Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-31

342 31. országos ülés decxember 12. 1887, midőn a honvédség számára posztógyárat iparkodott a honvédelmi minister felállítani, akkor az idegen vállalkozóknak Szegedet jelölte ki a honvédelmi ministerium, mint a leendő posztógyár felállításának helyét. A vállalkozók elmentek oda, elmentek Temesvárra és Nagyváradra is s a kereskedelmi és iparkamaráktól hitelesen kimutatott munka-díjszabásokkal tértek vissza, melyekkel kitüntették, hogy ilyen árak mellett ők egyáltalán kénytelenek elállani s inkább nem létesítenek posztógyárat, mintsem ott létesítsenek. Akkor felhivattak, hogy tehát mondják meg, hol jelöltessék ki a gyár helye. Ok főleg kettőre helyeztek súlyt, kimutatva szintén kamaráikig hitelesített árszabásokkal, hogy a munkásbérek mily nagy különbözetet mutatnak fel, hogy Pozsonyban és NagySzombatban egy közönséges munkás bére téli időkben is 50, nyári időben pedig 70—80 krral is kevesebb, mint Szegeden. így létesült azután a honvédség posztógyára Pozsonyban, mely hely ugyan sdntén a határszélen fekszik és igy harczászatiiag nem épen a legszerencsésebb ponton van egy éjszakról jöhető támadással szemben, de akkor az érintett opportunitas elvének hódoltak és akkor különben is oly acutnak látszó veszedelem, mint most, éjszakról nem fenyegette hazánkat. Én tehát igen óhajtanám, ha a fegyvergyár kérdésére nézve nyilatkoznék a minister ur; és ezeket csak azért tartottam részemről elmondandóknak, hogy abban az esetben, ha bármi befolyások következtében a fegyvergyár másutt építtetnek, mi ne legyünk hibásak abban, hogy véleményünket elhallgattuk, legalább részemről megtettem kötelességemet, a midőn kijelentettem, hogy harczászatiiag biztosított pontra óhajtanám a fegyvergyárat felállíttatni, hogy az egy szerencsétien kimenetelű háború esetén is, minden körülmények között, a legutolsó erőfeszítésig a magyar nemzet kezében megmar? djon. (Helyeslés a szélső baloldalon,) És ez a legfőbb szempont, a mely szerint a fegyvergyár dislocatiójának történni kells a mely szempont elől minden másnak háttérbe kell szorulnia. Mikor ezek az éjszakról fenyegető alarmhírek ezelőtt mintegy félévvel felverték hazánknak, sőt mondhatni Európa többi békeszerető népeinek nyugalmát is, akkor szóba került a hírlapokban és talán érintetett röviden itt is hazánknak kelet és éjszak felől való védtelen helyzete. Mivel nem tudjuk, mikor fenyeget az a veszély bennünket — lehet, hogy elmarad, a mint mi óhajtjuk, de lehetséges, hogy meglepetésnek leszünk kitéve — azért bátorkodom ínég a fegyvergyár felállítása kérdésénél már röviden érintett egy másik körülményre is felhívni ;i í. minister ur figyelmét. Ez pedig az, hogy a Kárpátok hegylánczolatain belül az alföld síkján, folyam síink mentén e folyamok völgyének biztosítására sehol egyetlen egy gyülekező pontul szolgálható erődítményünk nincs. Hajdan Trencséntől Husztig egy védvonal húzódott a Kárpátokon belül, az elpusztult, de ha fennállana is, a mai erődítési tudomány niveaujának nem felelne meg. Ma már az erődítményi pontokat a hegyek mögé beljebb kell helyezni, kivált abból a czélból, melyre nekünk súlyt kell helyezni, hogy tudniillik a háború esetleges balsikere alkalmával a visszavonulók concentrálódbássanak és a népfelkelő tömegek gyülekezhessenek. A t. minister ur saját tapasztalatából is jól fogja tudni, mert közreműködött az 1866-iki hadjáratban, hogy milyen hasznára vált akkor az osztrák hadseregnek Oimütz vára, hol a königgrätzi és a többi vereségek után gyülekezhetett és magát megvonhatta, mig a déli csatatérről a csapatok felgyülekeztek. Egy ilyen gyülekezési pontot óhajtanék részemről, ha máskép nem, legalább egy nagyobb terjedelmű földerődítési tábort, mert különben olyan meglepetés történhetik, mint a törökökkel történt a Sipkaszorosnál, hogy egyszerre csak ott termett az ellenség. Ugron Gábor t. képviselőtársam már említette, hogy a kozák 24 óra alatt Csiksesékben lehet az erdélyi^ szorosokon át, a melyek nincsenek megerősítve; a Kárpát szorosai pedig annyira át vannak vágva, hogy azt lehet mondani, hogy a Kárpátokat kellőképen megerődíteni nem is lehet. Azért kell idejében gondoskadnunk egy elsánczolt Plevna-szerfí erődítésről valahol a magyar alföld éjszakibb részein, a hol a vízvonal is segítségünkre jön. A minister ur stratégiai szakértői igen jól tudják, hogy hol vannak azon pontok, én részemről legjobbnak tartanám Szatmárt, vagy Tokajnál, a, hol a Bodrog a, Tiszába folyik, vagy a Sajó betorkolásánä]. Egy vagy két gvülekezési helyet ott okvetlenül kell emelni. Es ezen földerődítésen levő gyülekezési pont által magát a fővárost is fedezhetnénk. Ezen körülményt szintén azon szempontból hoztam fel, hogy bár én óhajtom, hogy minél hosszabb ideig élvezzük a békét, de épen azon most naponkint érkező táviratok aggasztanak, hogy meglepetéseknek lehetünk kitéve, mert minket a Przemysl vagy a krakói erődítések nem védnek, ha arra kerül a sor, a mit nem óhajtunk, mert az ellenség kikerüli Przemyslt s valahol Erdélyben tör be és akkor hazánk a Dunáig nyitva áll. Hogy ez elkerültessék, azért tartottam sziik| ségesnek a kormány figyelmét ezen körülményre felhívni. Milliókat áldozott Magyarország a, monarchia egyéb területének erődítésére Pólára, Krakkóra, Przemyslre, sok magyar millió van ott beépítve, mig Magyarország erődítése teljesen hiányzik; azért méltányosnak tartanám, sőt a monarchia védképességének érdekében tartan ám., hogy történjék legalább a jövő tavaszra ez irány-