Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-25
25. országos Ülés deczember 3, 1887. 233 volt a minimalis mentesség, 1881-ben ez kitérjesztetett 400 forintra, a mit tehát t. képviselő ur kivan, már 1881-ben részben valósitíatott. Ezek után, t. képviselőház, általában csak azt bátorkodom a törvényjavaslat indokolásául felhozni, hogy a ki a pénzügyi helyzetet komolyan rendezni akarja, az látszólag talán csekély horderejű törvények igénybevételét sem mellőzheti. Mert méltóztassék elhinni, hogy ha ezek pénzügyi eredménye nem is óriási nagy, de az az előnyük meg van, hogy mig a nagyobb szabású javaslatok pénzügyi eredményei csak egy-két év múlva valósulnak meg, ezen pénzügyi eredmény azonnal fog nyilvánulni és én azért tekintettel arra, hogy ezen irányban kívánja a kormány fokozottabban kihasználni az illetékek jövedelmét, tisztelettel kérem. hogy a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék, (Helyeslés jőbbfelöl.) Még csak Szivák Imre t. képviselőtársamnak vagyok bátor egy-két megjegyzést tenni. Először: ő egy pénzügyi codexuek kiadatását kívánja Nem tudom, hogy vájjon ezzel a pénzügyi törvények egy szerves kiadását óhajtja-e, a hol az összes pénzügyi anyag van feldolgozva? (Igen!) Hát bocsánatot kérek, a pénzügyi anyag feldolgozására egy államnak kormánya sem fog vállalkozni, hanem azt fenn kell hagynia az irodalomnak. (Helyeslés.) Belgiumnak egyik hatalmas pénzügymiuistere Frére Orbán kísérelte meg, hogy egy ilyen munkát közzététessen, de kiadványa sem volt rendszeres. hanem egyszerű compillatiója a törvényeknek. Nálunk is vannak igen jól használható kézikönyvek, melyek ily munkaösszeállítására igen jó szolgálatot tesznek és melyek segítségével e szabályok rendbe foglalva és áttekinthetővé vannak téve. Hogy jó kézikönyveket adhassanak a nagy közönség használatára, melyek érdekében Eötvös Károly t. képviselő ur is felszólalt, a pénzügyministerium megtett és meg fogja tenni ezentúl is az intézkedéseket. hogy az egyes pénzügyi törvények és szabályok összeállittassanak és közzététessenek. így például most van folyamatban az egyenes adókra vonatkozó törvények és szabályok gyűjteményének újabb kiadása, továbbá mihelyt ä javaslat törvénynyé lesz, kiadatnak a dohányjövedéki törve nyék és szabályok. Ezeken kivül az egj r es fogyasztási adók, a mint az eddig előterjesztett és ezentúl előtérj esztendő, tör vényjavaslatok törvénynyé fognak emelkedni, szintén fel lesznek dolgozva, ugy hogy nem lesz egyetlen ágazata a pénzügyi törvényeknek és szabályoknak, mely újabb kiadást ne érne. És itt ismét visszatérek Eötvös Károly t. képviselő ur beszédére, a ki azt mondja, hogy egy óriási halmaz, egy áttekinthetlen anyag az, a mit mi pénzügyi törvények és szabályok czíme alatt kiadunk. Hát én megengedem, hogy a t. képviselő KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. I. KÖTET. nr nem tekintette át ezt a nagy anyagot, hanem azt is bátorkodom állítani, hogy talán egyetlen egy állama sincs Európának, melyben a pénzügyi szabályok és rendeletek kiadásai annyira tömörítve és egyszerűsítve lennének, mint nálunk. (DerüHség halfelöl.) Méltóztassék csak azon könyvtárakra gondolni, melyek Franczia-, Olasz-, sőt még Németországban is pénzügyi törvények és szabályok czímén kiadatnak. Méltóztassék megtekinteni ezeket, hol az elvi határozmányok együtt vannak, az X—y-nak adott lOOfranknyi nyugdíjról szóló intézkedéssel s méltóztassék azokban magát kiismerni. Én ezt csak azért hozom fel, miután hangsúlyozni akarom, hogy a kormány kiadványainál eddig is különös súlyt fektetett arra, hogy ezek könnyen áttekinthetők legyenek és az eddig követett módtól a jövőre nézve sem szándékozik eltekinteni. A mi Szivák Imre, t. képviselőtársam, egy másik megjegyzését, a bíróságokra vonatkozólag illeti, e tekintetben leszek bátor észrevételeimet részletesen megtenni akkor, ha indítványát, melyet — mint velem magán utón közölte, megtenai szándékozik — majcl benyújtja. Ismételve kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyezés jobbfelöl.) Gróf Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azokkal, a mit magának a törvényjavaslatnak érdemére vonatkozólag elmondattak, a mik a bélyeg- és illetékügynek tartalmára vonatkozólag e vitában felhozattak, nem szándékozom foglalkozni; ezt nálamnál szakavatottabb férfiakra bizom. Felszólalásomnak egyediili indoka és tárgya az az összeköttetés, mel\ ben a jelenleg tanácskozás alatt levő törvényjavaslat és a pénzügyi politikának általános szempontjai közt létezik és melyre az igen tisztelt képviselő és államtitkár ur figyelmünket újból felhívta. (Halljuk/ Halljuk !) Az igen t. államtitkár ur beszédéből egy tendentia világlik ki és az ő szempontjából ezt érthetőnek tartom. 0 tudniillik az ellenzékkel szemben abból, hogy mi ezen törvényjavaslathoz nem járulunk, azt a vádat formálja, hogy mi evvel jelét adjuk annak, hogy a pénzügyi kibontakozást komolyan nem akarjuk, mert az ahhoz szükséges eszközökhöz hozzá nem járulunk és egyúttal a múltnak pénzügyi politikája mellett is lándzsát tör. Hát, t. képviselőház, ami a múltnak pénzügyi politikáját illeti, én evvel nem szándékozom most foglalkozni; Horánezky Nándor t. barátom is csak érintette azt. Egyáltalában legyenek meggyőződve, nem telik örömünk a meddő recriminatiókban. A múltnak pénzügyi politikája felől anynyiszor elmondottuk nézetünket, midőn az aetualis 30
