Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-32

372 •2. orutógos ttlés icezeatber 13, 1887. Linder György: T. ház! E szakasz első bekezdéséhez két módosításom van. A szakasz ezt mondja: „Ha másféle házi állatot veszett állat megmart, vagy ha az a veszettség gyanújában áll és birtokosa kiirtásába bele nem egyezik: ily állat hatósági felügyelet alatt a birtokos költségén elkülönítve, még pedig a ló és szarvasmarha négy hónapig, a juh, kecske és sertés három hónapig tartandó. Ezt módosíttatni kívánnám, mert nincs eléggé világosan kimondva, hogy hol tartassék az állat elkülönítve. Én akként kérném e szakaszt módosítani, hogy e szó után „egyezik" tétessék: „sem bizonyos helyre elzárni nem képes" és a 3-ik sorban e szó előtt „elkülönítve", tétessék: „házon ki vili." Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. TÖrS Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Josipovich Géza jegyző: Matlekovits Sándor! Matlekovits Sándor államtitkár :T. ház! Ezenjavaslatotlényegében elfogadom, de azt gondolom, az indítványozó sem akarja első indítványában azt mondani, hogy hatósági felügyelet nélkül. Ennek következtében talán czélszerÜbb volna a módosítást oda formulázni, hogy: „ily állat hatósági felügyelet alatt, vagy az illető birtokos házában, vagy a birtokos költségén a házon kívül elkülönítve." Linder György: Hozzájárulok az államtitkár ur módosítványához. Elnök: T. ház! Linder képviselő ur a maga módosítványát vissza vonta. A módosítvány e szerint ez volna; a második sorbáné szavak után: „felügyelet alatt" az jönne: „vagy az illető birtokos házában, vagy a birtokos költségén a házon kivül elkülönítve." T. ház! Méltóztatik-e ezen módosítványnya 1 szemben az eredeti szöveget változatlanul fentartani? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn s igy a módosítvány elfogadtatik. Következik a 67. szakasz. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 67. szakaszt.) Elnök: Ha nincs észrevétel elfogadtatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 68-ik szakaszt). TÖrs Kálmán jegyző: Szalay Imre! Szalay Imre: T. ház! Midőn kijelenteni, hogy a 68-ik szakasz intentióját tökéletesen helyeslem, kénytelen vagyok egyúttal kijelenteni azt is, hogy ennek gyakorlati eredményétől absolute semmit, sem várok. Ez is egy oly pontja a törvényjavaslatnak, mely végre nem hajtható s miután nem vagyok barátja annak, hogy a törvények, ha meghozatnak, szigorúan végre ne hajtassanak, azért a következőt vagyok bátor a t. államtitkár urnak és a t. háznak figyelmébe ajánlani. A ki a gyakorlati életet ismeri, tudhatja, hogy künn a falun nagyon hamar rákiáltják minden kóborló ebre, hogy veszett. így azután alig múlik el hét, hogy azt ne mondanák ki, hogy veszett kutya járt a faluban, ott marta meg a kutyákat, ott gyermeket, állatot s több effélét. Hogyha az ember utána jár, kisül, hogy az egész vak lárma volt, mert egy, esetleg gazdájától eltévedt kutyára, ha a faluban járkál, rákiáltják, hogy veszett kutya. A törvényjavaslat most azt mondja, hogy rögtön kell értesíteni a szomszéd községet és a szomszéd községgel egyetemben a kóbor kutyát üldözik, mindaddig, mig elpusztíttatik. Hiszen akkor erre külön hadsereget kell tartani a faluban, mert alig van hét, hogy kóbor kutya a faluban meg ne jelenjék. Már most kíváncsi vagyok, mi fog történni ? Először is a csend őrség nem lövöldözhet a kutyára, bár az ö fegyvere golyóra van töltve, mert neki minden töltényről el kell számolni.Hát ki lőjje agyon? A községnek puskatartási joga nincs. Talán az illető birtokosok, a kiknek puskájuk és vadászati joguk van ? Már pedig azon kóborló kutyát egyébbel, mint fegyverrel, nem lehetne elejteni, mert az jobban tud futni az embernél. Már most következik a második bekezdés, Itt meg az mondatik, hogy ha a községben annak a hire jár, hogy egy állítólagos kóbor eb veszett, valamennyi kutya megkötve tartandó. Hiszen igy alig lesz nap, hogy a kutyákat megkötve nem kellene tartani. Ki fog-aztán utána járni, vájjon az az 1- 200 kutya a községben meg van-e kötve? Erre megint külön hatóságot kellene felállítani, hogy számban tartsa, meg vannak-e kötve mind a kutyák a községben. Én tehát tökéletesen helyeselve a szakasz intentióját, de minthogy annak az életben semmi gyakorlati értékét el nem ismerem, azt hiszem legczél szervibb lenne, ha az egész szakasz kimaradna. SzecsŐdy Kálmán : Én ezen szakaszt lényegében elfogadom s igy nem járulhatok előttem szólt t. elvbarátom módosítványához. De midőn törvényt alkotunk, abba csakis az emberi erők körében kivihetőt lehet beiktatni s azt érvényre juttatni igyekezni. Már pedig itt a második sorban az áll, hogy a kóborló eb elfogassék. Ez úgyszólván kivihetetlen, mert arra aligha fogunk vállalkozót kapni, a ki egy veszett kutyát elfogjon. Tehát azon módosítványt vagyok bátor a t. háznak ajánlani, hogy ezen szó „elfogatásáról" az utána következő „és" szócskával együtt kihagyassék. A többit elfogadom. Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosa-