Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-30

Sd. országos ülés ilecKember 10. 1887. 329 Nagykun-Szolnok, Komárom, Liptó, Mosón, Nyitra, Somogy, Szabolcs, Szepes, Tolna, Torontál, Trencsén, Ugocsa és Zemplén megyék, Pozsony és Sopron sz. kir. városok közönségei, az országos lelencz-alap és lelencz-házak létesítését kérik. Gajári Ödön előadó: T. ház! (Halljuk!) Elég volna talán egyszerűen hivatkozni a sorjegyzékbe felvett kérvények nagy számára, hogy ráutaljak, minő érdeklődést keltett országszerte Zólyom megye közönségének felirata, a melyben országos lelencz-alap és lelenez-házak felállítását sürgeti. Ezek hiányát az ország azon községei érezték legteljesebben, a melyek lakossága munkaszerzés czéljából külföldön — legkivált Bécsben — tartózkodván, ily czímen illetőségi községét sokszor igen tetemes költséggel terhelte. Könnyen megmagyarázható tehát azon érdeklődés, melyet ezen felirat országszerte keltett. Maga a kérdés felett, hogy tudniillik a lelenczügy miként volna megoldható: önmagában-e, avagy kapcsolatban a gyermek-menhely, illetőleg dajka-ügygyel, a mint ez másutt is ekként történt? eltérők lehetnek a nézetek, egy azonban már most is bizonyosnak látszik és ez az, hogy a társadalom, a mely nálunk az emberbaráti intézmények egész sorát létesítette, a melyekre méltán büszkék lehetünk, a lelenezügy egészét nem tartja hivatásának megoldani. A miként e házban ülők legtöbbje előtt tudva van, folytak is tárgyalások a belügyministerium kebelében a lelencz-ügyre vonatkozólag és ugy eme tárgyalásokból, mint amaz alapelvekből, a melyekre maga az egészségügyi törvény fektetve van, következtetni lehet, hogy mihelyt az előzetes tanácskozások és az adatgyűjtés befejezve lesznek, a törvényhozás a lelencz-ügyre vonatkozó, de ugy vélem, sokkal tágabb kört átölelő concrét javaslattal is fog foglalkozni. Ugyanazért a kérvényi bizottság részéről a következő határozati javaslatot vagyok bátor előterjeszteni: „Ezen figyelemreméltó kérvények kiadatnak, a belügyministerium vezetésével megbízott 0 Felsége személye körüli m. kir. ministérnek." Elnök: Ezen figyelemreméltó kérvények kiadatnak a belügyministerium vezetésével megbízott 0 Felsége személye körüli m. kir. ministernek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Békés, Esztergom, Gömör, Kis-Küküllő, Komárom, Nógrád, Zemplén, Zólyom, Borsod, Bars megyei közönség a Romániával kötendő vám- és kereskedelmi szerződésben a magyar búzának és állattenyésztésnek védvámokkal leendő védelmezése iránt kérvényeznek, Gajári Ödön, a kérvényi bizottság előadója: Hasonló tárgyú kérvények az utóbbi országgyűlés alatt már alapos megvitatás tárgyát képezvén a ház előtt, a kérvényi bizottság a köKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. I. KÖTET. vetkező határozati javaslat elfogadását ajánlja a t. háznak: ezen kérvények kiadatnak a m. kir. ministerelnök utján az összes kormánynak. (Helyeslés.) Elnök: Ezen kérvények kiadatnak a m. kir. ministerelnök utján az összes kormánynak. Josipovich Géza jegyző (olvassa): KísKüküllő megye közönsége italmérési jog-arányositási ügyekben a közigazgatási hatóságok illetékességének ^visszaállítása iránt kérvényez. Gajári Ödön, a kérvényi bizottság elő adója: T. ház! A kérvényi bizottság e kérvényre vonatkozólag a következő határozati javaslatot | ajánlja elfogadásra: A kérvény kiadatik a bel! ügy mini sterium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli m. kir. ministernek. Elnök: Ezen kérvény kiadatik a belügy mi" nisterium vezetésével megbízott ő Felsége sze~ mélye körüli m. kir. ministernek. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Zólyom megye, Székesfehérvár sz. kir. város, Nógrád megye, Szatmárnémeti sz. kir. város, Szatmárnémeti sz. kir. város, Ung, Komárom, Liptó, Mosón, Szatmár, Torontál, Trencsén, Zemplén megyék, Pozsony sz kir. város és Sopron sz. kir. város közönségének községekben az adóügyeknek e czélra szervezendő állami közegek által leendő ellátását, avagy az adóügyek kezelése körül felmerülő községi költségeknek az állam részéről való megtérítését kérik. ># Gajári Ödön, a kérvényi bizottság elő adója: T. ház! Zólyom megye közönségének ezen számos törvényhatóság által pártolt felirata tüzetesen foglalkozván a községi élet viszonyaival, fejtegetésében azon következtetésre jut, hogy azon teendők, melyeket a törvényhozás és a kormány az adóügyek kezelése körül a községek kezelésére utal, a községek vezetőjének idejét és munkaerejét annyira igény be veszi,hogy azáltal a tulaj donképeni községi teendők és a községi beiélet fejlesztése nehezítve van. Az adóügyek községi kezelésének tulajdonítják azon magas községi adókat is, melyek évről-évre magasabb százalékkal terhelik a községek lakóit. A felírok kétféle irányban kérvényeznek, tudniillik, hogy az állami adók kezelése vagy külön kinevezett állami tisztviselők utján történjék, vagy pedig, hogy a községekben erre kijelölt közegek megfelelő államsegélyben részesíttessenek. A kérvényi bizottság a feliratot beható tárgyalás alá vette. Noha a községi adók nagyságát az általános adóképesség szempontjából igen figyelemre méltó jelenségnek tartja, mégis az állami adók kezelésének a községi illetékes kezekből való kivételét nem tartja oly egyszerű és elvi fontos jelentőséggel nem biró dolognak, mely az összes adótörvények átdolgozása és az egész adó42