Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-11

1!. országos ülés október 17. 1887. 47 melyeket az őszi hadgyakorlatok alkalmával tett kőrútjában a Felségednél tisztelgett küldött­ségeknek adni méltóztatott, intve ugy a különböző hitfelekezeteket, mint a nemzetiségeket testvéri egyetértésre s a közös haza iránti odaadó sze­retetre s biztosítva királyi jóakaratáról azon törekvéseket, a melyek az állam megszilárdí­tása érdekében a közmivelődés előmozdítására irányozvák. Örömmel és hálával fogadta e szavakat az egész nemzet s mi annak megválasztott képviselői kedves s elengedhetlen kötelességünknek tartjuk a legelső alkalommal, mikor szerencsénk van Felségedhez szólani, ez érzelmeket részünkről is tolmácsolni, óhajtva, hogy atyai bölcs intéseit mindazok, akikhez intézve voltak, megfogadják és kövessék. Felséged „bizalommal és örömmel üdvözölte megnyitó beszédében az új országgyűlést, re­mélve és hive, hogy annak hazafisága és böl­esesége sok függőben levő kérdést meg fog oldani. !i Sajnálattal bár, de kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy mi a jelen képviselőházat a nemzeti akarat M kifejezésének nem ismerhet­jük el. Nem ismerhetjük pedig el azért, mert annyi s itt-ott valóban felháborító visszaélés követtetett el a választások körül, elkezdve néhol már a választók összeírásánál s folytatva a választási mozgalom alatt s magánál a választási cselek­menynél, nemcsak magánemberek, hanem köz­hivatalnokok s magok a választási elnökök által is, hol ígéretek, hol etetés-itatás, hol pénzzel való megvesztegetés, hol megfélemlítés, hol épen durva erőszak utján, hogy azoknak eredményét törvé­nyesnek, a nép akarata igazi kifejezésének nem tekinthetjük. Mindazonáltal jól tudván, hogy a képviselő­ház ilyetén alakulásának törvényessége elleni kifogásunk a dolgok menetét megakasztani nem fogja: készek vagyunk, elvállalt képviselői köte­lességünkhöz híven az élőnkbe terjesztendő javas­latok tárgyalásába bocsátkozni s ilyeneket, ha szükséges, magunk is benyújtani, mindenekfelett ugy az alkotmányosság, mint az erkölcsiség nevében oly törvények alkotását követelvén, a melyek az imént emiitett visszaélések meg­szüntetésére legalkalmasabb aknák mutatkoznak, ilyenekül különösen a titkos szavazást s a vitás választásoknak független bíróság elé utasítását tekintvén. Mi ha sikerült, a haladás és az osztó igazság elvének eleget teendők, a létező választási törvénynek további revisiója mellett, a vá­lasztói jognak kiterjesztését s a választó-kerületek igazságosabb felosztását is indítványozni szándé­koznak. Azon javaslatok között, a melyeket mint a kormány által élőnkbe térj esztendőket Felséged érinteni méltóztatott, különös fontossággal bir a királyi kisebb haszonvételek megváltása és a köz­igazgatási bíróság felállítása. Mind a kettő régi kívánsága a nemzetnek, a miért is az e tárgyban ígért javaslatokat teljes készséggel fontolóra veendjük, a közigazgatási bíróság felállításával mi sem kívánván a közigaz­gatás jogos hatályát csökkenteni, hanem csupán annak túlkapásai ellen a polgároknak oltalmat nyújtani — s a. királyi kisebb haszonvételeket illetőleg remélvén, hogy azoknak megváltása az államnak nemcsak állandó megterheltetése nélkül eszközöltetni, sőt oly intézkedésekkel fog össze­köttetni, a melyek mellett, mig a nép erkölcsisége lehetőleg meg lesz óva, a kincstár nem megvetendő jövedelemre fog szert tenni. Á „ törvénykezési, közigazgatási, közlekedési, közgazdászati és közmivelődési téren a hiányok pótlására ígért javaslatokat" nem kisebb figyelem­ben fogjuk részesíteni, előre is kijelentve, hogy ä törvénykezés terén a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot az esküdtszéki intézményre kí­vánjuk fektettetni, a polgári törvénykönyv be­hozatalát pedig főleg a házassági jog rendezése végett tartjuk tovább nem halaszthatónak, mely azonban a kor követelményeinek megfelelő módon egyedül a vallásszabadság alapján eszközölhető. A polgári perrendtartásnak a szóbeliség és köz­vetlenség alapján való átalakítását, a királyi táblák decentralisatiójával együtt szintúgy kívá­natosnak ítélvén. A közigazgatás javítása tekintetében, midőn különösen a sok helytt rendkívül megzavart személy- és vagyonbiztosság helyreállítását a kormány és hatóságok egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatának jelezzük, lehetetlen nem ismételve hangoztatnunk, hogy a tiszt- « viselőknek kortes-szolgálatokra felhasználása a közigazgatás ki nem elégítő voltának egyik tagadhatatlan oka. az nehezítvén meg a hibás tisztviselők szigorú ellenőrzését és feleletre voná­sát. Mely visszaélésnek meggátlása s általában a tisztviselők függetlenségének biztosítása, jogaik és kötelességeik szabatos meghatározása végett a már többször ígért szolgálati szabályzatnak —pragmatica—behozatalát továbbá is szorgalmazni fogjuk. A közmunka szabályozásáról s a mezei rendőrségről szóló törvényjavaslatokat szintúgy szükségesnek valljuk és beható tárgyalásra fogjuk méltatni, valamint a közmivelődési és közgazda­sági élet mezején szükséges intézkedések iránti előterjesztéseket is gondos tanácskozás tárgyává teendjük, ez utóbbiak sorában különösen a munkások sorsának javítására czélzókat, a me­lyekre nézve a kormány már kötelező Ígéreteket

Next

/
Thumbnails
Contents