Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-30

330 30. orízásros ülés deczember 18. 1887. rendszer átalakítása nélkül foganatosítható volna, j Ezenkívül is azon praerogativák, melyekkel ma az önkormányzati utón előállott községi elöljáróságok az államadók kivetésére és beszedésére nézve birnak, nem lényegtelen részét képezik a községi elöljáróságok hatáskörének. Azonban az elvi kérdésektől teljesen eltekintve, még megfontolandónak látszik az is, vájjon czélszerti volna-e épen sok községre való tekintettel az állami adók kezelését állami tisztviselőkre bizni, a kik azzal a stabilitással mint a községi elöljárók, nem bírván, a községi lakosokat ugy nem ismerik, mint a községben lakó elöljárók; pedig a községi viszonyok ismerete nélkül az adók helyes és az igazságnak megfelelő kivetése alig volna eszközölhető. Azonkívül legfontosabb érdek az, hogy az adókezelés magukra az állampolgárokra, a kik egy vagy más módon ezt a költséget is viselni lesznek kénytelenek, nem volna-e terhesebb, mint ma, midőn ezen teendőket minden község saját speciális és helyi viszonyainak megfelelőleg oszthatja be? A mi a segélyezés kérdését illeti, hogy ha a kérelemnek elég tétetnék, félő, hogy ez által a közteherviselés elvén okoztatnék sérelem, mert azon esetben a segélyt az állam adván, azon állampolgárok, a kik már hozzá járultak saját községük adókezeléséhez, kénytelenek volnának viselni egy más község terheit is. Ez különben a pénzügyi administratio gyakorlati kérdését képezvén, a kérvényi bizottság határozata a következő : „Ezen kérvények kiadatnak a pénzügy ministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnö!uiek.'

f Elnök: Észrevétel nem tétetvén, ezen kérvények kiadatnak a pénzügyministerium vezetésével megbízott magyar királyi mini^terelnöknek. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Gröinör megye és Nagyvárad város közönségének feliratait, a magyar nyelvnek diplomatikailag való érvényre juttatása iránt. Gajári ÖáÖíl előadó: Tekintettel arra, hogy ugyanezen tárgyú kérvények a múlt országgyűlésen már alaposan meg lettek vitatva, a kérvényi bizottság határozati javaslata a következő : „Ezen kérvények kiadatnak a magyar királyi niinisterelnök utján az összes kormánynak." Elnök: Észrevétel nem tétetvén, ezen kérvények kiadatnak a magyar királyi ministerelnök utján az összes kormánynak. Josipovich Géza jegyző: (olvassa): Lampenfekl Áron debreczeni lakos, nyugdíjas posta í-zolga nyugdíjának kegyelem utján felemelését kéri. •a Gajári Ödön előadó: A kérvényi bizottságnak e kérvényre vonatkozó határozati javaslata a következő: „Ezen kérvény visszavehetés czéljából a ház irodájába letétetik." Körösi Sándor: Lampenfeld Áron debreczeni lakos, nyugalmazott postaszolga közel 40 évet töltött állami szolgálatban. 1845-ben a hadsereg kötelékébe lépett, több csatában részt vett és sebesüléseket szenvedett, 11 évig és 3 hónapig szolgált a hadsereg kötelékében. Ezután a postai szolgálatban alkalmaztatott, hol 26 évet töltött. E közben szolgált a csendőrségnél is, mig végre 280 forinttal nyugalmaztatott. Nyugdíjazásánál azonban azon szolgálati éveket, melyeket a hadseregnél töltött, nem számították be neki azon okból, mert nem egyfolytában töltötte el ezen időt, hanem az 8 hónapi betegsége által meg lett szakítva. Ez az ember 1851-ben Nagyváradon az árviz alkalmával egy emberéletet mentett meg s ezért kitüntetésben is részesült. Ezt azonban nem hozom fel mellette, mert jogi okok támogatják kérvényét, de humanisticus okul felemlítem, hogy 10 élő gyermeknek az apja. (Derültség, felkiáltások: Éljen!) Azt hiszem t. ház, hogy egy apának, egy elöregedett embernek 280 írtból 10 élő gyermeknek különösen apraját tartani és nevelni igen bajos De ez nem jogi, hanem csak humanisticus ok. Jogi ok mellette az, hogy 1885. évi XV. t.-czikkünk határozottan azt mondja, hogy a nyugdíj kimérésénél számítandó azon idő is, melyet valaki a hadsereg, a honvédség, a csendőrség, az állami rendőrség és az ezekhez tartozó hivatalokban tényleges minőségben töltött. Az mondatik, hogyanevezett postaszolga félbeszakítással töltötte ki szolgálati idejét; de én részemről 8 havi betegséget félbeszakításnak nem tekintek, mert a törvény félbeszakítás alatt csak oly körülményt érthet, mely a cselekvőnek saját akaratától függő ok miatt állott be. A betegség pedig nem az illető saját akaratából kifolyó ok, az el nem hárítható, az az illető akaratától nem függ. Én tehát e közel 40 éves szolgálatot valóságosnak, félbeszakításnélkülinek tekintem és bátor vagyok tisztelettel kérni a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság határozati javaslatával saemben a következő határozati javaslatot elfogadni: (Olvassa.) „A jelen kérvény figyelembevétel végett kiadatik a kormánynak. " Törs Kálmán jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Ugy hiszem, hogy a kormány padjairól felszólalt képviselő ur ép ugy érzi az ország

1 pénzügyeinek nyomasztó helyzetét, mint mi itt az ellenzéki padokon. Nem tagadom, szeretném, hogy ha Magyarország pénzügyei olyanok volnának, mint a milyenekJAmerikában, vagy minden jól szervezett államban, midőn már emberiségi tekintetek parancsolnák azt, hogy ha