Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-32

370 32. orsíitgos Ülés deesemlíer IS. 188f« Mindezen módosítások közül a szöveget csupán az érinti, melyet Linder képviselő nr a „feljelenteni" szóra nézve tett. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a „feljelenteni" szót a szövegben megtartani szem­ben a Linder képviselő ur módosítványával, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a „feljelen­teni" szót a t. ház nem tartja meg és igy e szó helyett a „bejelenteni" szó fog a szövegbe fel­vétetni. Kérdem már most a t. házat, méltóztatik-e Linder György képviselő urnak azon módosít­ványát, melyet az „állat-, esetleg a községi vagy körorvosnak és" szók beillesztésére vonatkozik, a szöveg többi részének fentartásával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. Kérdem most a t. házat, méltóztatik e Szent­iványi képviselő ur módosítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A t. ház elfogadta Szentiványi képviselő ur módosítványát. A második bekezdéshez az előadó ur azon stylaris módosítást adta be, hogy az első sorban előforduló „állatjaikat" szó helyett „állatjaikra." a második sorban előforduló „felügyeltetik" szó helyett „felügyeltetnek" szó tétessék. (Elfogad­juk/) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a második bekezdés az előadó urnak ezen stylaris módosítá­sával elfogadtatik. A harmadik bekezdést, minthogy nincs meg­támadva, elfogadottnak jelentem ki. Következik a III. fejezet czíme. Josipovich Géza jegyző (olvassa a III. fejezet czímét és a 24—32. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 33. §-t.) SzeCSŐdy Kálmán: T. ház! A mennyiben a 33. §. a magántulajdonban mélyen belenyúl, nem tartom ezélszerűnek, hogy e szakaszban érintett hatóság személyi kénye biztosittassék a magántulajdon felett. Ennélfogva óhajtom, hogy csak a tényleg fenforgó veszély esetén ruháztas­sék fel a hatósági személy az itt involvált hatás­körrel. Hogy tehát ezen felfogásnak a szakaszban kifejezés adassék, kérem a t. házat, méltóztassék az utolsó sorban „tartja" szó helyett „bizonyul" szót tenni. Különben, ha méltóztatik megengedni, felolvasom, hogy a szöveg az én módosítványom­mal hogy hangzanék: Ha oly állatok, melyeknek forgalmi, vagy használati korlátozása vagy elzárása mondatott ki, eltiltott" -használaton, vagy a részükre rendelt helyen kívül, vagy pedig oly helyeken, melyekbe lépniök eltiltatott, éretnek, haladéktalan leölésü­ket a hatóság — a mennyiben ez betegség kor­látozása ezéljából szükségesnek bizonyul — elrendeli. Matlekovits Sándor államtitkár: T.ház! Én kérem a módosítvány mellőzését. Az egész törvény a személyi felelősségre van fektetve; mihelyt a személyi felelősség elvét bármikor megingatjuk, azaz másnak, mint az intéző közegre hárítjuk a felelősséget, az egész törvényt gyen­gítjük. Miután pedig azon intézkedés, a mely itt kimondatik, az elöljáró hatóság felelősségétől függ, a módosítás pedig a felelősséget gyengíti, annak mellőzését kérem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sínes feljegyezve. A vitát bezárom. A 33. §-hoz Szecsődy képviselő ur azon módosítást ajánlja, hogy az utolsó sorban ezen szó helyett: „tartja" ez tétessék: „bizonyul* és ennek megfelelőleg az előző sorban „leölésüket" szó helyett: „leölésük" tétessék. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget a módosít­ványnyal szemben változatlanul feltartani, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szöveg változatlanul fentartatik s igy a módosítvány mellőztetett. JosipOvich Géza jegyző (olvassa a 34 — 40. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadta 1 tak. Olvassa a 41, §-t.) Hevessy Benedek: Tegnap két mödosít­ványom járt szerencsétlenül, mert a t. ház nem méltóztatott azokat elfogadni; el vagyok rá ké­szülve, hogy ma is hasonló sorsban részesül mó­dosítványom, de azzal vigasztalom magam, hogy több is veszett Mohácsnál. A tárgyalás alatt levő szakasz intézkedését egészben magamévá teszem. Van azonban egy észrevételem, melyet nem hallgathatok el. Nera tudom, a tudós akadémia vagy talán a modern törvényhozási nyelv talált fel egy műszót, a mely ezen szakasz a) pontjában van beillesztve. Fel­találjuk azt benne, ha szórói-szóra elolvassuk. (Halljuk!) E pont azt mondja: „A szarvasmarha és egyéb kérődző állat akár élő, akár holt álla­potban". T. ház! Én nem keresem azt, ki találta fel ezt a műszót, hanem annyit még is kénytelen vagyok kimondani, hogy én ebben az életben senkitől még egy elhullott kérődző állatról azt mondani, hogy „holt" nem hallottam, sőt megva­gyok győződve arról is, hogy sem a t. szakmi­niszter ur, sem a t. államtitkár ur, sem a t. kép­viselőtársaim ilyet nem hallottak. Én tehát csak arra kérem a t. házat, ne méltóztassék a kérődző állatok elhullását az emberek elhalálozásával egy niveaura felemelni a jelen törvényjavaslatban. Hiszen, a mint méltóztatnak látni, én is meg­adom a kérődző állatoknak azt, a mi kell, de már engedelmet kérek, anuyira még sem mehe­tek el, mint a mennyire ezen szakasz a) pontja elmegy. Ennélfogva kérem at.házat, méltóztassék az általam beadott módosítványt elfogadni. (Hall­juk ! Olvassa): A 41. §. a) pontjában a „holt" szó kiha­gyandó, helyébe tétessék „nem élő."

Next

/
Thumbnails
Contents