Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-11
lí. országos ülés október 17. 1887. m (Helyeslés szélső balfelől.) Csakhogy a tábornok urak jól tudták, hogy ha ezen rendeleteknek nem engedelmeskednek, nem büntettetni, hanem ellenkezőleg előléptettetni és kitüntettetni fognak. A kormány maga, mint ilyen, megengedem nem vesztegetett, közvetlenül nyilt nyomást a választókra nem gyakorolt, de tűrte és ha maga nem rendelte is, megengedte, hogy ezen törvénytelenségeket közegei elkövessék, megakadályozva, megcsonkítva a polgárok jogainak szabadgyakorlatát, meghamisítva a választások eredményét (Igaz! TJgy van! a szélső báloldalon.) A pillanatnyi siker becsesebb, drágább volt neki a nemzet jövőjének biztosítósánál (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Mert hogy oly nemzetnek, melynek fiai undok pénzért hazafiúi meggyőződésüket eladják, melynek tisztviselői letett esküjök ellenére a törvényeket lábbal tiporják, jövője ingatag alapon nyugszik, azt a világtörténelem igazolja. (Igaz! TJgy van !A szélső baloldalon.) De nemcsak a távolabbi jövőre, — hatalom utáni sóvárgásában a legközelebbi időre sem vette számba az alkalmazott eszközök következéseit. (Halljuk!) Az igazságszolgáltatás javítását emlegetik. Ugy de vájjon azon ember, a ki legszentebb politikai meggyőződését bor, pálinka, hitvány pénzért árúba bocsátja, habozni fog-e, ha hamis tanúság tételére kisértik meg, odaadni a nmga lelkiismeretét? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az állam jövedelmeinek fokozását nyilvánítják egyik fontos czéljuknak. De vájjon azon polgár, a ki hazafiúi kötelessége ellen nem tartja bűnnek politikai meggyőződésének elárúsítását, bűnnek fogja-e tartam a kincstár megkárosítását? (Helyeslés a szélső balodalon.) A közigazgatás jobb karba helyezését hirdetik. De vájjon azon tisztviselő, a ki megengedhetőnek tartja a törvényeknek megkerülését, sőt ha kell, egyenes megszegését a választások folyama alatt, törvényesen fogja-e kezelni az igazságszolgáltatást a választások után, ha pártjának vagy magánosok érdeke és elöljáróinak akarata az ellenkezőt sugallja? És azon előljáró, legyen alvagy főispán, a ki egykedvűen tűrte, ha nem is utasította egyenesen alárendeltjeit a törvényeknek ily módon való kijátszására, miként fogja őket később ellenőrizni, ha maga bűnrészesük volt a választások alatt? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Es vájjon azon minister, a ki mirdezeket látta, tudta: hogyan fogja majd a választások után a közigazgatási hibák miatt feleletre vonni a főispánokat, ha azoknak túlkapásait, törvénytelenségeit a választási mozgalmak alatt elnézni jónak látta? Mert uraim valamint az anyagi, úgy a szellemi és erkölcsi világban is minden összefügg. Minden oknak meg van a maga szükségszerű okozat; 1 ,; minden erkölcstelen tettnek erkölcstelen tett és néha erkölcstelen tettek sorozata a következése, (Ugy van! Igaz! a szélső báloldalon) és erkölcstelen rendszerből az egész erkölcsi rendnek megbomlása szokott következni. (Ugy van! Bálfélől.) Meglehet, hogy miként a múlt országgyűlés alatt, ezúttal is a t. ministerelnök ur egyrészt tagadni fogja a visszaélések nagy számát, másfelől saját pártjának mentségére azt fogj a felhozni, hogy oly visszaéléseket, minők ellen panaszkodunk, az ellenzék és maga a függetlenségi és 48-as párt is elkövetett. Ám ne vitatkozzunk a visszaélések kis vagy nagy száma felett. A közvélemény tisztában van az iránt és azon körülmény, hogy aránylag nem sok kérvény adatott be, korántsem a többi választások tisztasága mellett bizonyít. (Ugy van! balfelöl.) A kérvények kevés száma egyszerűen annak tulajdonítandó, hogy a jogaikban sérelmet szenvedett polgárok nem bizva a biráló bizottságok részrehajlatlanságában (Ugy van! Igaz! a szélső baloldalon) restelik koczkáztatni az ezer forintot és a többi költséget és fáradságot, mely a kérvény ezéssel jár. (Ugy van! balfelöl.) A mi pedig azt a szemrehányást illeti, hogy talán a mi megbízó leveleink sem mind aranytiszták, ez ellen ugyan arra hivatkozhatnám,hogy a mi pártunk egyetlen egy tagja ellen sem adatott be vesztegetés czímén petitio és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt csak egyetlen egy; holott a kormánypárti választókat— tudván, hogy a biráló bizottságok nagy többsége az ő pártjukból vétetik — azon tekintet nem riasztotta vissza a kérvényezéstől, mely az ellenzékieket ezen út követésétől tartóztatta. De én nem akarom magamat ezen külső érv mögé elsánczolni, hanem azt kérdezem, vájjon az a kormány, a mely párt- és személyválogatás nélkül tartozik a törvényeknek érvényt szerezni, mentségéül hozhatja-e fel azt, hogy mások is, nemcsak pártbeliek sértették meg a törvényeket? Mi azt az elnézést, melyre a múltkor a t. ministerelnök ur némileg hivatkozott, magunk számára, valamint a múltban nem vettük igénybe, ezúttal sem igényeljük. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Bizonysága az, hogy önöknek ellenére ismételve sürgettük a független bíróság felállítását és hozzá tehetem és talán í. barátaim is egyetértenek velem, hogy azon egyetlen egy választásnak is a lefolyását, a mely ellen érdemleges kifogás és kérvény adatott be, mi szigorú részrehajlatían sággal megvizsgáltatni és ha a panasz alapos, megsemmistetni kívánjuk. (Helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Azonban jól tudom, hogy valamint a független bíróság felállítása végetti sürgetésünk, ugy a választási visszaélések ellen tett panaszaink is elfognak hangzani; kifogásaink, felháborodásunk nem fogják megakasztani a dolgok rendes folyását, azok
