Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-31

352 31. országos ülés deezemher 12. 1S87. az 1880 : XXVI. törvényczikkek, melyek csak igen kevés és inkább csak az érdekelt közönség érdekében eszközölt változásokon mentek át, a maguk egészében szintén ezen törvényjavaslatban foglaljanak helyet, valamint azt is, hogy az állatorvosi gyakorlatra, valamint az állategészségügyi szolgálatra vonatkozó intézkedések szintén ezen törvényjavaslatba vétessenek fel. Az összes törvénykezési határozatok tehát ezen törvényjavaslatban, mint egy egységes állategészségügyi codexben vannak összefoglalva, mely daczára annak, hogy benne a törvényes intézkedések anyagának elrendezése a hasonló tartalmú német és osztrák törvények szerint van csoportosítva, mégis azon lényeges előnynyel bir, hogy ezen intézkedések egy egységes törvényben foglaltatnak. Azonban ezen törvényjavaslatnak nemcsak az a hivatása, hogy az állat*enyésztés ügye az állategészségügy rendezése által emeltessék, hanem az mindenesetre hivatva van egyszersmind arra, hogy nagyfontosságú állatkereskedelmünk és kivitelünk útját egyengesse. Mint a t. ház méltóztatik tudni, az állattermékek természetes fogyasztó piacza kétségkívül Nyugot-Európa és főleg Német-, Franczia- és Angolország lenne. Mindazonáltal, hogy Olaszországgal és [Svájczczal állategészségügyi conventióink vannak, az említett államok mindig egy ily rendszeres állategészségügyi törvény hiányát állították oda mint ürügyet arra, hogy állataink bevitelét ne engedjék meg. Ámbár lehetséges, hogy ezen ürügy előhozásában némely protectionisticus irányzatok is foglalnak helyet. Miután a javaslat előkészítésénél a törvényhatóságok legnagyobb része, valamint a különböző szaktestületek, gazdasági egyesületek meg lettek hallgatva és azoknak méltányos kívánalmai már a törvényjavaslat szerkesztésénél tekintetbe vétettek, épugy a különböző modern, mint a franczia, német és osztrák hasonirányú törvények szintén figyelembe vétettek : a közgazdasági bizottság ezen törvényjavaslatot mint czélszerüt, általánosan és egyhaiigúlag elfogadta. És ennélfogva nem akarván a t. ház türelmét a törvényjavaslat részleteinek bővebb ismertetésével fárasztani, kérem annak általánosságban és részleteiben való elfogadását. (Általános helyeslés.) Elnök: Mielőtt a tanácskozás tovább folytattatnék, jelentem a t. háznak, hogy Széchenyi Pál minister ur a törvényjavaslat tárgyalásánál betegségénél fogva nem lehet jelen és megbízottjául Matlekovits Sándor államtitkár urat nevezte meg. Josipovich Géza jegyző: Mudrony Soma! Mudrony Soma: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk!) Azok után, a miket a t. előadó ur az előttünk fekvő törvényjavaslatra vonatkozólag itt elmondott, j a magam részéről csak nagyon kevés megjegyezni valóm van, mintegy további kifejtéséül némely oly érveknek, a melyeket ő talán a maga álláspontjából oly nagy fontosságúaknak nem is tartott, mint a minőknek én tartom. Az, hogy az állategészségügy rendezése nélkül állattenyésztésről a szó valódi értelmében nálunk szó sem lehet, magától érthető, mert hisz, ha az állatok létszáma rendezetlen állategészségügyi viszonyainknál fogva folytonos fogyásnak van kitéve és e létszám ezért évről-évre csökken, természetes, hogy a tenyésztés oly gyors előmenetelt nem tehet, mint kivánatos volna. De másrészről, ha rendezetlen állategészségügyi viszonyainknál fogva a tenyésztő folytonos megkárosodásnak van kitéve, magától értetődik, hogy ő bizony nem szívesen fog arra vállalkozni, hogy nagy tőkékkel oly beruházásokat tegyen, a melyek biztonsága kétes. Ezen okoknál fogva tehát, midőn állategészségügyünk rendezéséről szólunk, akkor tulaj donkép állattenyésztésünknek legelengedhetlenebb feltételéről van szó s e szempontból magától érthető, hogy én is, a ki hazánk mezőgazdaságára való tekintetből az állattenyésztés ügyének nagy fontosságot tulajdonítok, ezen törvényjavaslatot a magam részéről, de egyszersmind t. elvbarátaim részéről is — azoknak megbízásából — általánosságban elfogadandónak tartom. (Helyeslés.) Ennek kijelentése után, még cs;;k egy pár rövid megjegyzésre szorítkozom. Az állattenyésztés fontosságát Magyarországon ma senki sem fogja tagadni. E tekintetben azon nézetekben, a melyeket a t. előadó ur nyilvánított, osztozom. Hiszen mai nap az állattenyésztés már jelszóvá vált. Midőn mezőgazdasági terményeink a létező válságos viszonyoknál fogva kivitelre alig számíthatnak és értékesítésükben igen nagy nehézségekkel kell megküzdenünk: akkor mindenki az állattenyésztésre mutat, mint oly factorra, a mely hivatva van Magyarországnak hanyatló mezőgazdasági termelését ismét talpra állítani. A magam részéről megvallom, hogy nem vagyok oly optimista, miszerint azt higyjem, hogy az állattenyésztés Magyarországnak mezőgazdaságát minden tekintetben megmentheti abból a eriticus helyzetből, melyben van; mert ép ugy, mint a hogy a szemes élettermelés a külföldi és különösen a tengerentúli verseny által válságos helyzetbe hozatott, a fol}

rtonosan fokozódó technikai találmányok és haladások azt idézik elő, hogy az állati termények, különösen pedig még maga a fris hús is oly czikké fog idővel válni, a mely a világkereskedelmi piaezra ép oly könnyen lesz szállítható, mint a szemes élet. Ennek következtében előrelátható, hogy nemsokára el fog jönni az az idő, midőn az állatok kivitelében is a tengerentúli versenynyel fogjuk | magunkat szemben találni. Mindazonáltal t. ház