítására czélzókat, a melyekre nézve a kormány már kötelező Ígéreteket